Kar elalszik

Bevezetés

A kar „elalvása” általában ártalmatlan ideiglenes zsibbadásra és / vagy bizsergésre utal. Ha a kar időnként elalszik, és nincs további panasz, akkor az ok gyakran semmilyen betegségértéket nem mutat. De a kar zsibbadása és bizsergése is jelezheti azokat a betegségeket, amelyek kezelést igényelnek. Ha az egyik kar vagy mindkét kar gyakrabban „elalszik”, vagy ha az érzések már nem vonulnak vissza, orvoshoz kell fordulni.

A kar elaludásának okai

A karok „elaludásának” különféle okai vannak. Meg lehet különböztetni a betegségérték nélküli okokat és a betegségértékű okokat. Rövid távú irritáció bizonyos idegek rövid távú szenzációkhoz vezethet és zsibbadás a karban.

Ezek általában ártalmatlanok. Egyensúlyhiányok, feszültségek és a különböző izmok feszültsége a nyak és a kar területe ideiglenesen összenyomhat egy vagy több idegek. Ez irritálja a idegek és átmeneti kényelmetlenséget okoz.

Általános szabály, hogy nem szükséges (orvosi) kezelés. Azonban olyan betegségek, mint pl sclerosis multiplex, sérvkorong vagy migrén az aurával az egyik vagy mindkét kar is provokálhat „elaludni”. Ezeket a betegségeket orvosnak kell megkülönböztetni és kezelni.

Továbbá bizonyos hiányosságok (pl vitaminhiány), cukorbetegség mellitus, alkoholfogyasztás, bizonyos gyógyszerek vagy fertőzések bizsergést és zsibbadást okozhatnak a karokban. Ezek az okok orvosi támogatást is igényelnek. Ha a hirtelen zsibbadás paralízissel jár és nem tulajdonítható annak, akkor sürgősségi orvosi segítséget kell kérni.

Ha a kar nem mozdul meg, valamit konkrétan meg nem ért, akkor hemiplegia és / vagy hirtelen jelentkezik beszédzavarokEgy ütés mindig szakorvosnak kell kizárnia. Bizonyos hiányosság vitaminok a tápanyagok pedig szenzációkat eredményezhetnek. Ezek általában a kézben vagy a lábban nyilvánulnak meg.

Bizonyos esetekben ezek az idegi rendellenességek a karokban is hiánytünetként jelentkezhetnek. A B12-vitamin hiány különösen azt jelentheti, hogy a kezek és a lábak, esetleg a karok elalszanak. De más tápanyagok egyensúlyhiánya és vas- és / vagy hiánya magnézium potenciális kiváltók is.

Ha ezeket az idegi rendellenességeket a vitaminhiány, gyengült izomerőt, érzékenységet és összehangolás rendellenességek, sőt bénulás. A B 12-vitamin hiány különösen az idősebb embereket érinti. Mennyire vegetáriánus vagy vegán diéta szerepet játszik ebben az összefüggésben vitatottan vitatják.

Mindazonáltal egy B12-vitamin hiány gyakran nem ismerik fel. Az esetek körülbelül 25% -ában a hiánytünetek anélkül jelentkeznek, hogy hiányt észlelnének a vér számol. Funkcionális vitaminhiány a normális ellenére határozottan létezhet vér értékeket.

Ez bizonyítható a B12-vitamin kötő fehérjével való kapcsolatának mérésével. Ezt a vegyületet holo-transzkobalaminnak (Holo-TC) nevezik. Ha az „elalvás” karjának oka vitaminhiány, azt orvosnak kell megvizsgálnia és kezelnie.

Gyakran változás a diéta önmagában nem elég. Gyakran vitamin kiegészítés tabletta formában szükséges - legalábbis átmenetileg. Rendszeres ellenőrzéseket kell végezni.

A ütés sokféle módon nyilvánulhat meg. Attól függően, hogy a agy érintett, a test hirtelen leállhat. Ez befolyásolhatja a motorikus készségeket, a gondolkodást és a cselekvést, valamint az érzékenységet.

Ez hirtelen érzékenységi rendellenességeket, mozgászavarokat és az egyik kar hemiplegiáját is eredményezheti. Gyakran - de nem feltétlenül - más panaszok is előfordulnak a karot érintő rendellenességek mellett. Ha felmerül a gyanú, hogy a ütés kiváltotta a tüneteket, azonnal sürgősségi orvost kell hívni.

Nagyon lehetséges, hogy az érintett személy maga sem veszi észre a rendellenességeket, vagy nem tud megfelelően reagálni. Ha a rokonok azt gyanítják, hogy agyvérzést diagnosztizáltak, a lehető leghamarabb orvosi pontosítást kell intézni. Minél korábban kezelik a stroke-ot, annál jobb a prognózis.

A szklerózis multiplex különféle idegi rendellenességeket okozhat. Elméletileg ezek tehát a karok elaludása formájában is megnyilvánulhatnak. A szklerózis multiplex gyulladást és az idegsejtek szigetelő korongjainak lebomlását okozza.

Ezeket mielinhüvelyeknek is nevezik, és a központ különböző pontjain helyezkednek el idegrendszer. Ezért a rendellenességek és azok lefolyása nagyon különböző módon nyilvánulhatnak meg. A jelenlegi statisztikák szerint a karok és a lábak érzékszervi zavarai a leggyakoribb kezdeti tünetek.

Körülbelül 30-50% -a érintett. A második leggyakoribb tünet a látásromlás. A kezdeti tünetet mutató betegek körülbelül 20% -a fiatal.

A harmadik leggyakoribb tünet az izomzavar, beleértve a karokat, de a lábakat is. Ezek megnövekedett izommerevségként, erőhiányként vagy bénulásként jelentkezhetnek. Gyakran vannak párhuzamos zavarok egyensúly és a összehangolás.

Ha a karok érintettek, korlátozódhatnak a speciális markolatok és a finom motoros funkciók. Ha a lábak érintettek, az álló bizonytalanság és járási rendellenességek alakulhatnak ki. Ezenkívül egyéb panaszok is előfordulhatnak, például rendellenes fáradtság, vizelési zavar, bélürülési rendellenességek, szexuális rendellenességek, zavart, megváltozott artikulációs és pszichológiai rendellenességek.

Abban az esetben, ha a szív támadás során néhány érintett személy sugárzást jelent fájdalom a bal karban. Ezeket a panaszokat általában inkább úgy írják le fájdalom és kevésbé a bal kar „elalvásaként”. Mivel azonban a felfogás és a leírás nagyon eltérő, ezt komolyan kell venni. Különösen, ha mellkasi fájdalom or szív problémák is jelentkeznek, szívvizsgálatokat kell végezni.