A kapillárisok szerkezete
Az a szerkezete hajszálcsöves csőre hasonlít. A átmérője hajszálcsöves körülbelül öt-tíz mikrométer. Mivel a piros vér sejtek (vörösvértesteket), hogy a kapillárisokon átáramló átmérő körülbelül hét mikrométer, a kis véren átfolyva kissé deformálódniuk kell hajók.
Ez minimalizálja azt a távolságot, amelyen az anyagok cseréje megtörténik vér sejtek és szövetek játszódnak le. Mivel a folyamatos anyagcsere között vér és a szövet a kapillárisok falán keresztül zajlik, a falnak a lehető legvékonyabbnak kell lennie (0.5 mikrométer). A fal vastagsága nagyobb hajók, például artériák vagy vénák, amelyeken keresztül nem kell anyagcserére kerülni, sokkal nagyobb.
Az artériák és az erek három falrétegből állnak. A kapillárisok fala viszont csak egy rétegből áll. Ezt a réteget úgynevezett endoteliális sejtek alkotják.
Ezenkívül az úgynevezett alapmembrán kívülről megerősíti a falat. Az alapmembrán a test mindenhol található, ahol a hámsejtek elválnak a kötőszöveti. Továbbá az úgynevezett periciták részt vesznek a hajszálcsöves fal.
Ezek elágazó sejtek, amelyek funkciója jelenleg még vitatott. Három különböző típusú kapilláris létezik, a folyamatos, a fenestrált és a folytonos kapillárisok. Az egyes kapillárisok feladatától függően szerkezetük változhat. A folyamatos kapillárisok főleg a szív, tüdő, bőr, agy és az izmok.
Ahogy a neve is sugallja, folyamatos endothelsejt-rétegből állnak. Ezeket rések nélkül fűzik össze, és teljesen az alapmembránon fekszenek. Ez a zárt réteg csak nagyon kis molekulák és gázok cseréjét teszi lehetővé a falon keresztül.
A fenestrált kapillárisok kis hézagokkal rendelkeznek az endothel sejtek között, amelyek nagysága körülbelül 60-80 nanométer, és csak egy vékony bazális membránon fekszenek. Ez a típusú kapillárisok megtalálhatók a gyomor-bél traktusban, a vesékben és a hormontermelő mirigyekben. A jelen lévő pórusokon keresztül nagyobb molekulák cserélhetők ki a véredény és a szövet.
A harmadik típusú kapillárisokat a falban lévő rések (legfeljebb 100 nanométer) jellemzik, amelyek nemcsak az endoteliális réteget, hanem az alapmembránt is érintik. Ezeket a szakaszos kapillárisokat „sinusoidoknak” is nevezik. Sokkal nagyobb anyagok, mint pl fehérjék vagy vérkomponensek átjuthatnak ezeken a pórusokon keresztül a szövetbe. Megtalálhatók a máj, lép, csontvelő és a nyirok csomópontokat.
A sorozat összes cikke:
