Kamrai szög: szerkezet, funkció és betegségek

Mindegyik szem elülső kamrájában fekszik a kamra szöge, ahol a szaruhártya, íriszés a szemkamra találkoznak. Ennek a szerkezetnek a legfontosabb feladata a szem folyadékának szabályozása, az intraokuláris nyomás normális szinten tartása. A kamrai szög betegségei esetén a szerkezet folyadékszabályozó funkciója megszakadhat, ami intraokuláris nyomás emelkedését okozhatja, növelve a glaukóma.

Melyek a kamra szögei?

A szaruhártya, írisz, és a szem elülső kamrája szögletesen találkozik az egyes szemek elülső szegmensében. Ezt a szerkezetet nevezzük kamraszögnek. Az orvosi szakma iridocornealis angulusként is emlegeti, amely közvetlenül kapcsolódik olyan struktúrákhoz, mint a Schwalbe vonala, a scleralis sarkantyú, a csilló testszalag és a trabecularis háló. Az elülső kamra szöge lehetővé teszi a szemkamra által termelt vizes humor elvezetését a szaruhártya táplálásához. A kamra szögszerkezeteinek betegségei általában társulnak vakság és általában a vizes humor kiáramlásának károsodásával jár. Az ún gonioszkópia, a szemész ellenőrzi a kamra szögének működését. Például ellenőrzi az összes kamra szögcsatorna átjárhatóságát. Ha megállapítást nyer, képes lehet szelektív lézeres trabeculoplasztikával műtéti úton csökkenteni az intraokuláris nyomást, és így elkerülni a súlyos másodlagos betegségeket.

Anatómia és felépítés

Az orvosok megkülönböztetnek egy nem pigmentált elülső kamra szögrészt a Schwalbe vonal közelében egy hátsó és általában színesebb résztől. A hátsó rész a kamra szögszerkezetének funkcionális része, és ellátja a rendszer szabályozó funkcióit. Röviden, a kamra szögének hátsó pigmentáris része az, ahol a vizes humor elvezet. Itt helyezkedik el többek között az úgynevezett Schlemm-csatorna, amely egy kifinomult csatornarendszerben kapcsolódik a véráramhoz. A kamra szögszerkezeteinek hátsó részét trabekuláris hálónak is nevezik. Az elülső részt viszont a Schwalbe vonal alkotja. Itt van a endothelium a szaruhártya a trabekuláris hálóval találkozik. Ez a találkozó finom szürke vonalat eredményez. A trabekuláris háló és a ciliáris testsáv közötti fehér vonalat szklerális sarkantyúnak is nevezik. Ezt a szerkezetet gyakran pigmentkomponensek borítják, és ezért közvetlenül nem látható. A ciliáris testpánt a ciliáris izom többnyire sötétszürke része, amely a kamra szögében helyezkedik el írisz alapja és a szklerális sarkantyú.

Funkció és feladatok

Az írisz mögötti sarokban az úgynevezett csilló test ül. Ez a csilló test tartósan új szemfolyadékot termel. Így megvédi a szemet a kiszáradástól, és folyadékot enged a szem elülső kamrájába. Ez a folyadék a szaruhártya táplálására szolgál, és a kamrában tárolva marad. Ennek a folyadéknak a feleslege az intraokuláris nyomás emelkedését okozza, és súlyos következményekkel járhat. Ezért a kamrai szög feladata a folyadék eltávolításával csökkenteni a megnövekedett intraokuláris nyomás kockázatát. Emiatt a felesleges folyadékot a kamrai szög csatornarendszerén keresztül vezetik le a véráramba. A Schlemm-csatorna kulcsszerepet játszik ebben a folyamatban. Ez a csatornarendszer valójában körlevél ér a szaruhártya és a sclera között. Ezen keresztül ér, a kamra szöge elengedhető víz intra- és episclerális vénákba, ahonnan a drénázás révén a vénás rendszerbe irányul. Így a szemben a kamra szöge elsősorban szabályozó funkciót lát el, biztosítva ezzel a kiegyensúlyozott intraokuláris nyomást. E fő feladat mellett azonban a kamrai szög egyes struktúrái további funkciókban is szerepet játszanak. Például a kamilla szögében található csillóizom kifut a ciliaris test szalagjába. Ez az izomrendszer felelős a lencse deformálásáért, amely a közeli látáshoz szükséges. Így a tágabb értelemben a kamra szöge tisztán a látással kapcsolatos feladatokhoz is kapcsolódik.

Betegségek

Ha a vizes humor kiáramlása a kamra szögén keresztül megzavarodik, az intraokuláris nyomás emelkedik. A kamra szögének szinte minden betegsége nem okoz semmilyen fájdalom, de legfeljebb a szemek nehézségének lüktető vagy nyomó érzéseként nyilvánulhatnak meg. A kamra szögének megbetegedéseiben az orvos ok-okozati különbséget tesz a szűkült csatornák miatti vízelvezetési zavar és a finom szemű trabekuláris hálószerkezetek károsodása miatti zavar között. A legtöbb esetben hegesedés, cisztás változások, lerakódások vagy sérülések diszfunkcionális kamra szöggel társul. Akut esetekben az intraokuláris nyomás növekedése miatti zavart kamra szög kiáramlás kiválthatja a glaukóma támadás. Bizonyos körülmények között a krónikusan megemelkedett intraokuláris nyomás szintén klasszikushoz vezet glaukóma. A legrosszabb esetben ez a betegség végső soron elvakíthatja a szemet. Ebben az összefüggésben a szemész szűk látószögű glaukómára is utal. Ha viszont kóros változások vannak a kamra szögcsatornáiban, akkor a trabekuláris háló degeneratív jelenségéről beszélünk, amely krónikus nyitott szögű glaukómát okozhat. A kamra szögét az embrionális fejlődési rendellenességek is befolyásolhatják. Ebben az esetben a Schwalbe vonal hibásan formált. A rosszul formált Schwalbe-vonal viszont gyakran veleszületett glaukómát okoz. Néha pigment kamra fordul elő a kamra szögében. Ezek a változások összefüggésben lehetnek a pigment diszperziós glaukómával vagy a visszahúzódó szög blokk támadással. Ritka esetekben a kamra szögének pigmentált változásai az elülső uvea daganataiból is származhatnak. Az elülső kamra szögének egyéb betegségei akkor jelentkeznek, amikor a hajók rendszer rendellenes növekedési formákat öltenek. Ez gyakran olyan állapotokra utal, mint a neovaszkuláris glaukóma vagy a Fuchs heterochromocyclitis. Egyébként, mint a szem legtöbb más szerkezetében, idegen test is elhelyezkedhet a kamra szögében. Ha ilyen megállapítás van, a szemész általában eltávolítja az idegen testet anélkül, hogy károsítaná a körülötte lévő szerkezeteket.

Tipikus és gyakori szembetegségek

  • Szemgyulladás
  • Szemfájdalom
  • Kötőhártya-gyulladás
  • Kettős látás (diplopia)
  • Fényérzékenység