A kifejezés kötőszöveti a gyengeség a kötőszövet alacsonyabbrendűségét írja le a test különböző területein. Attól függően, hogy melyik szövet érintett, sokféle tünet jelentkezik. A mindennapi használatban a kifejezés kötőszöveti a gyengeség gyakran társul cellulit (úgynevezett narancshéj bőr). Azonban a kötőszöveti nemcsak kozmetikai, hanem néha súlyos orvosi következményekkel is járhat.
A kötőszövet funkciói
A kötőszövet az egész testben megtalálható, és támogató funkcióval rendelkezik. A normál testsúlyú személy testtömegének kb. Negyed-harmadából (kb. 20 kg) áll a kötőszövet.
Különböző típusú kötőszöveteket különböztetnek meg, például laza, feszes, kocsonyás, spinocelluláris kötőszövetet vagy zsírszövet. Az emberi testben való lokalizációjuktól függően általában többféle kötőszövet található egymás mellett és különböző funkciókat lát el. Minden típusban az a közös, hogy a szövetek nagyon kevés sejtből állnak, és arányosan nagy mennyiségű sejtközi tömegből állnak.
A kötőszövet legfontosabb sejtjei az úgynevezett fibrociták, amelyek különféle anyagok szintézise révén határozzák meg a sejtközi tér tulajdonságait. Az intercelluláris térben van egy háló rost (főleg kollagén), amelyekből áll fehérjék védelmet nyújtanak a húzóerők és az úgynevezett proteoglikánok (több cukormaradékkal rendelkező fehérjemolekulák) ellen, amelyek saját tömegük sokszorosát képesek megkötni a vízben, és így sokk abszorbensek. A kötőszövet fontos feladatai a szerv alakjának fenntartása és annak károsodás elleni védelme. Ezenkívül a kötőszövet fontos víztározóként szolgál, és fontos funkciókat tölt be a kórokozók elleni védekezésben és a sejtciklusban.
A kötőszövet gyengeségének okai
Minél szigorítóbb szálak (kollagén rostok) a kötőszövet intersticiális anyagában helyezkednek el, annál nagyobb a szöveti feszültség. Ha számuk vagy minőségük csökken, ez úgynevezett kötőszöveti gyengeséghez vezet. A kötőszöveti gyengeség kialakulásának legfontosabb tényezője a genetikai hajlam.
A a kötőszövet gyengesége ezért általában veleszületett, és az ilyen tünetek gyakran elterjedtek az érintettek családjában. A genetikai tényező nem manipulálható és nem kezelhető, ami kizárja a kötőszövet gyengeségének okozati kezelését. Egy másik fontos tényező az életkor, mivel a veleszületett kötőszöveti gyengeség az életkor előrehaladtával mindig növekszik.
A hormonhelyzet is meghatározó. Alatt terhesség és a a menopauzapéldául a női nem ingadozó koncentrációi vannak hormonok (ösztrogén, progeszteron), így a kötőszövet különösen érzékeny. Ez az egyik oka annak, hogy a nők általában sokkal gyakrabban szenvednek kötőszöveti gyengeségben, mint a férfiak.
Ezen tényezők mellett azonban, amelyek már születésüktől kezdve megállapultak, az egészségtelen életmód és bizonyos magatartások is szerepet játszanak a probléma súlyosbodásában. Először is meg kell említeni a mozgáshiányt, ami sok esetben a kötőszövet gyengeségének korai és fokozott kialakulásához vezet. Dohányzó, alkoholfogyasztás és monoton, magas zsírtartalmú diéta csökkenti a kötőszövet minőségét is. Ezenkívül bizonyos gyógyszerek (pl kortizon) vezethet a kötőszövet gyengeségéhez az egészséges életmód és a genetikai hajlam hiánya ellenére. Alatt terhesség valamint erős súlyingadozások esetén (pl. diétákkal vagy étkezési rendellenességekkel összefüggésben) a kötőszövet felváltva megnyúlik és fellazul, ami elhasználódik és károsítja feszes rostjait, és kötőszöveti gyengeséghez vezethet.
