A kíváncsiságot az újdonság iránti vágy jellemzi, és az emberi faj alapvető tulajdonságának számít. A motiváció és a hajtás nagymértékben függ a kíváncsiságtól, mivel az emberek akkor tapasztalnak visszajelzéseket a test jutalmazási rendszeréből, amikor kíváncsiságuk kielégül. Ban ben demenciapéldául a motiváció tüneti elvesztésével csökkenhet a kíváncsiság.
Mi a kíváncsiság?
A kíváncsiságot az újdonság iránti vágy jellemzi, és az emberi faj alapvető tulajdonságának számít. A kíváncsiság ösztönzésszerű vágy új dolgok felfedezésére. Gyakran a kíváncsiságot egyenlítik a korábban rejtett dolgok megismerésének vágyával. Platon görög filozófus a kíváncsiságot kezdte mindennek. A Galileihoz hasonló emberek a problémamegoldás legerősebb motorjának ítélték meg, és Einstein felfedezési tehetségét a kíváncsiságnak tulajdonította. Az emberi faj fejlődése szempontjából a kíváncsiság játszotta az egyik legmeghatározóbb szerepet. Ennek megfelelően a kíváncsiság alapvető emberi tulajdonságot jelent, és az emberi személyiség egyik legjellemzőbb tulajdonságának tekintik. A neurológia régóta tudja, hogy a homloklebeny a agy szerepet játszik a jellemvonásokban. Karaktertulajdonságként a kíváncsiságot tehát a fronton is meg kell találni agy. A legújabb tanulmányok szerint a tudósok azonban már nem feltételezik, hogy a kíváncsiságnak rögzített helye lenne a agy. Ehelyett a kíváncsiság orvosi-neurológiai meghatározása egy teljes hálózatot hív fel, például magát az emberi agyat.
Funkció és feladat
Mint a bonni egyetem megállapította, a kíváncsi emberek jobban összekapcsolt agyúak. A vizsgálatban résztvevők agyában az egyes összekötő utak szignifikánsan korreláltak a jelentett kíváncsiság és kíváncsiság viselkedésük szintjével. A tanulmányban a kíváncsiságnak különösen meghatározó hatása volt a hippocampus és a striatum. A striatum elhelyezi a test jutalmazási rendszerét, és így megfelel az agy azon részének, amely cselekvésre sarkallja az embereket, motivációt ad és érdeklődést vált ki a cselekvés iránt. A hippocampus, másrészt elsősorban házak emlékezet funkcionál és szekretál a jutalmazási rendszerre ható neurotranszmittereket is. Minél erősebb a kapcsolat a striatum és a hippocampus, annál valószínűbb, hogy az emberek új dolgokat akarnak kipróbálni. Feltehetően az alapkapcsolat a két terület között veleszületett, de csak az élet első hónapjaiban vagy éveiben érik meg teljesen. Ebben az összefüggésben valószínűleg mindenekelőtt az impulzusok meghatározóak, amelyeket a kisgyermek a környezetéből kap. Az ilyen ingerek felhívják a figyelmet, és felelősek lehetnek a striatum és a hippocampus közötti kapcsolat kiterjedt megszilárdításáért. Ez megmagyarázhatja az emberek alapvetően jellemző kíváncsiságának különböző mértékét. A kíváncsiság sok szempontból pozitívan hat az emberekre. Minél kíváncsibb az ember, annál nyitottabb az új dolgokra. Könnyebben tanul, gyakran boldogabb és könnyedén teljesíti a problémamegoldást. Mióta elégedett a kíváncsiság, a messenger anyagok, mint pl dopamin okozhat erős boldogságérzetet a striatum jutalmazási rendszerén keresztül, a kíváncsiságot az egyik legfontosabb hajtóerőnek és motivációnak tekintik. A kíváncsiság a Kaliforniai Egyetem szerint bizonyos szempontból még magasra is visz. Így az a személy, akinek a kíváncsisága egyszer kielégült, akár kissé rabja lehet az elégedett kíváncsiság érzésének. A kíváncsiság kielégítése így végül egyre kíváncsibbá válik.
Betegségek és betegségek
A kórosan csökkent kíváncsiságú emberek elsősorban a kedvetlenségtől szenvednek. Kevesebb motivációt éreznek a cselekvések végrehajtására vagy az életük megélésére. Különböző betegségek minimalizálhatják a kíváncsiságot. A fizikai okok például a demencia. Amint a striatum és a hippocampus közötti kapcsolat megszakad demencia, a beteg kíváncsisága gyorsan csökken és a motiváció elvesztése következik be. Ennek az agyhálózatnak a károsodása más betegségek összefüggésében is előfordulhat. Ebben az összefüggésben meg kell említeni az agyvérzéseket, valamint a traumák, bakteriális gyulladások, daganatok, autoimmunológiai gyulladások, veleszületett agyi rendellenességek vagy agyi oxigén okozta agyi vérzéseket. Ezen okok mellett csökkenhet a kíváncsiság és a motiváció tüneti elvesztése. nak,-nek depresszió, A skizofrénia rendellenességekben vagy kábulatban. A kábulat valószínűleg a legradikálisabb példa: ez a merevség állapota, amelyet a betegek teljes tudatosságuk alatt tapasztalnak meg. Gyakran súlyos következményekkel jár depresszió or skizofrénia. Mivel egyes gyógyszerek, valamint szerek hatással van a jutalom rendszerére a striatumban, az ember kíváncsisága és motivációja csökkenhet a gyógyszerhasználat vagy a szenvedélybetegségek összefüggésében is. Hormonok szintén hatással vannak az agy különböző folyamataira. A. Betegségei által okozott hormonális rendellenességek pajzsmirigy vagy más mirigyszervek tehát szintén befolyásolhatják az ember kíváncsiságát. A kíváncsiság és a motiváció kóros változásait mindig meg kell különböztetni a fiziológiailag alacsony kíváncsiságtól. Amint fentebb említettük, a kíváncsiságot valószínűleg a korai impulzusok képezik gyermekkor. Így a fok személyenként változó, kóros érték nélkül, a tapasztalt figyelmi impulzusoktól függően. Ezzel szemben azok, akik korán a társadalmi elszegényedés szempontjából nélkülözésnek vannak kitéve gyermekkor tapasztalja a kíváncsiság kóros csökkenését. Megszűnt helyzetekben a serdülők nem kapnak kellő figyelmet, így nem kapnak elegendő ingert, amelyek lehetővé tennék az agy fiziológiai fejlődését.
