A Földön található mintegy 1800 kígyófaj közül csak alig több mint egyötöde mérgező. És ezek nem az óriáskígyók, hanem a közepes és a kis fajok. A nagy kígyóknak csak közönséges, szilárd fogaik vannak, és zsákmányukat felfalják, miután megsemmisítve megölik.
Mérges kígyók és kígyóméreg
Például Németországban az összeadó az egyik mérgező kígyó. Mérete hemotoxikus, és lehetőleg száraz heath területeken él. Csak mellékesen: óriási kígyók nő legfeljebb hat méter hosszú, legfeljebb nyolc méter hosszú. A 15 és 20 méteres vagy annál hosszabb kígyókról szóló jelentések vagy magas mesék, vagy a túlzott félelem szemeivel láthatóak. A mérges kígyóknak a normális fogaik mellett két foguk van a felső állkapocs legelején, amelyek akkor merülnek fel, amikor a száj kinyitják, és olyan csatornával vannak ellátva, amelyen keresztül a méreg kilép. Amikor a kígyó agyaraival az áldozat húsába csapódik, a mérget a temporális izmok nyomásával a sebbe fecskendezik. A kígyó természetesen félénk állat, és a közhiedelemmel ellentétben csak akkor támad meg embert, ha fenyegetve érzi magát. Ez azonban akkor is előfordulhat, ha az ember különösen gyorsan és elhamarkodottan mozog. A kígyó támadása valójában védekezés. Akár a kígyómarás oka a védekezés, akár a támadás, az biztos, hogy sok halált mérgező kígyók okoznak. A kígyómérgek csak akkor működnek, amikor belépnek a véráramba. Lenyelve ártalmatlanná teszik az emésztéssel. Hatásuk szerint a kígyómérgek két fő csoportra oszlanak, a neurotoxinokra (idegméreg) és a hemotoxinokra (vér és protoplazma méreg). A neurotoxinok megbénítják a fontos idegközpontokat és légzési leállást okoznak. A szív közvetlenül kevéssé érinti. A hemotoxinok vöröset okoznak vér sejtek megváltozhatnak és agglomerálódhatnak.
Mérges kígyók Németországban és Ausztriában
Németországban nem találunk más mérgeskígyót, csak a homok viperát (más néven európai szarvas viperát, homoki viperát vagy szarvas viperát) és az összeadót, amelynek mérge hemotoxikus. Az összeadó lehetőleg száraz heath területeken él, hűvös hőmérsékleten bujkál, és csak a meleg napsugarak csalogatják ki rejtekhelyéről. Nevét egy keresztszerű jelöléssel köszönheti fej, ami nem minden állatnál látható. A kiegészítés biztos jele a sötét, feltűnő cikk-cakk vonal, amely az egész hátoldalon végigvonul. A homok vipera homokos, köves talajon él, okkerszínű és nincs rajta különösebb jelzés, de négyzete fej és mutatott orr egyértelműen megkülönbözteti a többi nem mérgező kígyótól. Az elmúlt évek statisztikai adatai a kígyómarás mortalitásáról forrásokonként nagyon eltérőek. Egyesek a trópusi országokban 35–45 százalékos halálozási arányról beszélnek, míg Németországban átlagosan 7 százalék alatti halálozási arányt találtak.
A kígyóméreg gyógyszerként
Ezért a tudósok küldetésüknek tekintették a kígyóméreg elleni védekezés megtalálását. A kígyó méregét, amelytől tartanak, mára előnyösen használják az orvostudományban. Krotalint, a csörgő szárított mérgét injektálják epilepszia, és a kígyóméregből olyan szérumokat állítanak elő, amelyek a kígyómérget hatástalanná teszik az emberi és az állati testben. A szérumot a vér immunizált lovak (azaz a kígyóméregre érzéketlenné tett lovak) tenyésztése kígyógazdaságokban és kifejezetten erre a célra létrehozott intézetekben. De hogyan állítják elő a szérumot? Az állattartó belép a kennelbe. A harapások ellen magas és durva csizma védi. A végén villás bottal kígyót szorít a földhöz szorosan annak mögé fej. Aztán megfogja a kígyót a kezével és szétnyomja az állát. Egy asszisztens egy üvegedényt tart a fenyegető, kiálló méregfogak alatt, és masszírozza a kígyó méregmirigyeit. A kapott mérget felhasználják a lovak oltásának előállítására. Az első injekció során a ló fél milligramm oldott száraz mérget kap. További beoltásokat három-négy napos időközönként adunk be. Ezután az első vérmintát lehet venni, amely során körülbelül nyolc liter vért vesznek. Három további, hat literes vérellátási eljárást hajtanak végre egy hétközönként. E folyamat során az állatokat szorosan figyeljük súlyuk, hőmérsékletük és általános állapotuk szempontjából Egészség az állatvédelmi törvények minden előírásának szigorú betartásával. Az immunizált vérből szérumot kapnak, és ampullákba töltik. Ezeknek a szérumoknak a használatakor ismerni kell azokat a kígyófajokat, amelyekből a harapás bekövetkezett, mert hosszas kísérletek után megállapították, hogy például a vidra szérum csak a vidra harapása ellen hatékony. A többi szérum és méreg ennek megfelelően viselkedik. Felnőtt embernél 20-30 cmm mennyiséget injektálnak, és a kezelést a harapást követő két órán belül el kell végezni. Amikor mi, gyermekeink és fiatal felnőttjeink kimegyünk turisztika, játék és táborozás a nyári hónapokban, rövid emlékeztetőt kell adnunk a szülőknek, a tanároknak és a fiatal felnőtteknek a kígyómarás óvintézkedéseiről. Mezítláb járás a hullámos, napsütéses, kefével borított erdő talaján gyakran társul a kígyómarás kockázatával. Ezért ismeretlen terepen járva meg kell kérdezni a helyieket, hogy kígyókat figyeltek-e meg a környéken. Mindenkinek ismernie kell a hazánkban még jelen lévő két mérges kígyó jellemzőit.
Szövődmények
A kígyómarás után felmerülő komplikációk attól függenek, hogy milyen típusú kígyó és milyen méreg van. Például a királykobra mérge elpusztítja az áldozatét idegek nagyon rövid időn belül. Az érintett személyek a eszik harapás után nagyon gyorsan, és általában az antidotummal történő gyors kezelés nélkül meghal. A kobrák kígyók is, amelyek leköpik a mérgüket. Ha a toxin a szemébe kerül, akkor vezet nak nek vakság. A dél-amerikai csörgőkígyó egyike azon ritka kígyófajoknak, amelyek mind szöveti, mind idegmérget termelnek, és beinjektálják őket áldozataikba. Akár azonnali kezelése a harapás sebe a trópusi kígyómarások speciális tisztító folyadékával ezekben az esetekben általában hatástalan. A harapás után az áldozat vérét annyira hígítja a hemotoxin, hogy az a kapillárisokon keresztül a testbe szivárog. Életveszélyes belső vérzés az eredmény. Németországban az összeadó az egyetlen természetesen előforduló mérges kígyófaj. A kiegészítők harapása általában nem veszélyezteti az életet az egészséges felnőttek számára. Azonnali kezelés esetén a tipikus tüneteken kívül nem várható szövődmény, például gyors szívverés, lélegző problémák és izzadás. Ha a harapás sebe nem szakszerűen kezelik, megfertőződhet, és a legrosszabb esetben vezet nak nek vérmérgezés.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Amikor a kígyóméreg bejut az emberi testbe, azonnal orvoshoz kell fordulni. Ha nem kezelik, akkor képes vezet az érintett haláláig, ezért a betegnek mindig gyors orvosi kezelésre van szüksége. Minél korábban észlelik és eltávolítják a kígyómérget a testből, annál jobb a további prognózis. Általános szabály, hogy orvoshoz kell fordulni, ha az érintett személyt kígyó harapta meg. A harapás jól látható, és a harapás sebe maga általában súlyos fájdalom. Ha az érintett személy tudata elhomályosul, miután egy kígyó megharapta, azonnal orvoshoz kell fordulni. Ez súlyos következményekkel járhat fáradtság, fejfájás or láz. Ezért kígyómarás után mindig sürgősségi orvost kell hívni, vagy közvetlenül fel kell keresni a kórházat. Az érintettnek lehetőség szerint el kell távolodnia a kígyótól is.
