A kéz-láb szindróma gyakrabban fordul elő citosztatikus kezelés alatt szerek. A betegek lába és keze elvörösödik, pikkelyes és fájdalmas, vagy érzékszervi zavarok hatnak rájuk. A kéz-láb szindrómát tünetmentesen fájdalomcsillapítókkal és krémek.
Mi a kéz-láb szindróma?
A terápiás gyógyszeres kezelések általában különféle mellékhatásokkal és Egészség kockázatokat. Különösen olyan jelenségeket figyeltek meg, mint a kéz-láb szindróma, mint a citosztatikus mellékhatások szerek. Az, hogy van-e jelzés egy adott gyógyszer beadására e kockázatok ellenére, a kontextustól függ. Például citosztatikus szerek sok mellékhatást okozhat, és a beteg számára viszonylag magas kockázattal jár. Mivel a rosszindulatúak életfenntartó kezelésében alkalmazzák őket rák, a beteg számára nyújtott előnyök végül meghaladják a kockázatokat. Így a szerek feltüntetése minden kockázat és mellékhatás ellenére garantált. A szindrómát HFS-nek, petechialis kéz-láb szindrómának, kesztyű-zokni szindrómának vagy tenyér-plantáris erythrodysesthesiának is nevezik, és erythemát okoz a kézben és a lábban. Az eritéma a bőrpír bőr amely szabad szemmel látható és a bőrszövet helyi hiperémiájának köszönhető. Mind a gyermekeket, mind a felnőtteket érintheti a kábítószer által kiváltott jelenség. A jelenség súlyossága különböző. A legsúlyosabb esetben a bőrpír mellett a bőr a kezeken és a lábakon a hólyagok és a végtagok működése károsodott a súlyos miatt fájdalom.
Okok
A kéz-láb szindróma pontos oka vagy eredete még mindig nem világos. A legtöbb esetben a kéz-láb szindróma a igazgatás of kapecitabin, doxorubicinvagy 5-fluor-uracil. Úgy tűnik, hogy oksági összefüggés van a fluorouracil metabolitjaival. Olyan gyógyszerek, mint pl ciklofoszfamid, oxaliplatin, citarabin, paclitaxel, docetaxel, szunitinibés sorafenib mellékhatást is okozhat. Így a kéz-láb szindrómát gyakran az antineoplasztika kísérő reakciójaként értelmezik kemoterápiás kezelés. Másrészt a jelenség a vér rendellenességek, például sarlósejtes betegség. A jellegzetes erythema kialakulásának pontos mechanizmusai jelenleg még vita tárgyát képezik. Bár a kéz-láb szindróma után viszonylag gyakran megfigyelhető igazgatás az említett gyógyszerek közül nem feltétlenül fordul elő. Miért nem alakul ki egyes betegeknél az erythema, másoknál nem világos. Ugyanez igaz eddig a különösen súlyos eseteket előnyben részesítő tényezőkre.
Tünetek, panaszok és jelek
A kéz-láb szindrómában szenvedő betegek keze és talpa nagyon pirossá válik és rendellenesen érzékeny fájdalom. A pikkelyek gyakran alakulnak ki az érintett területeken. Ezenkívül gyakran jelentkezik zsibbadás. Paresthesia vagy dysesthesia is előfordul. A szindróma súlyossága különböző megnyilvánulásokat mutathat. A súlyosságtól függően a HFS klinikailag három súlyosságra osztható:
- Az 1. évfolyamon fájdalommentes erythema társul diszesztéziához vagy paresztéziához, és nincs károsodás.
- A 2. fokozatú szindróma fájdalmas erythemával és duzzanattal jár, amely bizonyos fokig zavarja a napi tevékenységeket.
- A legsúlyosabb fokozat a 3. fokozat. Ebben a súlyossági fokozatban a nedves méretarány vagy a leválás bőr bekövetkezik. A hólyagok súlyosak fájdalom. A harmadik súlyosságú kéz-láb szindróma a kéz és a láb jelentős károsodásához vezet, ami akadályozza a beteget a mindennapi feladatok elvégzésében, megnehezítve számára például a járást vagy az elérést.
Diagnózis
A kéz-láb szindrómát az orvos a klinikai tünetek alapján és a beteg hátterében diagnosztizálja kórtörténet. A diagnosztikai folyamat részeként a legfontosabb kérdés az, hogy a szindrómát kiváltották-e a jelenleg adott gyógyszerek, vagy egy olyan betegség, mint a sarlósejt vérszegénység. A betegek prognózisa a szindróma súlyosságától és az ok kezelhetőségétől függ.
Szövődmények
A kéz-láb szindróma súlyos tüneteket okoz a beteg lábában és kezében. A legtöbb esetben a bénulás és az érzékszervi zavarok nyilvánvalóvá válhatnak. Ezen rendellenességek miatt az érintett személy mindennapi életét korlátozzák, és szükség esetén mozgáskorlátozások léphetnek fel. A fájdalom és a korlátozások miatt nem ritka a pszichológiai panaszok ill depresszió fordul elő. Hasonlóképpen a bőr pirosra vált, és viszketés is befolyásolhatja. Nem ritkán a bőr is pikkelyesedik. A nyugalmi fájdalom miatt a kéz-láb szindróma is vezet alvási problémákra és ezáltal általános ingerlékenységre. Végül a bénulás súlyos korlátozásokhoz vezet a mindennapi életben, így a beteg egy kerekes széktől vagy más emberek segítségétől függ, hogy továbbra is megbirkózzon a mindennapokkal. A kéz-láb szindróma kezelése elsősorban a tünetek enyhítésére irányul. Okozati kezelés csak akkor lehetséges, ha a szindrómát gyógyszeres kezelés váltja ki. A kezelés során általában nincsenek különleges komplikációk. Azt azonban nem lehet megjósolni, hogy pozitív lesz-e a betegség lefolyása, és hogy minden panasz teljesen megoldható-e.
Mikor kell orvoshoz menni?
Általános szabály, hogy a kéz-láb szindróma nem gyógyítja meg önmagát. Emiatt a szindrómát orvosnak kell kezelnie, hogy elkerülje a tünetek súlyosbodását és a további szövődményeket. Az orvoshoz kell fordulni, ha az érintett személy keze vagy lába nagyon érzékeny a fájdalomra. Lehetnek pikkelyesek vagy vörösek is. Gyakran a zsibbadás a kéz-láb szindróma jelzése is, amelyet orvosnak is meg kell vizsgálnia. A tünetek súlyossága azonban nagymértékben változhat. A mozgásra, a hétköznapi és végzetes folyamatokra vonatkozó korlátozások szintén jelezhetik a betegséget. Ha a panaszok hosszabb ideig tartanak, és nem tűnnek el önmaguktól, mindenképpen orvoshoz kell fordulni. A korai diagnózis mindig pozitív hatással van a betegség lefolyására. Általános szabály, hogy a kéz-láb szindrómát bőrgyógyász vagy háziorvos vizsgálhatja meg. A további kezelés azonban a pontos tünetektől függ, és az adott szakember végzi.
Kezelés és terápia
Okozó terápia gyógyszeres kezelés okozta kéz-láb szindróma csak a gyógyszer váltásával érhető el. Ha a váltás nem lehetséges, akkor a szindrómát általában tüneti módon kezelik. Ebben az esetben például uridin krémek kezelésre használható. Vitamin B6 igazgatás javította a múltban a tüneteket is. Ha fájdalom jelentkezik, a betegeket is kapják fájdalomcsillapítók mint például paracetamol. Egy másik terápiás megközelítés a glükokortikoidok a bőrre. krémek tartalmazó betametazon erre a helyi terápia. Krémeket tartalmazó karbamid bizonyos körülmények között javulást is ígérhet. A betegeket arra is utasítják, hogy hűtsék le az érintett bőrfelületeket. A hűtés azonban általában csak átmenetileg enyhíti a tüneteket. Általános szabály, hogy a kezelő orvosok már alkalmaznak profilaktikus kezelést intézkedések beadása során citosztatikus gyógyszerek, amelyek ideális esetben megakadályozzák a tüneteket, vagy legalábbis csillapítják őket. Ezek intézkedések tartalmaz egy egész sor könnyen megvalósítható lépést.
Kitekintés és előrejelzés
A kéz-láb szindróma esetében egyetlen prognózis nem adható meg. Ez a szindróma nem annyira önálló betegség, mint a terápia amelyet végrehajtottak és nem szabad megszakítani. Mivel a tünetek a rák terápiában az alapbetegséget meg kell gyógyítani és prioritásként kell kezelni. Ezekben az esetekben sokkal fontosabb a páciens gyógyítása a potenciálisan életveszélyes betegségtől, vagy az élet meghosszabbítása intézkedések ha szükséges. A kéz-láb szindróma tüneti módon kezelhető a rák. Mindaddig, amíg a daganatos betegség kezelése folytatódik, a meglévő gyógyítása a bőr megváltozik szinte lehetetlen. Az ügynökök vezet a kéz-láb szindróma kiváltásához egyszerre enyhíti a rákbetegséget. A rák sikeres kezelésének befejezése után több figyelmet lehet fordítani a kéz-láb szindróma gyógyulási folyamatára. A beteg immunrendszer fokozatosan kell újjáépíteni. A bőr ápolására és ezáltal a kéz és a láb kellemetlen érzésének minimalizálására különféle krémeket alkalmaznak helyben. Ezenkívül AIDS a kezek és lábak védelme érdekében segítenek. A gyógyulási folyamat több hónapot vesz igénybe. A páciens összességétől függően Egészség, a gyógyulás több évig is eltarthat. Néhány beteg számára csak a kéz-láb szindróma kellemetlenségének enyhítése érhető el.
Megelőzés
A kéz-láb szindróma megelőzésére a rákos terápiák során a zsíros bőr kenőcsök fontos lépésnek tekintik. A betegeknek kerülniük kell a forró anyaggal való érintkezést víz a terápia során. Ugyanez vonatkozik a mechanikusan erősekre is feszültség a tenyéren. Kerülni kell például a karcolást és a tapsolást, csakúgy, mint a kézi eszközök használatát. Ideális esetben hideg víz fürdőt kell naponta venni, hogy lehűtse a kezét és a lábát. Szükség esetén ezeket a fürdőket naponta legfeljebb négyszer alkalmazzák. Általánosságban a testre gyakorolt rendkívüli stressz nem ajánlott citosztatikus gyógyszerek, mivel a szervezet a gyógyszerterhelés miatt már nagy terhelésnek van kitéve.
Utógondozás
Kéz-láb szindróma esetén az utógondozás intézkedései a legtöbb esetben szigorúan korlátozottak. Ebben az esetben pusztán tüneti kezelés végezhető krémek segítségével vagy fájdalomcsillapítók, ami minden bizonnyal enyhítheti a kellemetlenségeket. Azonban a szindróma alapbetegségét is megfelelően kezelni kell a további szövődmények vagy e tünetek további súlyosbodásának megelőzése érdekében. Ezért már a betegség első tünetei vagy jelei esetén az érintettnek orvoshoz kell fordulnia. Krémek vagy más gyógyszerek alkalmazása során a betegnek mindig be kell tartania az orvos utasításait. Figyelmet kell fordítani a rendszeres használatra és a helyes adagolásra is a tünetek ellensúlyozására. Gyakran a kéz-láb szindróma esetén a betegség más szenvedőivel való kapcsolat is nagyon hasznos lehet, mivel ez vezet információcserére. Mivel a betegség nem ritkán vezet pszichológiai zavarokhoz, ill depresszió, a saját családjával vagy barátaival folytatott intenzív és szeretetteljes beszélgetések nagyon hasznosak. Súlyos esetekben azonban intenzív pszichoterápiára van szükség. Általános szabály, hogy a kéz-láb szindróma nem befolyásolja negatívan a beteg várható élettartamát.
Mit tehetsz te magad
Azt még nem tisztázták, honnan származnak a bőr kellemetlen változásai, ezért a terápiás lehetőségek és a tünetek leküzdésére irányuló intézkedések is korlátozottak. Vitamin A B6 és az uridin tartalmú krémek enyhíthetik a néha súlyos következményeket. Még a megfelelő területek egyszerű lehűlése is megelőző és gyógyító hatású lehet a károsodások mértékét tekintve. Ezért van értelme, ha a fagyasztóban mindig vannak hűtőbetétek. Túl meleg és meleg víz másrészt a tünetek jelentős súlyosbodásához vezet, és károsítja az általános érzést. Este ajánlatos lefekvés előtt hűvös kéz- és lábfürdőket venni, majd hidratáló krémeket alkalmazni, kenőcsök or vazelin és ha szükséges, vékony pamut kesztyűt vegyen fel. A kesztyű segít a mindennapi munkában is. Lehetőség szerint ezeknek a mindennapi ruházat részét kell képezniük. A cipőknek nem szabad összehúzniuk a fájó lábakat, és nem járulhatnak hozzá a tünetek súlyosbodásához. Általában túl sok feszültség kerülni kell a kezeken és a lábakon. A regeneráció ideje fontos, még akkor is, ha átalakítja a mindennapi életet. A kéz-láb szindróma visszafordítható, ezért átmenetileg kerülni kell a sporttevékenységeket. Ha a betegség kitör, megbeszélhető a kezelőorvossal, hogy milyen mértékben csökken a adag gyógyszeres kezelés vagy a terápia szünete hasznos lehet.
