Cortical vakság a régebbi kifejezés, amelyet a neurológiában használnak a szerzett vakság leírására, amely nem a beteg szemnek, hanem az elsődleges vizuális kéreg károsodásának köszönhető. agy. A gyakran használt szinonimák a vaklátás és a vakoldal. Amerikai orvosok találták ki az utóbbi kifejezést.
Mi a kérgi vakság?
Azok, akik kortikális betegségben szenvednek vakság teljesen működőképes szeme van. Csak az elsődleges vizuális kéreg agy sérült. Ennek a károsodásnak a leggyakoribb oka a ütés. Ennek a betegségnek a „vaklátás” kifejezéssel történő leírása azonban nem teljesen pontos. Kortikális vakság megakadályozza az optikai benyomások eljutását az elsődleges vizuális kéregbe agy a szemen keresztül, amely lehetővé teszi a környezet tudatos érzékelését. A „vaklátás” kifejezés népszerű eufemizmus azok számára, akik vakok, de úgy viselkednek, mintha látnának. A kortikális vakságban a szem felett található különféle idegpályák érintetlenek maradnak. Ők felelősek a bejövő vizuális ingerek továbbításáért az agyba. Ha azonban az elsődleges vizuális kéreg megsérül, ezeknek az optikai ingereknek az átvitele megszűnik, és a személy nem képes tudatosan érzékelni a környezetét. Az orvosi szakterületek a neurológia és a szemészet.
Okok
Ez egy kortikális amaurosis, amely a vizuális érzékelés elvesztésével jár együtt a vizuális kéregben zajló kiterjedt folyamatokkal. A pupilla reakciói azonban nem változnak. A hátsó lebenyben az elsődleges vizuális kéreg kétoldalú elvesztése következik be. További okai a daganatok, az arteriae cerebri posteriores ischaemiás agyi infarktusa (csökkent vér áramlás az agyban ütőér) és mindenféle súlyos fej sérülések, például a koponya bázis törés baleset után. Ezek a betegek már nem tudatosan látják a környezetüket, hanem vizuálisan mutatják be reflex. A hátulján fej a vizuális kéreg, az elsődleges vizuális kéreg, amely felelős a bejövő vizuális jelek tudatosan észlelt képbe történő összeállításáért. Ez a vizuális kéreg úgyszólván az emberi látásérzék számítási központja. A kortikális vakságban szenvedő betegek valóban látnak valamit, csak nem tudják, mert a vizuálisan észlelt ingerek az elsődleges vizuális kérgén keresztül nem kerülnek a tudatba.
Tünetek, panaszok és jelek
A kortikális vakság és a vele szorosan összefüggő lélekvakság az agnosia orvosi területéhez tartozik. Ez a kifejezés a görög nyelvből származik, és azt jelenti, hogy „nem tud”. A lélekvakság abban különbözik a kérgi vakságtól, hogy érzékelik a tárgyakat, de már nem rendelhetők hozzájuk. Sigmund Freud mindkettőt kijelölte látászavarok az agnóziához. A kérgi vakságnál nincsenek figyelemzavarok, érzékszervi hibák vagy kognitív rendellenességek. A vizuális készülék a szemből, a látóközpontról és az optikából áll idegek az agykéreg. A kortikális vakságban a vizuális kéreg teljesen nem működik. Jogi értelemben a betegségben szenvedő ember vaknak tekinthető, annak ellenére, hogy a szeme nem sérült.
A betegség diagnózisa és lefolyása
A fő tünetek a látómező hibái az időbeli vagy az orrterületen és a vizuális érzékelés későbbi elvesztése. Az keresztezett egyenlő oldalú (homonim) hemianopszia az ilyen típusú betegségre jellemző. Ha a vizuális kéreg baloldali elváltozása van, akkor az arc jobb fele meghibásodik és fordítva. Ha a traktus vagy a corpus geniculatum vége (a medencei poplitealis tubercle a diencephalon legnagyobb részében) érintett, a hemianopszia sok esetben teljes, egyébként inkongruens és hiányos. A megfelelő idegrostok még nem teljesen egyesültek. Néhány betegnél kétoldalú optikai sorvadás degeneratív betegség látóideg) kisebb-nagyobb mértékben jelen van. A diagnózist főként fényvillanásokkal végzett kísérletek során állapítják meg, amelyeket a kérgi vakok tudatosan nem érzékelnek, de intuitív módon meghatározhatják, hogy melyik irányból érkeznek. Azt azonban nem tudják megmondani, miért van ez így. A neurológusok gyanítják, hogy az érintett személyek tudat alatt érzékelik a fényvillanásokat. Mivel az orvostudomány még nem tudta meggyőzően meghatározni, hogy ez a folyamat miként valósul meg, a tudósok egészséges egyénekkel is végeztek kísérleteket. Ezekben a vizsgálatsorozatokban az alanyok vizuális központját transzkranialis mágneses stimuláció (TMS) segítségével blokkolták. Ezek a tesztelt alanyok szintén nem érzékelték tudatosan a fényvillanásokat, de ugyanúgy meg tudták nevezni az irányt. A számukra bemutatott színeket helyesen lehet intuitív módon megnevezni. A tesztek azt mutatták, hogy nem érzékelték tudatosan a villanásokat és a színeket, mivel tagadják, hogy bármit is láttak volna. Minden kérgi vakságban szenvedő egyénnél azonos agysérülés vagy betegség diagnosztizálható. További megállapítások a neurológiai és a szemészeti kép alapján, valamint a mágneses rezonancia képalkotás or számítógépes tomográfia.
Szövődmények
A kortikális vakság komplikációként alakulhat ki, miután túlélte a ütés, vérzés a vizuális kéregben, agydaganatokvagy traumás agyi sérülés. E betegségek során néha a vizuális kéreg elpusztul, ami képes vezet vakságig. A normálisan működő szemmel a képeket valóban rögzítik. A kérgi károsodás miatt azonban már nem lehet feldolgozni és tudatosítani őket. Az életveszélyes tanfolyamokhoz vezető súlyos szövődményeket nem a kortikális vakság okozza. Ezek aztán az alapbetegség szövődményei. Mivel a sérült kéreg nem regenerálható, a kéregvakság gyógyító kezelése nem lehetséges. A kortikális vakság közvetlen következményeként megnőhet a balesetet szenvedők kockázata az érintettek számára. Ez a kockázat különösen hangsúlyos a kortikális vakság egy speciális formájában, amelyben a betegnek nincs rálátása a betegségre. Ez a nagyon ritkán előforduló Anton-szindróma. Az Anton-szindrómában szenvedő betegek nem ismerik fel, hogy nem látnak semmit. A kezelőorvos feladata az, hogy először meggyőzze az érintett személyt vakságáról annak megakadályozása érdekében, hogy balesetveszélynek tegye ki magát. Meggyőzni őket gyakran nagyon nehéz, és csak ezek kombinációjával érhető el fizikoterápia, pszichoterápia és a foglalkozásterápia.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
A kortikális vakság súlyos feltétel amely orvosi ellátást igényel. Ha a látás romlik a ütés vagy egyéb orvosi vészhelyzet esetén tájékoztatni kell az orvost. További orvoslátogatásra van szükség, ha a látás a kezelés ellenére is csökken intézkedések már megtették. Ebben az esetben lehetnek más mögöttes rendellenességek, amelyeket a legjobban azonnal tisztázni lehet. Ha a kezelést korán adják meg, a gyógyulás esélye viszonylag jó. Kezelés hiányában a látászavarok súlyosbodhatnak. A legrosszabb esetben teljes vakságot okozhat az egyik vagy mindkét szem. Ezért a korai diagnózis mindenképpen fontos. A kortikális vakságot neurológus vagy szemész. Az aktuális terápia szakosodott központjában zajlik látászavarok, ahol NEC, VRT és egyéb vizuális terápiákat kínálnak. Zárja be az orvosi ellenőrzés kezelésre van szükség. Az orvost tájékoztatni kell a szokatlan tünetekről, valamint a kezelés bármely mellékhatásáról, hogy terápia ennek megfelelően állítható be.
Kezelés és terápia
A vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a tudat a vizuális kéregben keletkezik, és hogy az információ feldolgozása tudatos tudatosság nélkül is megtörténik. Emiatt a vizsgált betegek képesek intuitív módon megmondani, hogy a fényvillanások melyik irányból érkeznek, vagy helyesen nevezik meg a bemutatott színeket. További tanulmányok azt mutatják, hogy a vizuális kéreg elváltozásával járó emberek, amelyek hemianoposiához (hemifaciális veszteség) vezettek, érzékelik az arcok érzelmi tartalmát. Ezeket a látómezőben mutatjuk be, amelyet már tudatosan nem érzékelünk. Ez a folyamat a vizuális központok aktiválásával megy végbe a felső colliculusban (a középagy négydombos lemeze). A tudattalan észlelés a limbikus rendszer, kifejezetten az amygdala (az adott temporális lebeny mediális részének agyának párosított magterülete), amely fontos az érzelmek érzékelése és feldolgozása szempontjából. Mivel a prognózis általában az, hogy a látómező vesztesége nem fog visszafejlődni, terápia kauzális orientációjú. Az agyvérzéses betegek kiterjedt fizikoterápia és a beszédterápia, míg a daganatos betegek elsősorban sugárterápiát kapnak. Craniocerebrális sérülések, különféle rehabilitáció intézkedések műtét mellett kerül sor.
Utógondozás
A kortikális vakság nem felel meg a vakság szokásos kritériumainak. Nem veleszületett, hanem a felelős agy területének károsodása okozza. A szemek működőképesek maradnak. A kortikális vakság érintett személyei ráadásul nem (mindig) nem képesek teljesen látni, csak körvonalakat vagy árnyalatokat ismerhetnek fel. A vakság bizonyos érzékszervi benyomásokkal fordul elő, amelyeket az agy nem megfelelően feldolgoz. A betegek számára ez az új helyzet ismeretlen és stresszes. Utókezelés szükséges a kortikális vakság kezelésének megfelelő módjának elsajátításához. A nyomon követést mind neurológiai, mind szemészeti körülmények között biztosítják. A kortikális vakság kezelhetősége az okozó betegségtől függ. Néhány betegnél a látás a kezelés befejezése után teljesen helyreáll; másokban, látáskárosodás kitart. A nyomon követés magában foglalja a szem és az érzékszervi feldolgozás gyakorlatait. Ezzel párhuzamosan az érintett személy megtanul megbirkózni a kortikális vaksággal a mindennapi életben. A vakság súlyosságától függően AIDS mint például a vakok vesszői, hasznosak lehetnek. Ha a betegség további mentális feszültség, pszichoterápia meg kellene fontolni. Az önsegítő csoportok támogatásért való részvétele szintén pozitív hatással lehet az érintett életminőségére.
Mit tehetsz te magad
A kortikális vakságot az októl függően kell kezelni. Veleszületett feltétel jelentősen korlátozza az érintett gyermekeket, akik az élet első éveiben folyamatos támogatásra szorulnak. A gyámoknak korai elhelyezkedést kell keresniük egy különlegességben óvoda később pedig egy speciális iskolában. A kortikális vakság súlyosságától függően a látáshiányt kompenzálni lehet szemüveg vagy más vizuális AIDS. Melyik intézkedések amelyek hasznosak, az orvosnak kell döntenie a betegség súlyosságától függően feltétel. A kortikális vakság, például agyvérzés után, rendszeres edzést igényel. Fizikai és beszédterápia a terápia fontos elemei. A daganatos betegeknél, akiknél kortikális vakság alakult ki, kezdetben könnyebbnek kell lenniük. A tünetek a sugárterápia során általában eltűnnek. Ha nem ez a helyzet, akkor vizuális segédeszközt kell viselni. Egyes esetekben a szem műtéte lehetséges. Ha a kérgi vakság a koponya vagy agy, fizioterápiás intézkedéseket jeleznek. A betegnek konzultálnia kell egy szakemberrel, és önállóan is végezzen gyakorlatokat a neurológiai képességek helyreállítása érdekében.
