Élete során az izom tömeg 30-szorosára nő. Ez bizonyítja, hogy ez a szervrendszer mennyire fontos az emberi test számára. Mi az izomrendszer? Hogyan épül fel és milyen funkciót lát el? Milyen betegségekre és betegségekre számíthatunk az izomzat tekintetében?
Mi az izomrendszer?
Az izmok olyan szervek, amelyek a szervezetet - jelen esetben az embert - feszültség és kikapcsolódás. Ezek olyan mozgások, amelyek egyrészt aktív mozgást foglalnak magukban, másrészt pedig a test belső funkcióinak rendszerei. Például izomerőt használunk a lábunk mozgatásához, amikor járunk, és a szív szivattyúkat is vér az egész szervezeten keresztül az izomerőnek köszönhetően. Egyébként az izomzat elnevezés a latin „musculus” szóból származik, ami „kis egeret” jelent, és abból ered, hogy egy feszült izom a bőr egérre hasonlít.
Anatómia és felépítés
Az izom izomszövetből áll, amely viszont izomsejtekből vagy izomrostokból áll. Az izmot körülöleli a fascia. Ez egy rugalmas hüvely kötőszöveti és több húsrost körül lő. Ezek mindegyikét az is összetartja kötőszöveti, amelyet átszőtt idegek és a vér hajók. A húsrost viszont rostkötegekre oszlik. Ezeket a kötegeket úgy támogatják, hogy mozgathatók legyenek, hogy az izom rugalmas legyen. Még a szálkötegek sem alkotják a legkisebb egységet, mert egyes izomrostokból állnak. Az izomrostok nem képesek osztódni. Ez azt jelenti, hogy nem tudnak nő vissza, ha veszteség van. Így az izomrostok száma születésétől fogva rögzített; amikor az izom felépül, az egyes rostok csupán vastagabbá válnak.
Funkciók és feladatok
Egy embernek 656 izma van. Mennyire befolyásolják a testet tömeg az egyén életmódjától függ. A férfiaknál az izom százalékos aránya 37-57%, a nőknél 27-43%. Amikor az izom aktívvá válik, először megfeszül, majd ellazul. Ily módon mozgást fejt ki, vagy erőt enged el. Ezt az összehúzódást olyan elektromos impulzusok váltják ki, amelyek a agy or gerincvelő továbbítja a idegek. Egyes izmokat agonistáknak és antagonistáknak neveznek, azaz olyan játékosoknak és ellenfeleknek, akik egymással ellentétesen viselkednek. Erre példa lehet a bicepsz és a tricepsz. A szinergisták viszont olyan izmok, amelyek bizonyos mozgásokban együtt működnek. Továbbá az izomfunkció tudja adduktorok, amelyek olyan izmok, amelyek szükségesek ahhoz, hogy valamit a test felé húzzunk. Az elrablókra viszont szükségünk van, ha például szabadon mozgó mozdulatokat hajtunk végre.
Betegségek
Számos probléma és betegség fordulhat elő az izmokkal kapcsolatban. Mindenki tudja a izomláz bizonyos izomrészek, valamint izom nagy terhelése után görcsök, okozta magnézium hiány, olyan jelenség, amellyel különösen a sportolóknak gyakran kell „harcolniuk”. Ezen meglehetősen ártalmatlan jelenségek mellett olyan sérülések, mint az izmok megerőltetése vagy szakadt izom rostok is előfordulnak. Törzs esetén a rostszakadással ellentétben nincs szövetkárosodás. Gyakran elegendő pihenni és lehűlni az érintett területet. Ha azonban a tüneteket figyelmen kívül hagyják, a izom rost szakadás is előfordulhat. Ebben az esetben gyakran szükség van műtéti beavatkozásra, különösen a sportolók számára. Az izommerevség és az izomzúzódások szintén tipikus sérülések, amelyeket helytelen vagy túlzott megterhelés vagy esések okoznak. A külső hatások okozta izombetegségek mellett vannak genetikai vagy neurológiai okok is. Például a progresszív izomsorvadást gyakran genetikai hiba okozza. Az izomgyengeség viszont egy neurológiai betegség, amelyben az ideg és az izom közötti jelátvitel zavart. Különösen, ha izomproblémákban szenved, amelyek nem ártalmatlan jelenségek, például fájó izmok vagy enyhe zúzódás, mindig orvoshoz kell fordulnia.
Tipikus és általános feltételek
- Izomrost szakadás
- Izomgyengeség
- Rekesz szindróma
- Izomgyulladás (myositis)
- Izomsorvadás (izomdisztrófia)
