Körülbelül 650 izom van az emberi testben. Ezek különböző feladatokat látnak el. Egy részük felelős azért a mozgásért, amelyet karokkal, lábakkal és más testrészekkel végzünk.
Ehhez fontosak a végtagjaink izmai. Egy másik rész átveszi a támogató funkciót, és biztosítja, hogy ne süllyedjünk le magunkba. Ezt a funkciót főként a törzsizmok látják el, azaz hasizmok és a hátizmok.
E funkciók ellátásához sok izomnak együtt kell működnie. Így egy bizonyos mozgásért gyakran nemcsak egy izom felel egyedül, hanem több izom együtt. Több izom kölcsönhatása egyrészt nagyobb erőfejlődést tesz lehetővé a működő izmok azonos funkciójával, másrészt finomabb erővel összehangolás amikor két különböző irányban fejt ki erőt.
Az agonista
Az agonista szó jelentése „cselekvő”. Az orvostudományban, illetve az anatómiában az izmot agonistának nevezik, amely bizonyos funkciót lát el, azaz hat. Köznyelven „játékosnak” is nevezik.
antagonista
Mozgás végrehajtásakor az egyik izomnak mindig aktívan feszülnie kell. Ezenkívül mindig van egy izom, amely passzívan húzódik a mozgás eredményeként. Ezt az izmot antagonistának vagy ellenfélnek nevezzük.
Amikor az agonista mozog, az antagonista kinyújtódik. Gyakran az antagonista az oka annak, hogy egy mozgás csak bizonyos mértékig hajtható végre, például mikor nyújtás a láb visszafelé. Itt egyebek mellett a csípőhajlítók megakadályozzák tovább nyújtás. Az antagonista feladata a megfelelő ellenmozgás végrehajtása is.
Példa
Tegyük fel, hogy a karunkat akarjuk meghajlítani. Ebben az esetben a bicepsz, mint végrehajtó izom az agonista. Az izom összehúzódása miatt a kar meghajlik.
E mozgás során a kar másik oldalán lévő tricepsz nyújtva van. A tricepsznek is feladata nyújtás a kar újra, ha akarjuk. A nyújtási mozgás során a feltételek ezután megfordulnak. Ekkor a tricepsz a végrehajtó izom, vagyis az agonista, a bicepsz pedig passzívan kinyújtva antagonistaként működik, amely képes végrehajtani az ellenmozgást (ebben az esetben a hajlítást).
