Agitáció: Mit kell tenni a morbid izgatással?

Az izgatás (még: izgatás) a belső izgatottság olyan állapota, amely kielégíthetetlen mozgási késztetéssel nyilvánul meg. Az izgatottsági állapotok különböző betegségek tüneteként fordulhatnak elő, mint pl depresszió or demencia, vagy előfordulhat bizonyos gyógyszerek szedésének mellékhatásaként. Kábítószer-használat ill kábítószer-megvonás izgatottságot is okozhat.

Izgatás vagy idegesség?

Fontos megkülönböztetni az izgatottságot az egyszerű nyugtalanságtól vagy idegességtől, mivel az izgatáshoz orvosi kezelésre lehet szükség feltétel. Így ismerheti fel az izgatottságot, és mit kell tennie ez ellen. Az izgatás jellemző vonása a túlzott mozgásigény. Az izgatott egyének általában nyugtalanul járnak felfelé és lefelé, és képtelenek mozdulatlanul ülni. Ezenkívül gyakran ellenőrizetlen, céltalan mozgásmintákat mutatnak be, mint a ficánkolás, a saját ruházat állandó felvétele vagy a tárgyak véletlenszerű kezelése. A pszichológiában ezeket a viselkedéseket a „fokozott pszichomotoros aktivitás” kifejezés alá csoportosítják.

Féktelen késztetés, hogy jelként mozogjon

Maguk a betegek általában erős belső feszültséget és nyugtalanságot tapasztalnak, amikor izgatott állapotban vannak. Az általában ideges vagy stresszes helyzetben feszültnek érzett emberektől eltérően az izgatott egyének azonban nem képesek elnyomni a mozgási vágyat. Ez gyakran agresszív viselkedésig fokozott ingerlékenységgel és ellenőrizetlen dühkitörésekkel jár. Ritka esetekben ideiglenes pszichiátriai kórházba történő elhelyezésre akkor is szükség lehet, hogy elkerüljük az érintett személy vagy mások veszélyeztetését.

Okok és kiváltók

Az izgatottságot számos ok okozhatja:

Izgatott depresszió

Izgatott depresszió a depressziós rendellenesség speciális formája, mivel a tünetek néha eltérnek a tipikusaktól a depresszió jelei. Míg a klasszikus depresszióban szenvedő betegek általában a kedvetlenségre panaszkodnak, és a mozgás lelassul, addig az izgatott depressziót nyugtalanság és hajtóerő jellemzi. Ezenkívül általában agonizáló szorongásos állapotok és erős belső nyugtalanság vannak. Bizonyos esetekben ez lehet vezet az impulzív cselekedetekre és ezáltal az öngyilkosság fokozott kockázatára. Ezért fontos a tünetek helyes értelmezése és a pszichoterápiás kezelés korai megkezdése.

A gyógyszeres kezelés mellékhatása az agitáció

Az izgatottság bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként jelentkezhet. Például úgynevezett paradox reakció léphet fel a szedéskor nyugtatók mint például benzodiazepinek vagy opioid fájdalomcsillapítók mint például morfin. Ebben az esetben a beteg izgatottságot tapasztal, annak ellenére, hogy a gyógyszernek állítólag nyugtató hatása van. Kábítószer depresszióra, mint pl venlafaxin or lítium<p></p> kortizonszerű szerek is vezet izgatásra. Különösen ez a helyzet, ha túladagolják őket. Esetenként a műtét után izgatottság is megfigyelhető, mint mellékhatás érzéstelenítés.

Izgatás: nyugalmat és megnyugvást nyújt

Egy izgatott emberrel szemben elsősorban a nyugalom és a nyugalom sugárzása szükséges. A segítséget biztosító jel azért lehetséges, mert a beteg feltétel általában nagyon ijesztő. Hozzon létre egy nyugodt helyzetet, és ha lehetséges, szüntesse meg a zavaró ingereket. Bizonyos körülmények között hasznos lehet arra kérni másokat, hogy hagyják el a szobát. Ha azonban az érintett személy agresszív magatartást tanúsít, és ezáltal lehetséges veszélyt jelent önmagára vagy másokra, akkor ne habozzon, hívja a mentőszolgálatot. Ennek oka az, hogy ha súlyos a izgatottság, szükség lehet a beteg kezelésére nyugtatók (benzodiazepinek). Nagyon súlyos esetekben a sürgősségi orvosnak be kell engednie a beteget egy pszichiátriai kórházba, hogy elkerülje a saját vagy mások veszélyét. Még akkor is, ha az érintett megnyugszik, és az agitáció alábbhagy, az izgatottság állapotát mindig orvosnak vagy pszichoterapeutának kell tisztáznia, hogy kiderítse a kiváltó okot.

Fokozott sérülési kockázat demenciában

Az izgatás kezelése különösen nehéz azoknál a személyeknél, akik demencia. Ugyanis egyrészt az érintettek korlátozott szellemi képességeik miatt általában nem képesek megérteni a helyzetet, ami megnehezíti a nyugtató beszélgetést. Másrészt az ilyen izgatottsági állapot, amely gyakran éjszaka is előfordul, növeli a sérülés kockázatát és elesik a beteg számára. Az agitáció nyugtatókkal történő kezelése emellett fokozott kockázatot jelent a demenciában szenvedő idős embereknél, mivel ezek szerek emellett korlátozza a motoros és szellemi képességeket. Az illatos aromák és a nyugtató zene a drog hasznos kiegészítőjeként használható terápia.