Van ADHD kérdőív?
Sok kérdőív van az ADHS-en. Különböző ügynökségek terveztek ilyen önellenőrzéseket felnőttek, gyermekek, hozzátartozóik és tanárok számára. Ezekben a kérdőívekben a tipikus tüneteket és a kísérő tüneteket kérdezik meg.
Az, hogy ezek a tesztek mennyire hasznosak, komolyak és megalapozottak, a szolgáltatótól függ. Továbbá a megjelenése ADHD túl változó ahhoz, hogy standardizált tesztekkel megbízhatóan fel lehessen ismerni. Ezek a tesztek tehát csak a figyelemhiányos rendellenesség kezdeti jeleit nyújtják, és nem pótolhatják az orvos által végzett diagnózist.
Hogyan történik a diagnózis felnőtteknél?
Felnőtteknél a diagnózis valamivel bonyolultabb, mint a gyermekeknél. Több éven át tartó tünetek után a felnőttek kompenzációs stratégiákat dolgoznak ki, kerülik azokat a helyzeteket, amikor figyelemzavaruk nyilvánvalóvá válik, és jobban szenvednek társadalmi és pszichológiai problémáktól. Rendszerint nincsenek tisztában rendellenességükkel, ezért a tüneteket saját személyiségüknek tulajdonítják.
Mivel a diagnózis olyan tüneteken alapul, amelyek felnőtteknél elfedhetik magukat, felnőtteknél nehezebb diagnózist felállítani. A betegeket gyakran kísérő betegségek kezelik, pl depresszió, és az orvos csak ezután észleli a ADHD. Ha gyanú merül fel, a diagnózis hasonló a gyermekéhez.
Az orvos a figyelemzavar, az impulzivitás és a hiperaktivitás fő tüneteire összpontosít, és ezeket kérdezi a beteginterjún és kérdőívek segítségével. Mivel ezek a tünetek egészen másképp jelentkezhetnek felnőtteknél, az orvosnak nagyon alaposan meg kell vizsgálnia, feldolgoznia kell az éveket kórtörténet és szűrje ki az esetleges kompenzációs stratégiákat. A környezetet és a családot is megkérdezik, mivel azóta ismerik a beteget gyermekkor és gyakran egy család több tagja szenved ADHD tünetek.
A beteg kihallgatása mellett további vizsgálatokat végeznek, pl. Intelligencia, viselkedés és fizikai vizsgálatok, hogy kizárják a tünetek egyéb okait, és szűkíteni tudják az ADHD formáját. Felnőtteknél a diagnózist az orvos állapítja meg, aki észreveszi az ADHD tüneteit, vagy akihez a beteg maga fordul. A legtöbb esetben ez a beteget kezelő háziorvos vagy a pszichológus ill pszichiáter ha a beteg már tipikus ADHD kísérő betegségek kezelésében van, mint pl depresszió.
Maga a beteg ritkán ismeri betegségét, erről általában a környezete vagy a kezelőorvos tájékoztatja. Az egyidejű betegségek magas kockázata miatt különféle szakemberek által végzett vizsgálat ajánlott. A diagnózis iránymutatásai a figyelemzavar, az impulzivitás és a hiperaktivitás három alapvető tünetén alapulnak.
E tünetek mindegyikére vannak tipikus megnyilvánulások és példák, amelyeket az orvos kérni fog. Ezenkívül a tüneteknek hosszú távon fenn kell állniuk azóta gyermekkor és életének több területén korlátoznia kell a beteget. Ugyanolyan fontos, mint a tünetek rögzítése, más okok kizárása is, mivel az ADHD rendellenességek más betegségekben, sőt egészséges emberekben is előfordulhatnak.
