Mi az a jód?
A jód létfontosságú nyomelem, amely sürgősen szükséges az emberi pajzsmirigy működéséhez. A pajzsmirigyhormonok központi összetevője, amelyek főként az energia-anyagcserét szabályozzák.
Ezenkívül részt vesznek a csontképződés, a növekedés és az agy fejlődésének folyamataiban. Hosszan tartó (krónikus) jódhiány esetén a pajzsmirigy megnagyobbodik (golyva).
Hogyan működik a jód?
A jód a táplálékkal felszívódik, és a pajzsmirigyben metabolizálódik. A jóddal a pajzsmirigy a tiroxint (T3) és a trijódtironint (T4) is képezi – ez a két fontos pajzsmirigyhormon.
A két hormon finoman hangolt kölcsönhatása jelentősen szabályozza a szervezet energiaanyagcseréjét.
Ha a szervezet túl kevés pajzsmirigyhormont termel, akkor alulműködő pajzsmirigyről van szó (hipotireózis). Ennek számos oka lehet. Ez lehet például a pajzsmirigy elleni autoimmun reakció (pl.: Hashimoto-thyreoiditis), a pajzsmirigy műtéti eltávolítása vagy (krónikusan) kifejezett jódhiány következménye.
A pajzsmirigy alulműködés okától függően alattomosan is kialakulhat, és többek között koncentrációs problémákban nyilvánul meg, vagy negatívan hat a pszichére.
Mennyi jódra van szüksége naponta?
A szervezetnek átlagosan napi 150-200 mikrogramm jódra van szüksége ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű pajzsmirigyhormon képződjön – azonban a tényleges mennyiség az életkortól függ.
A terhes vagy szoptató nőknek fokozott jódigényük lehet. A terhesség alatti jóddal kapcsolatos tanulmányok azonban még nem tisztázottak – a terhesség alatti jód esetleges kiegészítésével kapcsolatos kérdéseket előzetesen tisztázza kezelőorvosával.
A Német Táplálkozási Társaság a következő iránymutatást ajánlja az ajánlott napi jódbevitelhez:
- Csecsemők és kisgyermekek 12 hónapos korig: 40-80 mikrogramm
- Gyermekek 10 éves korig: 100-140 mikrogramm
- Gyermekek 15 éves korig: 180-200 mikrogramm
- Serdülők és 15 és 51 év közötti felnőttek: 200 mikrogramm
- Felnőttek 51 éves kortól: 180 mikrogramm
- Terhes nők: 230 mikrogramm
- Szoptató nők: 260 mikrogramm
Milyen élelmiszerek tartalmaznak jódot?
Németországban azonban alacsony a talaj jódtartalma. Következésképpen a rajta előállított élelmiszer is általában alacsony jódtartalmú. A talajtrágyázás módjától, az állati takarmányhoz adott jód mennyiségétől vagy a feldolgozott élelmiszerekhez adott jódozott konyhasótól függően a tartalom nagyon eltérő lehet.
A napi jódszükségletet ma már kiegyensúlyozott és tudatos táplálkozással kellően fedezni lehet. Még a jódozott konyhasó takarékos, mértékletes használata is általában hatékonyan megelőzheti a hiányt. A patikákban kapható (alacsony dózisú) jódtablettákat azonban soha ne szedje be saját maga anélkül, hogy orvossal konzultálna! Ha gyanítja, hogy jódhiánya van, ezt mindenképpen orvossal tisztázni kell.
Mi történik jódhiány esetén?
Ha azonban a jódhiány hosszabb ideig fennáll, akkor krónikussá válik. A szervezet a pajzsmirigy növekedésének (golyva) előrehaladásával reagál. Ily módon próbál nagyobb mennyiségű pajzsmirigyhormonokat előállítani. Ez azonban tartós jódhiány esetén nem sikerül.
A jódhiányról itt talál további információt.
Hogyan jelenik meg a szervezetben a túl sok jód?
A jód túlzott bevitele veszélyes lehet bizonyos emberek számára. Különösen az idős embereknél vagy a nem észlelt pajzsmirigycsomókban szenvedő betegeknél alakulhat ki életveszélyes pajzsmirigy-túlműködés, ha túl sok jódot vesznek be.
Egyéb alkalmazások és a jód szerepe az orvostudományban
Az orvostudományban a jódnak más fontos alkalmazásai is vannak: Például a pajzsmirigyrák radiojód-terápiájában használják. Ez magában foglalja a pajzsmirigy célzott helyi besugárzását szándékosan beadott radioaktív jódmolekulákkal.
Az orvosok a diagnosztikában is alkalmazzák a jódmolekulák tulajdonságait: mivel ezek befolyásolhatják a röntgensugárzást, bizonyos nukleáris orvosi vizsgálati eljárásokban (szcintigráfia) jódtartalmú kontrasztanyagokat (pl. jódbenzoesav) alkalmaznak.
Ezenkívül az elemi jód fertőtlenítő hatással is rendelkezik. Ezért ez a Betaisodona fő összetevője – egy csíraölő antiszeptikum, amely elősegíti a sebgyógyulást.