Meghatározás
A tályogok a genny amelyek a test különböző részein előfordulhatnak. A tályog saját kapszulája van, és a szövet felolvasztásával létrehozza saját testüregét. Ezt nevezzük nem előformált testüregnek.
A bélben is lehetnek tályogok különböző korábbi betegségek és okok miatt. A tágabb értelemben az anális tályogok, az anális akut formája fekély, szintén a béltályogokhoz tartoznak. A belekben lévő tályogok olyan gyulladásos események, amelyek egy bizonyos idő után kitörhetnek (perforálódhatnak). Ez lehetővé teszi a tályog hogy kiürüljön a hasüregbe.
Okok
An tályog a belekben különböző okok vagy korábbi betegségek következhetnek be. A bélben lévő gyulladásos folyamatok elősegítik a tályogok kialakulását. A kezdeti gyulladás ezután tályoggá alakulhat.
A magas gyulladásos aktivitású betegségeknél ezért általában tályog alakul ki. Továbbá a tályogok könnyebben kialakulhatnak olyan betegségekben is, amelyekben a immunrendszer meggyengült. Tehát nem meglepő, hogy az esetleges szövődménye diverticulitis a béltályog.
diverticulitis az úgynevezett bél divertikulák gyulladása. Ezek a bélfal kiemelkedései, amelyek az iparosodott országokban a 50 év feletti emberek több mint 70% -ában megtalálhatók. Különböző tényezők okozzák, és az élet folyamán gyulladhatnak.
A széklet felhalmozódhat a divertikulában, és keringési zavarhoz vezethet a bélfalban. Gyulladás az eredmény. A gyulladás terjed, és tályogok alakulnak ki, amelyek kiürülhetnek a hasba, amikor a diverticula áttör.
Egy másik betegség, amely a bél tályogának oka lehet, az Crohn-betegség. Ez egy krónikus gyulladásos bélbetegség amelynek oka ismeretlen. A magas gyulladásos aktivitás Crohn-betegség gyakran fistulák és tályogok kialakulásához vezet a belekben.
Továbbá úgynevezett perityphlitikus tályog alakulhat ki a kontextusban vakbélgyulladás. Ez a tályog az an komplikációjaként alakul ki függelék törése és azonnal meg kell operálni. A bél tályogjait ritkán okozhatja idegen testek belekbe történő bejutása is.
Ez történhet vagy az idegen test lenyelésével, vagy egy tárgy anális behelyezésével. Az idegen test gyulladásos ingert képvisel, és így tályog kialakulásához vezethet. Krónikus betegségek, mint pl cukorbetegség, HIV vagy más betegségek, amelyek elnyomják a immunrendszer, megkönnyítik a fertőzések és gyulladások terjedését a belekben. Bár a béltályogok ritkák, könnyebben kialakulhatnak egy ilyen már létező állapotban feltétel.
Diagnózis
A béltályogok általában más korábbi betegségekkel összefüggésben fordulnak elő, mint pl Crohn-betegség or diverticulitis. A betegség szövődményének tekintik őket, és gyulladás terjedésekor jelentkeznek. Olyan tünetek, mint láz, általános betegségérzet, vagy hasi fájdalom tályogra utalhat a belekben.
A legtöbb esetben a háziorvos vagy a gasztroenterológus rendszeres vizsgálatokat végez már meglévő betegségek esetén, amelyekben a béltályogokat részesítik előnyben. Újonnan jelentkező gyomor-bélrendszeri panaszok esetén ezután speciális keresést végeznek az esetleges gyulladások vagy tályogok után. Gyors és egyszerű vizsgálat, amely felfedheti a tályogot, a hasi ultrahang.
Fistulák és tályogok láthatók ott. A tályog pontos helyének meghatározásához más képalkotó eljárások, például CT vagy MRI vizsgálatok is lehetségesek. Vér tesztek felfedhetik a megnövekedett gyulladásértékeket, mint például a CRP, a vér ülepedési sebessége vagy a leukociták. Ezek azonban nem specifikus értékek, amelyeket nem kell emelni zárt tályog esetén. Végül a tályog diagnózisát képalkotó technikákkal állapítják meg.
