Indiai Pokeweed: Alkalmazások, kezelések, egészségügyi előnyök

Az indiai pálmafák Délkelet-Ázsiából származó mérgező növények. Ott a növény a benne lévő szerpentin miatt a gyógyászatban nagy hagyományokra tekint vissza. A növényt ma is gyógyító célokra használják, és például természetesként használják antibiotikum, rák megelőzés vagy gyulladáscsökkentő.

Az indiai pókfű előfordulása és termesztése.

Felálló virágai megkülönböztetik az amerikai pokeweed-től, amely még mindig sokkal mérgezőbb. Az indiai pokeweed, más néven ázsiai pokeweed, délkelet-ázsiai pszichoaktív mérgező növény. Ban gyakori Kína és Japán, valamint Észak- és Dél-Korea, Indián kívül. Megtalálható Bhutánban, Mianmarban és Vietnamban is. Eközben dísznövényként is megtalálható Európában, ahol a madarak elterjesztik magjait. Felálló virágai megkülönböztetik az amerikai pokeweed-től, amely még mindig sokkal mérgezőbb. Az indiai pálmafák napos helyeken nőnek, főleg laza és nedves talajon. Magjait és gyökereit tartják a legmérgezőbb komponensnek, mivel a triterpén szaponin fitolaccagenin pszichoaktív anyag főként ezekre a területekre koncentrálódik. A pokeweed fiatal levelei és hajtásai csak kis mennyiségű toxint tartalmaznak, és Ázsiában gyakran salátaként készülnek, mivel sok fontos fehérjék és felajánl egy spárgaízű. Minél idősebb a piszkálómag, annál mérgezőbbek a magjai és a gyökérrészek. A bogyók húsa viszont az életkorral elveszíti toxicitását.

Hatás és alkalmazás

Az indiai pókfűmagot elsősorban gyógyászati ​​célokra használják. Belül használt készítményekké dolgozzák fel homeopátia. Az anyag gyógyító hatása elsősorban a benne lévőnek köszönhető szaponinok, amelyek antibakteriális és gyulladáscsökkentő hatásokat is kiváltanak. Szaponinok erősítheti a immunrendszer. Ezért a pokeweed komponenseit tartalmazó készítményeket elsősorban gyulladásos betegségek és mirigy rendellenességek kezelésére használják. A gyulladások kezelése a bukósmag segítségével hosszú hagyományokkal bír, mivel évszázadokkal ezelőtt a növény gyökerét alkohol és ezt a keveréket használták például a női emlőmirigy bakteriális fertőzésének kezelésében. A mai homeopátia a vízhajtót is alkalmazza és köptető pokeweed hatása. Ezen kívül a növényé szaponinok támogassa a abszorpció bizonyos összetevők a belekből, és a koleszterin-kötő hatás. Állatkísérletek szintén megerősítették a megelőző hatást vastagbél rák, mivel a rendszeres bevitel gátolhatja a sejtosztódást a belekben. Mérsékelten a szaponinoknak is van antibiotikum hatás. A hatóanyag így gátolja a gombák képződését és a különféle szaporodását vírusok. Az anyag nagyobb dózisai azonban igen vezet mérgezés enyhe tüneteihez. Az ezzel kapcsolatban dokumentált tüneti tünetek például: szédülés, hányás és görcsös tünetek a gyomor-bél traktusban. Az indiai pünkösgém homeopátiásan alkalmazott készítményei azonban kis mennyiségű méreganyagot tartalmaznak, amelyek várhatóan nem okoznak mérgezési tüneteket. A homeopátiás termékek előállításán kívül néha zöldségpótlóként használják az indiai pünkösmémet. Erre a célra a növény fiatal leveleit felforralják és mártással szolgálják fel. Mérgezési tünetek még ebben az esetben sem jelentkeznek, mivel a növény mérge elsősorban a gyökerekben és a magokban található. Továbbá homeopátia és ételkiszerelés, az indiai pépesmagot egy harmadik alkalmazási területen használják. A halvány rózsaszíntől a koromfekete bogyókat néha festékként használják. A növény díszfunkcióját sem szabad lebecsülni. Európában a bogyó oly gyakran díszíti az otthoni kertet pusztán vizuális célokból.

Jelentőség az egészség, a kezelés és a megelőzés szempontjából.

Indiai pépesmagos bogyókat ettek be Kína már Kr. e. 1000-ben. Abban az időben ők váltottak nadragulya. A fiatal levelek elfogyasztása elsősorban a mérgezés élményét kívánta előidézni a fogyasztó számára, de a gyógynövényekben akkor is használták a pünkösdi rózsafüvet. Ban ben Kína valamint Tibet megkönnyebbülésének kellett volna lennie fájdalom, gyógyítja az ödémát és megelőzi rák. Az indiai pokeweedben található szaponinok, a glikozidok egyik alcsoportja, a növény terápiásán leghatékonyabb alkotóeleme. Számos biológiai-gyógyászati ​​tulajdonsággal rendelkeznek. A kísérletek megerősítik a vastagbél sejtek, ami megerősíti a piszkálómag jelentős értékét a rák megelőzésében. Az ellenőrzött lenyelés gátolja a tumorsejtek növekedését és DNS-szintézisét, mivel a szaponinok kölcsönhatásba lépnek a sejt membrán. Továbbá a immunrendszer, természetes gyilkos sejtek és citotoxikus T-limfociták stimulálódnak, amelyek a daganatokat támadják kialakuló szakaszukban. Mivel a pokeweed összetevőinek is van antibiotikum hatással a délkelet-ázsiai növény gombás, gyulladásos és vírusos betegségek kezelésére is használható. A pokeweed antibiotikus hatását nem szabad lebecsülni. Különösen a nyugati kultúrában, immunitás a hagyományos antibiotikumok széles körben elterjedt betegséggé vált, amely az antibiotikum-aktív természetes anyagokat még inkább igényessé teszi. Az indiai pálmafák kevésbé mérgezőek, mint az amerikai pépes méhek, ami még könnyebb gyógyászati ​​célokra használni e faj rokonához képest. Az amerikai pokeweed azonban alkalmazzák a homeopátiában is. Mindkét esetben a jobb adag a siker kulcsa. Az összetevők gyógyító hatásától eltekintve is felhasználható az indiai pünkösdi rózsa Egészség Az fehérjék A levelek például rendkívül egészséges élelmiszer-összetevõvé tehetik a növényt, bár a megfelelõ adagolást ebben a tekintetben is mindig be kell tartani.