Képzelet: Funkció, Feladatok, Szerep és Betegségek

A képzelet az a képzelőerő, amelyet az emberekben leírnak. Megértjük általa azt a képességet, hogy a képeket mentális szemünk előtt engedjük előállni. Ebben az összefüggésben gyakran térbeli képzeletről beszélünk, de ez egész epizódok képzeletére is utal. Platónig (Kr. E. 427-347) nem volt elmélet a képzeletről. Plató beszélt az emberi mentális képességek.

Mi a képzelet képessége?

A képzelet az a képzelőerő, amelyet az emberekben leírnak. Megértjük, hogy azt jelenti, hogy képesek vagyunk képeket megjeleníteni az elménk szemében. A 18. századig Platon képzeletre, gondolatra és észlelésre adott gondolatai dominánsak voltak a nyugati világban. Platón a képzeletet összekapcsolta a külső érzékszervi benyomások és az elme között. A fantázia a képzelet megnyilvánulása, és keveri az érzékelést és a véleményt. Így Platón már úgy gondolta, hogy a gondolat, a képzelet és a vélemény hamis vagy igaz lehet. Platón tanítványa, Arisztotelész folytatta tanárának a képzelet és megértés kidolgozását. Megkülönböztette a testhez kötődő érzékeléseket, például az étvágyat, a haragot és a dühöt, és a gondolkodást a test bevonása nélkül. A középkorban különbséget tettek a emlékezet a képzeletbeli képek korai felfogásának és fantáziájának: „fantázia” és „fantazma”. A fantazmata fantáziált képek, allegóriák és mítoszok révén merült fel a tudósok szemében, amelyeket az elme szabad tevékenysége váltott ki. Ma ezt produktív képzeletnek hívják. Abban az időben azonban negatív tulajdonságokat tulajdonítottak mindkét formának. Mindent, ami nem társítható az isteni léthez, veszélyesnek tekintették. Az egyházi tudósok meg voltak győződve arról, hogy a „fantáziák” és a „fantazmák” károsak az emberi ismeretekre. A fantáziákat az isteni igazság megértésének akadályainak tekintették, a fantazmákat egyszerűen hamis eszmékként definiálták. A 11. században a képzelet mélyebb fogalmai jelentek meg. A képzelet pozitív értelmet nyert. A tudósok megpróbáltak konkrét helyet kijelölni a agy az ember mentális képességeihez. A reneszánszban az volt a vélemény, hogy a képzelet a csillagoktól származik, és tehetség kérdése. A felvilágosodás idején a fantázia egyre fontosabbá vált. A mai idegtudósok sok mentális folyamatot meg tudnak magyarázni, de senki sem tudja pontosan, hogyan működik a képzelet.

Funkció és feladat

A képzelet sokféle hatás eredménye, és személyenként változó. Nem választható el a kultúrától, és alapvető követelmény a kreatív folyamatok számára. Az élőlények csak a képzelet révén képesek új dolgokat értelmezni és megérteni. A figuratív képzelet az élet minden területén gyökerezik. A képzeletet tehát képzeletnek, képzeletnek, képzeletnek és eredetiségnek is nevezik. Az ábrás képzelet viszont térbeli képzelet nélkül nem lehetséges. A térbeli képzelet a mozgás vagy a térbeli elmozdulás mentális fogalmára, valamint a tárgyak egymáshoz való viszonyára utal, amelyek különböző szempontokból szemlélhetők. Ezenkívül utal a tájékozódásra, vagyis az én elhelyezésére térbeli körülmények között. A térbeli fantázia elengedhetetlen a sportokhoz, különösen a labdajátékokhoz, és kognitív gyakorlatokkal javítható. Még a fizikai munka sem nélkülözheti a térbeli képzeletet. Manapság egyre inkább a gyermek fantáziájának ösztönzésére helyezik a hangsúlyt, hogy jobban felkészítse a gyermekeket egy összetett világra. Ha időt és teret adnak a gyerekeknek a játékra, jobban fejleszthetik képzeletüket. Játék közben a fantáziát valóságként éli meg. Különböző lényeket integrál fantáziavilágába, a mindennapi élet részévé válnak, segítséget és kényelmet nyújtanak. A fantáziaföld láthatatlan barátainak társadalmi és érzelmi feladataik vannak. A gyermek fantáziája még mindig megterheletlen és ítéletmentes. Ezért csodálkozunk mindig a gyermekek töretlen örömén a képzeletbeli játékban. Az évek során az ember számos korlátozással szembesül, így egyre jobban blokkolja képzeletét. A társadalmi normák és ítéletek is hozzájárulnak ehhez.

Betegségek és betegségek

A képzelet ereje van, és fizikai reakciókat okozhat. Ha minden erejével elképzel egy lédús citromot, amelybe beleharap, akkor óhatatlanul megpiszkálja a száj és a íz a sav. Csak a képzelet vezethet fizikai reakciókhoz. Amit elképzelünk, fizikailag és mentálisan is érezhetjük magunkat. A agy nem különbözteti meg, mi a valóság és mi a képzelet. A képzeletet különböző erők befolyásolják, főleg az érzékszervi észlelések. Termelékeny lehet, de káros is. A kognitív vizualizáció sokak munkáját igényli agy területeken. Van azonban olyan ember, akinek teljesen hiányzik a képzelet képessége. Aphantasiában szenvednek. Az érintett személyek nem képesek képeket létrehozni a belső szemükben. Azok a képek, amelyek felidéznek bennünket, idegenek ezeknek az embereknek. A kutatók az érintett agyrégiók hibájára gyanakodnak. Egyes mentális betegségek pedig a képzelet túlzott formáját idézik elő. A szenvedők például téveszmékben szenvednek, és annyira aktív fantáziájuk van, hogy valósnak hiszik azokat a dolgokat, amelyek nem léteznek. Skizofrénia olyan betegség, amely megjelenik hallucinációk, formális gondolkodási zavarok és téveszmék. Skizofrénia a világ népességének körülbelül egy százalékát érinti, ami súlyos pszichoszociális korlátokat okoz. A képzelettel kapcsolatos problémák a depresszió. Ha a kognitív teljesítmény romlik depresszió, gondolkodási rendellenességek gyakran kialakulnak. Néhány szenvedőnek akkor nehéz logikus következtetéseket levonni, vagy egy adott elképzeléshez kötődni. Személyes beállítottságtól függően a klinikai képek nagyon különbözőek lehetnek.