Az idegtömörítési szindróma kifejezés olyan betegségtünetek leírására szolgál, amelyek funkcionális korlátokat vagy teljes funkcióvesztést eredményeznek a perifériás krónikus nyomáskárosodás következtében. idegek meghatározott behelyezési helyeken és szűk keresztmetszeteken. Az emberi testen több mint tíz különböző szűk keresztmetszet van, amely képes vezet megfelelő idegtömörítési szindrómához, amely néha nagyon fájdalmas és súlyos következményekkel jár. A funkcionális korlátozások visszafordíthatók mindaddig, amíg a krónikus nyomásterhelés még nem okozott tartós anatómiai változásokat vagy idegelváltozásokat.
Mi az idegtömörítési szindróma?
Az idegtömörödési szindróma egy vagy több perifériás funkció károsodása idegek ami az ideg tartós fizikai nyomásából származik. Általában két izom természetes összehúzódása vagy áthaladó barázda ízületek és a csontok, Ahol vér hajók és a inak általában mellett futnak idegek. Sokkal több mint tíz különböző neuralgikus hely ismert, ahol idegtömörödési szindróma léphet fel, amely befolyásolja az érzékszervi és motoros károsodásokat. Az érintett ideg néha nagyon fájdalmas funkcionális károsodása vagy teljes funkcióvesztése a tartós fizikai nyomás miatt következik be, amikor a környező szövet megduzzad és helyet foglal el gyulladásos folyamatok vagy egyéb okok miatt. Amíg az ideget nem károsítja tartósan a tartós összenyomás, az ilyen idegtömörödési szindróma részben vagy teljesen visszafordítható. Elvben, vér hajók futás az idegekkel párhuzamosan szintén érintett lehet, így az artériás vagy vénás vér vezetése károsodhat.
Okok
Különféle okok és okok komplexei létezhetnek vezet idegtömörítési szindrómáig. Keskeny, csontos átjáróhelyeken, például a carpalis alagútban a alsókar és a kéz hajlító oldalán található karpusz, a túlzott használat gyulladásos reakciókat válthat ki, amelyek a környező szerkezet duzzadását okozhatják, és medián ideg. Ezt akkor ismerjük carpalis alagút szindróma, ami meglehetősen gyakori. Bizonyos esetekben a csontos szerkezet degenerációja vagy szöveti daganatai, például az úgynevezett ganglionok, szintén nyomást gyakorolhatnak az idegre a térbeli feszültség. Idegtömörödési szindróma is kialakulhat az izom túl gyors felépülésének eredményeként. Ez az eset áll fenn, amikor az idegeket a tér az izmok között összenyomja feszültség a gyorsan növekvő izmok erő. Bizonyos mértékben a megfelelő genetikai diszpozíció elősegítheti az idegtömörítés kialakulását is. Ez mindig így van, ha a családon belül más ismert idegtömörítési esetek is vannak.
Tünetek, panaszok és jelek
Egy kialakuló idegkompressziós szindrómában, amely még korai stádiumában van, általában az érzékszervi rendszert érinti először. Ez azt jelenti, hogy zsibbadás és egyéb érzékszervi hiányok jelentkeznek, amelyek kíséri a bőr (hagyamászás). A motoros rendellenességek általában csak akkor jelentkeznek, amikor az idegek összenyomódása súlyosabbá válik. Az érzékszervi és motoros zavarokat jelentős kísérheti fájdalom. Szélsőséges esetekben a beidegzett izomrészek teljes kudarca van, mert a motoros idegrostok már nem képesek összehúzódási jeleket juttatni az izomsejtekhez. A motoros rendellenességek tünete a veszteség erő és az izomszövet gyors lebomlása. Az ebből adódó mozgáskorlátozások az idegtömörödési szindróma helyétől függenek.
Diagnózis és a betegség progressziója
A legtöbb idegi kompressziós szindróma már a beteg által leírt tünetek (anamnézis) alapján azonosítható. A diagnózis megerősítéséhez izom erő érintésérzékelés tesztelése és tesztelése, például éles, tompa, hideg, forró és hasonlók állnak rendelkezésre. Sok esetben hasznos az idegvezetési sebesség mérése. Az idegtömörödési szindróma lefolyása attól függ, hogy a szûkítõ struktúrák hogyan alakulnak. Ha gyulladt szövet okozza a kompressziót, az idegtömörödési szindróma önmagában megszűnhet, ha gyulladás feloldódik és a szövet dekongesszálódik. A legtöbb esetben, ha nem kezelik, akkor az idegek visszafordíthatatlan károsodása következik be, ami tartós kudarcot és a beidegzett izomterületek lebomlását és állandó érzékszervi károsodást eredményez.
Szövődmények
Az ideg összenyomódásából eredő szövődmények az ideg összenyomódásának súlyosságától és az okozó tényezőktől függenek. Ha az érintett ideg összenyomódása kezeléssel vagy anélkül megoldódik, és az ideg még nem sérült meg visszafordíthatatlanul, az idegtömörítési szindróma teljesen megszűnhet az eredeti motoros és érzékszervi képességek helyreállításával. Gyakran, inak vagy szalagok is futnak az idegek fizikai áthaladásának összehúzódásaiban és vér hajók, amelyek gyulladhatnak, majd megduzzadhatnak. Bizonyos körülmények között ez igaz a környező szövetekre is, így az eredeti szűk keresztmetszet az érzékeny idegek összenyomódásához vezet, amely tipikusan idegtömörítési szindrómát okoz. Kezelés nélkül a motor vagy az érzékszerv visszafordíthatatlanul károsodhat, így a korlátozott érzékszervi érzetek, például zsibbadás és korlátozott motoros funkciók nem oldódnak meg az idegtömörítés korrekciója ellenére. Természetesen körülbelül tíz különböző ismert megvalósítási hely van - többnyire a közelben ízületek - amelyből idegtömörítési szindróma származhat. Elszigetelt esetekben az idegek az ismert szűkületen kívül is összenyomódhatnak. Például olyan idegek, amelyek két vagy több izomterületen haladnak át a gyorsan felépített izomból tömeg, amint az egyes szélsőséges formákban kívánatos testépítés, az izmok összenyomhatják oly módon, hogy idegtömörödési szindróma alakulhat ki. Ha nem kezelik, fennáll a visszafordíthatatlan érzékszervi és motoros hiány veszélye.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
A zsibbadás vagy az érzékszervi zavarok egy meglévő szabálytalanság jelei, amelyeket orvosnak értékelnie kell. Ha hiányzik az érzékelés, az érintésre való túlérzékenység vagy a bizsergés bőr, az érintettnek a tünetek orvosi tisztázására van szüksége. A fizikai teljesítmény csökkenése, a megbirkózás képességének csökkenése feszültség, és a mozgáskorlátozásokat be kell mutatni az orvosnak. Bizonyos esetekben a panaszok tovább terjednek ill vezet a funkció teljes elvesztéséhez. Orvosra van szükség, hogy az ok tisztázódhasson és kezelési terv készülhessen. Ha az izomrendszer károsodik, a betegség már előrehaladott állapotban van. Fájdalom, a mozgásszervi rendszer merevsége vagy enyhítő testtartása jelzi az orvosi ellátás szükségességét. A helytelen testhelyzeteket, a test helytelen terhelését és a duzzanatot orvosával kell megbeszélni. Ha ízületek a szokásos módon már nem nyújtható vagy hajlítható, aggodalomra ad okot. Orvosra van szükség a maradandó károsodás megelőzéséhez Egészség vagy másodlagos betegségek kialakulása. Ha a járás bizonytalansága, kisebb balesetek vagy esések növekedése és érzelmi rendellenességek nyilvánvalóvá válnak, orvoshoz kell fordulni. Szorongás esetén hangulatingadozás, a viselkedés gyors változásai vagy a társadalmi életből való kivonulás, gyakran vannak olyan alapfeltételek, amelyek kezelésére van szükség.
Kezelés és terápia
Az idegtömörödési szindróma mindig egy olyan primer betegségen alapul, amelyet a tünetek kiváltó okaként azonosítottak. Ezért a kezelés elsősorban a kompresszió okainak orvoslására irányul. A lehetséges terápiák széles spektrumot ölelnek fel. Terápia a szokás megváltoztatására vonatkozó egyszerű utasítást jelenthet, vagy sebészeti beavatkozást igényelhet. Például egy karóraszíj túl szoros viselése az úgynevezett Wartenberg-szindrómát, a radiális ideg az extensor oldalán csukló. Míg ebben az esetben az óra levétele vagy kevésbé szoros karkötő viselése kijavíthatja a problémát, sok esetben az érintett ízületi régiókat szilánkok vagy kötések rögzítik. A hagyományos vagy minimálisan invazív műtéti beavatkozásokat tekintjük utolsó lehetőségnek, ha a konzervatív kezelési módszerekkel nem sikerült elérni a kívánt javulást. A műtéti beavatkozások elsődleges célja mindig a megfelelő ideg nyomásterhelésének kiküszöbölése, hogy regenerálódhasson. Ahogy az ideg a dekompresszióval regenerálódik, a kényelmetlenség is eltűnik.
Kitekintés és előrejelzés
Az ideg kompressziós szindrómák műtéti úton kezelhetők. Általában az ideg teljesen felépül, amennyiben a károsodás nem volt túl sokáig fenn. A prognózis az idegtömörítés típusán is alapul. Carpalis alagút szindróma hatékonyan kezelhető mind műtéti úton, mind különféle önsegítéssel intézkedések. A Loge de Guyon szindróma már kezelhető a csukló megfelelő sín segítségével. A gyógyszeres kezelés további enyhülést jelenthet a tüneteken. Az életminőség korlátozott, különösen az akut állapotban fájdalom fázis. Amint az idegtömörödési szindrómát műtéti úton helyrehozták, a panaszok is eltűnnek. A legtöbb esetben az ideg teljes helyreállítása érhető el. Teljes súlyviselés csak néhány hét múlva lehetséges. Addig a beteg különféle korlátokat tapasztalhat. Ha az idegtömörödési szindrómát korán kezelik, a prognózis viszonylag jó. Ha az idegek jelentősen károsodnak, a hiányok fennmaradhatnak. Ezután a beteg életre károsodhat, és tartós fájdalomtól, mozgáskorlátozottságtól és idegi diszfunkciótól szenvedhet. A várható élettartamot nem korlátozza a feltétel. A pontos diagnózist idegbetegségek szakorvosának vagy az illetékes sebésznek kell felállítania.
Megelőzés
Megelőző intézkedések az idegtömörödési szindróma elszenvedésének kockázatának minimalizálása érdekében főként időről időre kritikus megfigyelésre utalunk olyan szokásokról, amelyek idegtömörítéshez vezethetnek. Ide tartoznak például az olyan szokások, mint a bal könyök merevítése hosszú autóutazások során, vagy a számítógépes egér működtetésekor a kéz állandó pihenése az asztal szélén. Ezek a szempontok különösen fontosak az első tünetek megjelenésekor, így a kedvezőtlen szokások elég hamar megváltozhatnak a szindróma súlyosbodásának megakadályozása érdekében.
Követés
Az idegtömörödési szindróma utókezelése két okból különösen fontos. Először is fontos, hogy a lehető legjobban támogassuk a stresszes idegek regenerálódását. Másodszor, a helytelen testtartás elkerülése megakadályozza az érzékeny idegek összenyomásának megismétlődését. A nem megfelelő megterhelés és testtartás, mint gyakori ok, fontos téma a hatékony utógondozás során. Ebben az összefüggésben figyelmet kell fordítani ergonómia a munkahelyen valamint az egészséges testtartás és mozgásminták a mindennapi életben. A kezelő neurológus, ortopéd vagy háziorvos mellett a gyógytornász ill rehabilitációs sportok oktató segítséget és tanácsot is adhat. Foglalkozási Egészség a tanácsok szintén nagyon hasznosak. Izmos egyensúly a testben és az egyensúlyhiány csökkentése fontos szerepet játszik az utógondozásban. A gyenge izmok erősítése (például a hasban vagy a hát felső részében) ugyanolyan fontos ebben az összefüggésben, mint a nyújtás megrövidült izmok, amelyek gyakran befolyásolják a mellkas terület vagy a combok hátsó része. A feszültség célzott masszázsokkal is enyhíthető. A diagnosztizált vagy kezelt idegtömörödési szindrómában szenvedõ betegek számára az ágyban is fontos a hátbarát helyzet. A matrac megvásárlásakor ezért fontos, hogy pontosan illeszkedjen ahhoz, amire a beteg nyaki, mellkasi vagy ágyéki gerincére van szükség ahhoz, hogy a beteget idegkímélő módon támogassa.
Mit tehetsz te magad
Az idegtömörödési szindróma sok esetben az érintett beteg önsegítésére alkalmas panasz. Mivel az idegek összehúzódása a gerinccsatorna a gerincoszlop (ágyéki, mellkasi vagy nyaki gerinc) hátterét nem gyakran a rossz testtartás vagy a túlzott használat okozza, a megfelelő viselkedésváltozás a fájdalom, bizsergés vagy zsibbadás enyhítésében vagy akár megszüntetésében is segíthet. Annak biztosítása érdekében, hogy a gyakorlatok vagy testhelyzetek valóban jók legyenek a beteg számára, a mindennapi életben történő önsegítést meg kell beszélni a kezelőorvossal vagy a gyógytornásszal. Gyakran a célzott edzés vagy az egészséges testtartás alapjait is megtanulják a rehabilitáció során, fizikoterápia vagy egy különleges hátsó iskola. Az idegtömörödési szindróma alapvetően kétféleképpen enyhíthető a mindennapi életben. Egyrészt ez lehetséges azáltal, hogy hébe-hóba gyengéd testtartást alkalmaz az érintett területek enyhítése érdekében. Erre példa a lépcsős helyzet az ágyéki gerinc tekintetében. A második módszer a gyenge izmok megerősítése és a rövidített izmok nyújtása. Ily módon izomegyensúlytalanságok korrigálódnak, és a test kiegyenesedik fiziológiai testtartásába. Ez az a testtartás, amelyben a csigolyaközi porckorongokra nehezedő nyomás a lehető legjobban minimálisra csökken, így megakadályozható az idegek összehúzódása a korongszövet által.
