Időtartam vs. szédülés prognózisa fekve
A jóindulatú paroxizmális prognózisa pozicionális szédülés rendkívül jó, ahogy a neve (benigne = jóindulatú) is mutatja. Ennek a szédülésnek az oka az egyensúlyi szervek egyikének megzavarásában rejlik. Az egyensúly szerve úgynevezett boltíveket tartalmaz, amelyekben folyadék mozoghat.
Amikor a fej megfordul, ez a folyadék a boltívekben mozog és a agy megfelelő információt kap az egyensúly jobb és bal szervétől. Ban ben pozicionális szédülés, a két szerv egyikében apró kövek vannak jelen. Ezek megakadályozzák a folyadék normális mozgását, és így információt termelnek a két egyensúlyi szervből, amelyek nem egyeznek. Ez a betegség egyszerű pozicionálási módszerekkel kezelhető. A tünetek időtartama tehát elsősorban attól függ, hogy milyen gyorsan diagnosztizálják a diagnózist és milyen gyorsan hajtják végre a terápiát.
Melyek a szédülés kísérő tünetei fekve?
Jellemző a szédülés fekve körülbelül 30 másodpercig tartó szédülési rohamok. Ezek azonban nemcsak fekve fordulnak elő, hanem közben is fej mozgások, például a fej elfordításakor. Emellett sok érintett panaszkodik hányinger és még hányás.
Fejfájás szédülés kapcsán is előfordulhat. Egy ilyen szédüléses roham után néha a „nedvszívó pamuton járás” érzéséről számolnak be. Mivel a szédüléses rohamokat egy bizonyos mozgásmintázat váltja ki, nevezetesen a gyors helyzetváltozás vagy a gyors elfordulás, gyakran megfigyelhető az érintett személyek elkerülő viselkedése.
Így megfordulnak fej csak nagyon óvatosan és lassan, a fekvés is csak óvatosan történik. Hányinger és a szédülés olyan tünetek, amelyek nagyon gyakran társulnak egymással. Ennek az az oka, hogy mindkét érzés központi módon van feldolgozva idegrendszer és a kettő érintett agy régiók szorosan kapcsolódnak egymáshoz.
Például a szédülés lehet az oka hányinger és az émelygés maga is szédülést okozhat. Abban az esetben szédülés fekve, az oka a szervében rejlik egyensúly. Ez összezavarja a agy olyan mértékben, hogy szédüléses rohamok lépnek fel.
Ez a hirtelen megjelenő szédülésviszont hányinger és akár rohamokat is kiválthat hányás. A fej forgása alatti szédülés szintén a jóindulatú paroxizmális tünete pozicionális szédülés (lásd az okot fent). A fej elfordítása ugyanazokat a mozdulatokat indítja el a boltívekben, mint fekve.
Szédülés, amikor felfelé vagy lefelé néz, vagy szédülés hajlításkor lefelé is a helyzeti tünetek alá tartoznak szédülés. Súlyos esetekben hányinger és hányás előfordulhat. A nyaki gerinc kopása szintén szédülést okozhat.
A vér hajók hogy az ellátás a belső fül végigfut egy csatornán a gerincvelő a csigolyatesteken keresztül, majd belép a koponya. Ha az életkorral összefüggő változások történnek a nyaki csigolyák területén, ezek ellátják vér hajók (arteria vertebralis) összenyomódhat. Ennek eredményeként kevesebb vér elér a belső fül és a vestibularis szervet és ezt a keringési rendellenességet főleg szédülésként érzékelik.
Ezt a jelenséget vertebrobasilaris elégtelenségnek nevezzük. Ezenkívül olyan tünetek is előfordulhatnak, mint pl fejfájás a fej hátsó részén, fülzúgás gyengébb hallás, kettős látás és egyéb neurológiai hiányosságok formájában jelentkező látászavarok. Ezek a tünetek azonban jelezhetik a ütés, ezért azonnal forduljon orvoshoz, ha ezek bekövetkeznek.
Szédülés felkeléskor általában szintén nagyobb valószínűséggel a szív-és érrendszer. A test kevésbé aktív ülve. A szív arány visszaesik nyugalmi impulzusára, és kevés a megterhelés. Minél hosszabb ideig ül, annál jobban megnyugszik a keringése.
Ha most hirtelen feláll, akkor azt az új terheléshez kell igazítani. A szív kissé gyorsabban és erősebben kezd verni annak érdekében, hogy új tevékenysége során a testet vérrel tudja ellátni. Ha azonban ez az adaptációs reakció késik, a vérnyomás átmenetileg túl alacsony ahhoz, hogy elegendő vért biztosítson az agy számára.
Ennek számos oka lehet. Idős betegeknél a aorta szelep az szív meg kell vizsgálni, ha tapasztalnak szédülés felkeléskor. Ha ez szűkül, a szív nem tud annyi vért pumpálni a kamrából a test keringésébe, mint kellene, mert a kilépési pont kisebb (aorta szelep szűkület).
Ennek eredményeként kevesebb vér jut rövid időre az agyba, és szédülés vagy a szem feketedése jelentkezik. Túl lassú szívritmus (bradycardia), amely előfordulhat például olyan ritmuszavar miatt, mint a AV blokk, szédüléshez vagy akár ájuláshoz is vezethet. Fiatalabb betegeknél hiba lépett fel az adaptációs reakcióban szív-és érrendszer nagyobb valószínűséggel fokozott stressz esetén fordul elő.
Ezt ortosztatikus diszregulációnak nevezik. Ezt úgynevezett billentő asztali vizsgálattal lehet meghatározni. Szédülés terhesség alatt általában más okai vannak, és semmi köze a vestibularis rendszerhez vagy annak idegek.
Alatt terhesség a testen keresztül szállítandó vérmennyiség sokféleképpen megváltozik. A gyermek vérkeringését az anyának kell biztosítania. A keringési rendszerből származó vizet az anya teste és a vér tárolja hajók általában jobban kitágultak.
Ez nagyobb terhet ró az anyára szív-és érrendszer és az anya szívének kompenzálnia kell ezeket az új tényezőket. Ez időnként alacsony szinthez vezethet vérnyomás. Az alacsony vérnyomás átmeneti vérhiányhoz vezethet az agyhoz. Ez szédülést okoz abban az értelemben, hogy pillanatnyilag „fekete lesz a szem előtt”.
A sorozat összes cikke:
