Időtartam | Pszichózis

Időtartam

A. Időtartama pszichózis nagymértékben változik, és függ többek között a kiváltó októl. Ezenkívül fontos szerepet játszik a kezelés kezdetének ideje. Minél gyorsabban kezdik meg a gyógyszeres terápiát, annál jobb a pszichózis tartalmazhat. A pszichózisok néhány napig is eltarthatnak, de kezeletlenül akár több hónapig is.

Prognózis

Azok a betegek, akik a pszichózis életükben először viszonylag jó esélyük van arra, hogy ilyen epizód ne forduljon elő újra. A prognózis azonban nagyban függ az októl. Ha ez kábítószer által kiváltott pszichózis és először fordult elő, a gyógyszerek következetes kerülése teljes felépüléshez vezethet.

A kábítószer által kiváltott pszichózisban szenvedő betegek ismételt kábítószer-használata jelentősen növeli a pszichotikus epizódok megismétlődésének kockázatát. Azok a betegek, akiknél első pszichózisuk volt skizofrénia 1/3 esélye van a teljes gyógyulásra, míg a betegek második harmadának van egy olyan tanfolyama, amelyben a tünetmentesség periódusai váltakoznak a pszichotikus fázisokkal. A betegek körülbelül egyharmadánál tartós tünetekkel járó krónikus lefolyás lép fel. Krónikus formákban a kognitív rendellenességek, valamint a koncentráció, az érzelmek és a lendület zavarai is kiegészülnek a pszichózis tüneteivel. Súlyos esetekben ez szükségessé teheti a korai nyugdíjazást.

A klinikai kép differenciálása

Gyógyszerpszichózis a szakzsargonban kábítószer-indukált vagy szubsztitúciós pszichózisnak nevezik. Ez egy pszichotikus epizód, amelyet egy vagy több pszichotróp anyag használata vált ki. Példák a lehetséges pszichogén anyagokra: alkohol, kannabisz, amfetaminok, kokain, LSD vagy kristálymeth (metamfetaminok).

Vannak emberek, akik hajlamosabbak (sebezhetőbbek) a pszichózis kialakulására, mint mások. Különösen ezeknél az embereknél a drogok használata pszichózist válthat ki. A kábítószer-pszichózisokat ugyanúgy kezelik gyógyszerekkel, mint a pszichózis más típusait.

Az ilyen pszichózisok kezelésében azonban elengedhetetlen a teljes absztinencia is. Sok esetben ez megakadályozhatja a pszichózis megismétlődését, de nem mindig. A tünetek drogpszichózis hasonlóak a pszichózis más formáihoz.

Hallucinációk, téveszmék, szorongás, gondolkodási zavarok, ego-zavarok és koncentrációs zavarok fordulnak elő. A pszichózis olyan kifejezés, amelyet valójában ma már nem használnak ebben a formában. Pszichiátriai szaknyelvben inkább pszichotikus rendellenességről vagy pszichotikus epizódról van szó.

A pszichózis leírja a feltétel amelyben az érintett személy nem megfelelően érzékeli a valóságot. Ő szenved hallucinációk és a téveszmék, és már nem képesek megkülönböztetni a valósat a valótlantól. Egy ilyen pszichózisnak - a fentiekben leírtak szerint - számos oka lehet.

Skizofréniaviszont a pszichózis egyik lehetséges oka. Skizofrénia egy olyan mentális betegségek amelynek fő tünetei közé tartozik a pszichotikus rendellenesség és annak minden tünete. A skizofrénia akut pszichotikus epizódjában szenvedő betegek ezért téveszmékben szenvednek és hallucinációk.

A gondolkodási rendellenességek és az ego rendellenességek szintén jellemzőek. Ezenkívül a skizofrénia gyakran úgynevezett negatív tünetekhez vezet. Ezek olyan tüneteket foglalnak magukban, mint az érintettség csökkenése, a hajtóerő elvesztése, a szociális kapcsolatok elvesztése és az apátia.

A skizofrénia harmadik tüneti oszlopa a kognitív rendellenességek. Gyakran kifejezett koncentrációhoz vezet és emlékezet rendellenességek. A pszichózis tehát inkább olyan tünet (amely egyéb tünetekből áll), amelynek különböző okai lehetnek, míg a skizofrénia súlyos mentális betegségek amit nagyon gyakran pszichotikus tünetek kísérnek. A pszichotikus rendellenességnek alapvetően nincs semmi közös vonása a rögeszmés-kényszeres betegséggel.

Ez a két rendellenesség a mentális rendellenességek két különböző entitása. A rögeszmés-kényszeres rendellenességet kényszeres cselekedetek és gondolatok kísérik. A rögeszmés gondolatok akaratlanul ráerőltetik magukat az érintettre, és újra és újra át kell gondolni őket.

A pszichózissal szemben azonban az érintett tud e gondolatok tényleges abszurditásáról, a valóságra való hivatkozás megmarad. Ennek ellenére a rögeszmés-kényszeres rendellenesség rendkívül gyötrő betegség, amely gyakran kezelést igényel. A neurózis kifejezés ebben az értelemben ma már nem létezik a pszichiátriai orvoslásban.

Korábban leírtak egy általános pszichológiai viselkedési zavart, amely a legkülönfélébb tünetekkel járhat. Az érintett személy nem tudja kellően kontrollálni ezeket a viselkedési rendellenességeket, de tudatában van azoknak. A valósághoz való viszony tehát továbbra is fennáll. A pszichózissal azonban az érintett személy elvesztette a kapcsolatot a valósággal, már nem tud különbséget tenni a téveszmés tartalom és a valóság között. A pszichózis és a neurózis tehát két különböző mentális rendellenesség.