Hosszú lejáratú emlékezet egy neuronális, multimodális funkció, amely hosszú távon feldolgozza és tárolja az információkat.
Mi a hosszú távú memória?
Hosszú lejáratú emlékezet neurális, multimodális funkcióként értelmezik, amely hosszú távon feldolgozza és tárolja az információkat. Hosszútávú emlékezet deklaratív és nem deklaratív memóriára osztható. A deklaratív memória konkrét tudást tartalmaz, míg a nem deklaratív memória a tapasztalatokon alapuló információkat tárolja. A deklaratív tartalmak azokban a kéreg-régiókban vannak tárolva, amelyek szintén részt vettek a feldolgozásban. A nem deklaratív hosszú távú memória meglehetősen heterogén memóriakapacitásokhoz van rendelve. Ezek közé tartozik az asszociatív és a nem asszociatív tanulás, alapozás, szokások és készségek. A nem deklaratív memória a kisagy, az amygdala és a striatum, többek között, és nem függ a tudatos memóriától, míg a deklaratív tudás tudatosan emlékezhet és ezért rugalmas. Endel Tulving (* 1972) ezt a két formát szemantikai, illetve epizodikus hosszú távú memóriának is nevezi. Az epizodikus memória magában foglalja a személy konkrét eseményeit, amelyek során térbeli időbeli jellemzőket is tárolnak. Ezt a memóriát forrásmemóriának is nevezik. A szemantikus hosszú távú memória magában foglalja a szó jelentését, tényeket vagy szabályrendszereket. Az epizodikus memóriában egyetlen esemény idézhető fel, ami a szemantikus memóriában nem lehetséges. Egy másik forma az eljárási memória, amelyet viselkedési memóriának is neveznek. Automatizált készségeket tárol, például autóvezetést vagy járást. Ezeket a cselekvéseket állandó gyakorlással tanulják meg, majd gondolkodás nélkül felidézhetik.
Funkció és feladat
A agy, az információkat nem egy adott helyen tárolják, hanem az idegsejtek általános szerkezetében és kapcsolataikban megtalálják. Ebben a folyamatban részt vesznek például a limbikus rendszer, a frontális és temporális lebeny, valamint a hippocampus, amely a tartalmat a rövid távú és a hosszú távú memóriából továbbítja. Amint a tartalom belép a hosszú távú memóriába, véglegesen ott tárolódik. Erre a célra úgynevezett engramokat képeznek (memória nyomok, mint a agy inger expozíció miatt), amelyek révén az emlékezés lehetővé válik. A hosszú távú memória képességeire példa a versre, kellemetlen helyzetre vagy egy ismerős arcára való emlékezés. Az információkat aktívan kódolják, feldolgozzák, tárolják, reprodukálják vagy megjegyzik. A hosszú távú memória alapvető funkciója tehát az információszolgáltatás annak érdekében, hogy utólag optimálisan tudjon döntéseket hozni. Összesen a hosszú távú memória négy folyamatát különböztetjük meg: tanulás, megtartása, emlékezése és felejtése. A hosszú távú memória szinte korlátlan kapacitással rendelkezik. Tanulás a motoros és a szenzoros neuron között zajlik (idegsejt). Az érzékszervi idegsejt stimulálásakor megnövekedett neurotranszmitterek szabadulnak fel, és erős izomaktiváció lép fel. A tanulási folyamat először rövid távú tárolásként, később pedig hosszú távú tárolásként megy végbe, ezáltal a szinapszis mérete megnő és megváltoztatja működését. Azáltal, hogy a tananyagot összekapcsoljuk a már ismertekkel, az információk hosszú távú memóriában tárolhatók. Bizonyos tényeket vagy eseményeket azonban csak rendkívül ritkán reprodukálnak hűen. Az emlékezés során az előzetes ismeretek nyilvánvalóan jelentős szerepet játszanak, de a reflexió vagy bizonyos visszakeresési folyamatok módosíthatják vagy torzíthatják is a tartalmat.
Betegségek és panaszok
A hosszú távú memóriával kapcsolatos egyik lehetséges betegség a memóriaproblémák. Zavarok a memóriában, gyenge koncentráció a feledékenység pedig, ha nem növekszik, gyakran kimerültségnek vagy feszültség. Ha azonban a problémák fokozódnak, és a szokásos napi rutin problematikussá válik, orvoshoz kell fordulni, mivel a feledékenység egy komolyabb betegséget is elrejthet. Az egyik lehetséges betegség demencia, amely rontja a gondolkodási képességet vagy a szellemi teljesítményt. Az érintetteknek problémái vannak az új tartalmak befogadásával, majd reprodukálásával. Ezenkívül a beszéd, a számtan és a tájékozódási képesség is érintett. A leggyakoribb forma az Alzheimer-kór betegség, amelyben agy sejtek elpusztulnak az idegsejteken kívül vagy belül fellépő fehérjecsomók miatt. Egy másik gyakori forma az érrendszer demencia, amelyet az okoz keringési rendellenességek az agyban. Ritkábban fordul elő a feltétel Lewy testnek hívják demencia. A Lewy testek olyan gömb alakú struktúrák, amelyek az agykéregben vagy agytörzs. Az érintett személyek progresszív memóriazavarokat tapasztalnak, mozgászavarokban, valamint pszichotikus tünetekben szenvednek. A demencia Pick-kór összefüggésében is előfordulhat. Itt mindenekelőtt megszakad az elvont gondolkodás képessége, és egyes agyi régiók lassan elhalnak. Ezzel szemben a demencia nagyon gyorsan kialakul Creutzfeldt-jakob betegség. Főleg zavarok vannak koncentráció, figyelem vagy emlékezet, az ok mérgező fehérjék amelyek miatt az agyszövet elhal. Kísérő demencia is lehetséges Parkinson kór vagy HIV. Egyéb betegségek, amelyekben feledékenység fordulhat elő:
- Agyhártyagyulladás: Vírusok or baktériumok zavart, álmosságot vagy gyengeséget okozhat koncentráció.
- Agyhártyagyulladás: Itt olyan tünetek jelentkeznek, mint zavartság vagy tudatzavar.
- Alvási apnoe: Mivel ebben a betegségben az éjszakai alvás ritmuson kívül esik, ezért van egy a koncentráció hiánya, feledékenység vagy fáradtság napközben.
- Krónikus fáradtság szindróma: Erre jellemző a testi és szellemi kimerültség, amelyet ingerlékenység és gyenge koncentráció kísér.
- Depresszió és a szorongási rendellenességek hatással lehet az agyra és vezet a feledékenységre.
Egyéb okok lehetnek a gyógyszerek, a folyadékhiány és a táplálkozás, alvászavarok, feszültség, alkohol visszaélés és rák kezelések.
