Hosszú távon emlékezet emlékezetünk része. Feladata az információk hosszú ideig tartó tárolása. Ez magában foglalja az információ visszakeresésének lehetőségét.
A mi területünk különböző területeire oszlik agy és nagyjából két formára osztható. Ezek a tárolt információk típusától függenek. Az úgynevezett deklaratív emlékezet felelős tények, például receptek tárolásáért. Az eljárási emlékezetmásrészt tárolja az öntudatlan folyamatokat, például a kerékpározás képességét. A hosszú távú memória nagyon összetett, és sok folyamat még nincs teljesen megértve.
Hogyan működik a hosszú távú memória?
A hosszú távú memória működése időnként nagyon összetett folyamatokat foglal magában, amelyeket ma még nem teljesen értünk. Minden nap minden embert milliónyi benyomás és információ vesz körül. Ezen információk nagy részét nem tárolják, hanem azonnal újból rendezik.
Ellenkező esetben a agy úgymond sok jelentéktelen dolog elárasztaná. Ennek megfelelően csak egy része éri el a memóriát. Ez kezdetben a rövid távú memória, majd az úgynevezett munkamemória további rendezése után.
Ez utóbbi fontosságától függően percekig vagy hónapokig tárolhatja az információkat. Ha bizonyos információkat, például a szókincset vagy a dal szövegét rendszeresen megismétlik, vagy akár gyakorolják is, akkor azokat át lehet vinni a hosszú távú memóriába. Ez különösen akkor működik, ha az információk heves érzésekkel társulnak, mint például a dalszövegek esetében gyakran.
A dalszövegek fontosságuktól és felhasználásuktól függően évekig, akár egy életen át tárolhatók. Ez a folyamat az egyik módja tanulás. Hogy megértsük, mi történik a agy, meg kell említeni, hogy agyunkban sok idegsejt van, amelyek kapcsolódnak egymáshoz.
Minél több kapcsolat van közöttük, annál több információt lehet továbbítani és tárolni. Ennek megfelelően, amikor az információkat megtanulják és a hosszú távú memóriában tárolják, új kapcsolatok jönnek létre az idegsejtek között, más néven idegsejtek között. A hosszú távú memóriánkban tárolható információk mennyiségének nincs ismert korlátja.
Tehát ha egy személy nem emlékszik valamire, akkor nem azért, mert az információ már nincs ott, hanem azért, mert helytelenül tárolták és már nem találhatók meg. A hosszú távú memória két formára osztható. Az úgynevezett deklaratív memória különféle információkat tárol, például recepteket, szakmai vagy életrajzi ismereteket.
Ezeket az információkat egy közbenső állomás, a hippocampus (az agy szerkezete), és alvás közben átkerül az éjszaka folyamán. Az úgynevezett eljárási memória viszont felelős az öntudatlan, azaz automatikus tárolásért futás, folyamatok. Lehetővé teszi számunkra például a kerékpározást anélkül, hogy el kellene gondolkodnunk ennek működésén. Itt nincs megállás; a kerékpározás gyakorlása úgyszólván maga is ezen információk tárolása.
