Horner-szindróma: okok, tünetek és kezelés

Horner-szindróma konkrétra utal idegkárosodás amely a különféle szemizmokat érinti. A feltétel három részből álló tünetegyüttesből (úgynevezett tünet triád) áll: ez a tünet triád egy megereszkedett felsőt tartalmaz szemhéj, jelentős tanítvány összehúzódás és a szemgödörbe süllyedő szemgolyó.

Mi a Horner-szindróma?

A fent leírt háromszekció tanítvány összehúzódás, lecsüngés szemhéj, és az elsüllyedt szem jellemző a Horner-szindróma. Ezen közvetlenül látható tünetek mellett a test felső felének különböző régióiban károsodhat a verejtéktermelés. A Horner-szindrómát nem tekintik önálló betegségnek, hanem sok más betegség részleges tünete. Ennek ellenére egyes eredmények azt mutatják, hogy a tünetek előfordulásáért különféle idegkárosodások felelősek. A sérült idegek a test egészében elhelyezkedhet, és a különböző betegségek okozhatják. A családi és genetikai okok szintén nincsenek kizárva.

Okok

A hypothalamus (fontos terület az emberben agy) felelős az izmok kontrollálásáért, amely képes vezet jellegzetes tünetekre Horner-szindróma. Annak érdekében, hogy a hypothalamus a szem felé és fordítva, az idegpályáknak bonyolult áramkörön kell haladniuk a gerincvelő. Ezen utazás során a koponya idegek bármikor károsodhat. Az idegpályák károsodása gyakran a keringési problémák következménye (ez leggyakrabban a agytörzs) vagy a agy tumor, amely hatással lehet az érintettre és károsíthatja azt idegek. A tüdő tetején lévő rákos daganatok és a nyaki medulla kóros üregei is előfordulhatnak vezet nak nek idegkárosodás és ezáltal kiváltja a Horner-szindrómát. Továbbá, gyulladás, lokalizálva a középső agyfossa, szintén vezet a Horner-szindróma tüneti triádjára.

Tünetek, panaszok és jelek

A legtöbb esetben a Horner-szindróma a test egyik oldalán lévő szemkörnyék tüneteivel nyilvánul meg, de nem mindkét oldalon. A betegség észrevehető a tanítvány, pályára, és szemhéj. Így Horner-szindrómában a pupilla működése zavart. A fényerőtől függetlenül a pupilla mindig szűkül. Ezért a betegek arra panaszkodnak, hogy sötétben romlik a látásuk, mert a környezeti fény nem esik eléggé a retinára. Az orbitális izom meghibásodása miatt a szemgolyó kissé beleesik a koponya. Egészséges egyéneknél az izom biztosítja, hogy a szem kissé kinyúlik. A betegség súlyosságától függően a szemgolyó ezen visszahúzódása többé-kevésbé látható lehet. Sok Horner-szindrómában szenvedő beteg lelógó szemhéjra panaszkodik. Ez a tünet a Müller-izom diszfunkciójának köszönhető. E három klasszikus tüneten kívül vannak más megnyilvánulások is. Ezek is csak az arc egyik oldalán fordulnak elő. Különböző színű írisz, pigment rendellenességek vagy kitágult hajók jelzik a Horner-szindrómát. Bizonyos esetekben a betegek nem izzadnak megfelelően az arc egyik oldalán. Ezt verejtékkiválasztási rendellenességnek nevezik.

Diagnózis és lefolyás

A háromoldalú tünetegyüttest könnyű felismerni. Horner-szindrómás betegeknél a sérült pupilla arányosan kisebb, mint az ép pupilla, a szemhéj megereszkedik, és erőfeszítéssel is csak minimálisan emelhető fel. A fényre reagálva a pupilla lassan és általában nem teljesen tágul Horner-szindrómában. A többi tünet is jól látható, például a fokozott verejték-szekréció egyértelműen megfigyelhető a bőr a test egyes régióiban, míg egyes régiókban egyáltalán nincs izzadságtermelés. Adminisztrációval kokain és a amfetamin szemcsepp, a kár, valamint annak mértéke lokalizálható. A testi fogyatékosság csak a szemet és a szemizmokat érinti. Például a pupilla összehúzódása miatt a szem észlelési viselkedése negatív értelemben megváltozhat, a látótér csökken a lecsüngő szemhéj miatt, és a háromdimenziós látás jelentősen károsodhat. Leginkább a Horner-ben szenvedő betegek szindróma szenved különösen a pszichológiai feszültség, mert az arckifejezés és az arckifejezés a tünetek miatt jelentősen megváltozhat. A további folyamat során arra kell következtetni, hogy a Horner-szindróma tünetei miért következnek be, és melyik másik betegség felelős ezért. Mert csak így lehet hatékonyan kezelni a tüneteket.

Szövődmények

A Horner-szindróma jelentős kényelmetlenséget okoz a szemekben, ami rendkívüli hatással lehet az érintett személy életére. A legtöbb esetben a pupillák nagymértékben megnagyobbodnak, és a szemgolyó behúzódik. Továbbá a felső szemhéjak is megereszkedhetnek, ami negatívan befolyásolja a beteg esztétikáját. A kozmetikai panaszok következtében nem ritka, hogy a betegek alsóbbrendűségi komplexeket vagy alacsonyabb önértékelést kapnak. Nem ritka, hogy a betegek szégyellik a tüneteket. Súlyos esetekben ez is vezethet látáskárosodás vagy a látás egyéb korlátai. Ezek általában negatív hatással vannak az érintett mindennapi életére, és rontják az életminőséget is. A Horner-szindróma és tünetei közvetlen kezelésére a legtöbb esetben nem kerül sor. Ehelyett az alapbetegséget mindig kivizsgálják és kezelik, különösebb szövődmények nélkül. A panaszok általában akkor tűnnek el, amikor az alapbetegséget is legyőzték. A várható élettartamot a Horner-szindróma nem változtatja vagy csökkenti. A betegség a legtöbb esetben nem tűnik el önmagában, ezért a tünetek kezelés nélkül fokozódnak.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Horner-szindróma gyanúja esetén haladéktalanul orvoshoz kell fordulni. Tipikus tisztázandó figyelmeztető jelek a beszűkült pupillák és az elsüllyedt szemgolyó, gyakran látászavarral társítva, fájdalom a szem területén és a túlzott izzadás. Ha ezek a tünetek jelentkeznek, akkor valószínűleg komoly mögöttes tényező áll fenn feltétel ezt meg kell vizsgálni és szükség esetén kezelni kell. Nem mindig Horner-szindróma, de orvosi tisztázásra mindenképpen szükség van. Ez különösen igaz, ha a tünetek ok nélkül jelentkeznek, és hosszú ideig tartanak. Azok a személyek, akiknek a agy daganat különösen hajlamos a Horner-szindróma kialakulására. Idegrendszeri rendellenességek és syringomyelia a szindróma lehetséges okai is. Azoknak a legjobb tanácsolni, akik magukat ezekben a kockázati csoportokban tartják beszél orvosuknak. A háziorvos mellett egy szemész vagy neurológust is be lehet hívni. Orvosi vészhelyzet esetén sürgősségi orvosi kezelésre van szükség.

Kezelés és terápia

Nincs konkrét terápia Horner-szindróma kezelésére fejlesztették ki. Ez elsősorban azért van, mert sokféle ok okozhatja a Horner-szindróma szenvedését. A tényleges betegség - amely a Horner-szindróma oka - kezelésével a háromoldalú tünetek is enyhülnek. Így a kezelés mindig egyénileg igazodik a beteg tényleges szenvedéséhez, és együtt jár az okozó betegség kezelésével. Ha a kezelés javítja a beteg állapotát Egészség, akkor a legtöbb esetben a Horner-szindróma is javul. Ha a Horner-szindróma tüneteinek enyhülése nem sikerül, akkor ennek a tünetnek más okait kell azonosítani.

Kitekintés és előrejelzés

A mai napig nem létezik olyan kezelési módszer, amely specifikusan és teljesen meggyógyíthatja a Horner-szindrómát. A betegeknek és az orvosoknak ezért szélesíteniük kell látókörüket és fel kell kutatniuk az okokat. A Horner-szindróma okai gyakran kiküszöbölhetők. Ha ez sikeres, a miózis három tipikus tünete, ptosis és az enophthalmos általában eltűnik. Általában a pozitív kimenetel valószínűsége nő, ha a betegséget korán kezelik. Ha nem terápia adott, a tünetek fokozódnak. Maga a Horner-szindróma nem befolyásolja a várható élettartamot. Néha az ideget elválasztja az alapbetegség. Az érintetteknek életük végéig meg kell küzdeniük a Horner-szindrómával. Gyógyítani lehetetlen. Ez a kilátás sok beteget mély belső konfliktusba sodor. Az arckifejezések változásával gyakran csökken az önértékelésük. Az esztétikai hatásokat, amelyek többek között a megereszkedett szemhéjat okozzák, alig lehet elrejteni. Ebben a helyzetben fennáll annak a kockázata, hogy hosszú pszichózis. Az életminőség szenved. Ebből a helyzetből visszatérni a mindennapi életbe sokak számára lehetetlen külső segítség nélkül.

Megelőzés

Kevéssé tehet a beteg a Horner-szindróma megelőzésében. A Horner-szindróma egy másik betegség miatt alakul ki, amelynek kialakulására a betegek általában nincsenek hatással. Végül is a daganatot nem lehet megjósolni és végül elkerülni, valamint a keringési rendellenességet vagy a karidegfonat károsodásával járó motorbalesetet sem, amely szintén a Horner-szindróma tünetek kialakulásához vezethet.

Követés

Horner-szindrómában a lehetőségek és intézkedések a legtöbb esetben nagyon korlátozott. Mivel ez egyben veleszületett betegség is, ezt a betegséget szintén nem lehet ok-okozati módon, csupán pusztán tüneti módon kezelni. Ha a beteg gyermekeket szeretne, genetikai tanácsadás elvégezhető a betegség öröklődésének megakadályozása érdekében is. A Horner-szindrómában a fő hangsúly tehát a betegség korai felismerése, így az nem vezet a tünetek további súlyosbodásához. A Horner-szindróma kezelése elsősorban a pontos alapbetegségtől függ. Nem mindig lehet javulást elérni. Ha a betegség pszichológiai zavarokhoz, ill depresszió, a saját családja és barátai szeretetteljes gondozása nagyon pozitívan befolyásolja ezeket a panaszokat. Nagyon fontos az orvos rendszeres ellenőrzése is. Ha a szindrómát gyógyszeres kezeléssel kezelik, fontos biztosítani, hogy helyesen és rendszeresen szedjék. Lehetséges kölcsönhatások más gyógyszerekkel együtt is figyelembe kell venni. Gyermekeknél különösen a szülőknek figyelniük kell a helyes bevitelre.

Mit tehetsz te magad

A beteg maga nem járulhat hozzá a Horner-szindróma kezeléséhez. Mindenesetre az érintett személy az orvosi kezeléstől függ, hogy korlátozza a szindróma tüneteit. A szindróma megelőzése szintén általában nem lehetséges. Sok esetben a betegeknek támogatásra és pszichológiai kezelésre van szükségük. Ez származhat saját barátaiktól és családtagjaiktól, de egy pszichológushoz való látogatással is együtt kell járnia. Gyermekek esetében a betegségről és annak lehetséges következményeiről szóló oktatást kell biztosítani a gyermek pszichológiai stabilitásának biztosítása érdekében. Ebben a tekintetben a más szenvedőkkel folytatott beszélgetések is segíthetnek. A vizuális panaszok miatt a betegek más emberek segítségétől függnek a mindennapokban. Ebben az összefüggésben a meleg és szívélyes gondozás nagyon pozitív hatással van a Horner-szindróma lefolyására. A zavart verejtéktermelés miatt a betegeknek főleg nyáron szellős és könnyű ruházatot kell viselniük, hogy elkerüljék az izzadást és ezáltal a kellemetlen helyzeteket. Zavarai vér keringés bizonyos esetekben masszázsokkal vagy hőkezeléssel korlátozható. A Horner-szindróma teljes gyógyítása azonban nem lehetséges.