Hormon egyensúly mindenki kölcsönhatására utal hormonok a testben. Irányítja a endokrin rendszer. Hormonzavarok egyensúly tud vezet súlyos betegségekre.
Mi a hormonegyensúly?
Hormon egyensúly mindenki kölcsönhatására utal hormonok a testben. Irányítja a endokrin rendszer. A szervezet hormonháztartását szabályozó mechanizmusok szabályozzák a endokrin rendszer. Mindenki kölcsönhatása jellemzi hormonok. Az egyes hormonok hormonszintje azonban a test funkcióitól függően mindig normálisan ingadozik. A hormonok endogén hírvivő anyagok, amelyek a fontos testi funkciókat szabályozzák. Kialakulásukat szabályozó mechanizmus vezérli és szabályozza a hormonrendszeren belül. Például bizonyos hormonok felelősek energia anyagcserét. Mások az elsődleges és másodlagos nemi jellemzőket szabályozzák. Vér cukor a szintet például a hormon szabályozza inzulin. A növekedés hormonális hatásoknak is kitett a növekedési hormon révén. Hasonlóképpen, a testé is víz és az ásványi anyag egyensúlya nem szabályozható hormonok nélkül. Még az érzelmeket és a viselkedést is befolyásolják a hormonális folyamatok. A testi folyamatokat szabályozó hormonok termelését viszont az endokrin rendszer más hormonjai szabályozzák. A testi folyamatok egymással való összehangolása érdekében az egyes hormonok hormonszintje folyamatosan változik. Ennek során a hormonszint bizonyos határok között ingadozik. A határértékek túllépésekor a teljes hormonegyensúly megszakad.
Funkció és feladat
A szervezet hormonháztartását az endokrin rendszer szabályozza. Minden nap a test összes hormonja ingadozásnak van kitéve koncentráció, amelyek viszont a testi folyamatoktól függenek. Azonban minden hormon esetében vannak olyan átlagos értékek, amelyek körül a koncentráció ingadozik. A hormonok a test endokrin mirigyében vagy szétszórt endokrin sejtekben termelődnek. Az endokrin szervek közé tartoznak a hasnyálmirigy Langerhans sejtjei, az pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigy, a tobozmirigy, a mellékvese, a herék Leydig-sejtjei, a petefészekben található petefészek-tüszők és mindenekelőtt a agyalapi mirigy Az agyalapi mirigy, agyalapi mirigynek is nevezik, az endokrin rendszer felsőbb szerve. Sok különböző hormont termel, különböző kémiai összetételű és funkciójú. Hormonjai néha közvetlenül hatnak a szervekre, például a növekedési hormonra, vagy szabályozzák más hormonok termelését az alárendelt endokrin mirigyekben. A mellékvesék termelnek adrenalin, noradrenalinés a szteroid hormonok A kortizol or aldoszteron. Epinefrin és noradrenalin rövid távú színjátszás stressz hormonok amelyek gyorsan felszabadítják az energiát szőlőcukor. A kortizol hosszú távú feszültség termelő hormon szőlőcukor a fehérje lebontásával a szervezetben, ami vér szőlőcukor szintek emelkednek. A növekedés vér a glükózszint pedig megnövekedett inzulin a hasnyálmirigyben. Inzulin a vércukorszint sejtekbe történő szállítását okozza. A pajzsmirigy termel pajzsmirigy hormonok, Amely serkentik az anyagcserét. Nélkül pajzsmirigy hormonok, az anyagcsere folyamatok nem képesek bekövetkezni. A mellékpajzsmirigy előállítja a parathormont. A mellékpajzsmirigy hormon Felelős érte kalcium anyagcsere. Biztosítja kalcium abszorpció ételtől. Továbbá a nemi hormon tesztoszteron a here Leydig sejtjeiben termelődik és ösztrogének a petefészek tüszőkben a petefészkek. A normális hormonháztartáson belül a hormonkoncentrációk bizonyos ingadozásoknak vannak kitéve, bizonyos határok között. A növekedés, pubertás vagy klimax, a hormonegyensúly is drasztikusan megváltozik. Ezek a fázisok normális átmeneti fázisokat képviselnek, amelyek mindegyike különböző hormonális egyensúlyi állapotokhoz vezet. E változások során olyan erős ingadozások lehetnek a hormon egyensúlyban, hogy akár fizikai panaszok is jelentkeznek. Rendszerint azonban ezek a panaszok nem igényelnek kezelést, mivel a hormonális egyensúly megváltozásának normális folyamatán belül jelentkeznek.
Betegségek és panaszok
A hormonegyensúly változása azonban súlyos betegségeket is jelezhet. Például egyes endokrin szervek hiperfunkciója vagy hipofunkciója fordulhat elő. Az egyik példa a mellékvese hiperfunkciója a megnövekedett A kortizol. Ezt a hiperfunkciót gyakran adenoma vagy tumor okozza. Ebben az esetben a mellékvesék autonóm módon termelik a kortizolt anélkül, hogy egy magasabb szintű endokrin szerv befolyásolná őket, például agyalapi mirigy. Az eredmény az ún Cushing-szindróma csonka elhízottság, telihold arca, hiperglikémia és a immunrendszer Az hiperglikémia viszont megnövekedett inzulintermelést okoz annak csökkentése érdekében vércukor ismét szintet. Így a Cushing-szindróma, egyrészt a kortizolszint, másrészt az inzulinszint folyamatosan emelkedik. A kortizol a szervezet sajátjának végleges lebomlását okozza fehérjék glükózba, amelyet az inzulin azután a zsírsejtekbe vezet a zsírszintézis érdekében. Az agyalapi mirigy betegségei felboríthatják a hormonrendszer teljes szabályozási mechanizmusát. Ha az agyalapi mirigy nem működik, sok hormon már nem termelődik, vagy már nem termelődik megfelelően. Ilyen például az úgynevezett Sheehan-szindróma, amelyet a elhalás az agyalapi mirigy részeként a terhesség szövődmény. Ebben az esetben sok hormon hiánya lép fel, ami súlyoshoz vezet feltétel sokféle tünettel. A hormonhiányos betegség másik példája a Addison-kór. Ez a mellékvesék meghibásodása. Ez a kortizol és a hormonok hiányát eredményezi aldoszteron. Ennek eredménye az ásványi anyagcsere zavara és hipoglikémia (alacsony vércukor) gyengeség érzésével, hányinger és a hányás, és a fogyás. E betegség során életveszélyes addisoniai krízis léphet fel, amely gyors kezelést igényel. A kezelés a kortizol és a aldoszteron. Ha a nemi hormon szintje túl alacsony, az ivarmirigyek (herék vagy petefészek) hipofunkciója károsodott szexuális funkcióval vagy meddőség.
