Hogyan lehet kimutatni az emlőrákot a férfiaknál?

Bevezetés

A lakosság nagy része úgy véli emlőrák (a mellmirigy szövetének rosszindulatú elváltozása) tipikus női betegség. Valójában elsősorban a nők fejlődnek ki emlőrák - körülbelül 70,000 XNUMX évente. Ugyanakkor a férfiak is érintettek lehetnek emlőrák, bár sokkal ritkábban (évente körülbelül 650 új eset).

Mell rák gyakran a férfiaknál sokkal később diagnosztizálják, mivel a nőktől eltérően nincs rendszeres szűrési program (mint pl mammográfia). Emiatt az emlővel rendelkező férfiak prognózisa rák a jelek szerint lényegesen rosszabb, mint a nőknél. Késői diagnózis már nagyon előrehaladott állapotban rák szakasz drasztikusan csökkenti a teljes gyógyulás valószínűségét.

Az érintett férfiaknál a mellszövet változását általában csak véletlenül észlelik a betegség viszonylag késői szakaszában. Ez lehet tapintható csomó, vagy szokatlan folyadékelválasztás a mellbimbó. A kicsi, nem gyógyuló sebek vagy gyulladások, valamint a bőr visszahúzódásai szintén jelzést adhatnak.

Ebben az esetben a lehető leghamarabb orvoshoz kell fordulni, aki részletesebb diagnózist kezdeményezhet. Végül is, még egy emlőrákban szenvedő férfiban is, minél korábban diagnosztizálják, annál jobb a prognózis. A férfiak kezelési terve nagyon hasonló a nőkéhez.

Első és legfontosabb, ezért a legfontosabb a műtét, amelynek során a rákos sejtek által érintett szövetek lehető legnagyobb részét eltávolítják. Ezt általában sugárzás, kemo- vagy hormonterápia követi, mert a férfi betegek legtöbb emlőráksejtje hormonfüggően növekszik. Ha a hormonok a növekedéshez szükséges eltávolításra kerülnek vagy a megfelelő hormonreceptorok blokkolódnak, a tumor növekedése jelentősen lelassulhat, vagy akár leállhat.

Diagnózis

A diagnózis emlőrák férfiaknál hasonló a nőkéhez. Először az orvos alaposan megvizsgálja az emlő szövetét szerkezeti változások szempontjából. Ily módon meg lehet kezdeni annak értékelését, hogy a tumor jóindulatú vagy rosszindulatú-e.

A mell jóindulatú daganatai általában simán korlátozottak és mozgathatóak. A rosszindulatú daganatok viszont mélyen a szövetbe nőnek, ezért mozdulatlanok, és akár a mellbimbó visszahúzódni. A diagnózis következő lépése magában foglalja a képalkotást, amely egy ultrahang vizsgálat.

Ezzel a módszerrel a mellszövet megváltozott területének nagysága és elhelyezkedése már megbecsülhető (lásd: Ultrahang mellvizsgálat). A képalkotás legfontosabb formája azonban az mammográfia, azaz Röntgen a mell vizsgálata. A férfiaknál a mellszövet nagyobb sűrűsége miatt azonban minden képalkotó eljárás kevésbé értelmes, mint a nőknél.

Az emlőrák tényleges diagnosztizálásához ezért szövetet kell venni biopszia a mellből, amelyet mikroszkóposan vizsgálnak (lásd: Szövetminták emlőrákban). Az emlőrák diagnosztizálásának másik lehetséges módszere az MRI (mágneses rezonancia képalkotás vagy mágneses rezonancia tomográfia). Itt egy erős mágneses mező keletkezik, amely a testben lévő hidrogénatomok atommagjaira hat.

A szövetektől függően az emberi test különböző mennyiségű vízzel vagy hidrogénnel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy az MRI kép a szürke különböző árnyalatait mutatja. A képalkotásnak ez a formája körülbelül 15-30 percet vesz igénybe, és nem okoz sugárterhelést (ellentétben például a röntgensugarakkal). Az MRI láthatóvá teheti a test hosszanti és keresztmetszeti nézeteit, ezáltal lehetővé téve a daganat helyzetének és méretének optimális kiszámítását.

Ezenkívül a jóindulatú daganatok eltérő hidrogéntartalommal bírnak, mint a rosszindulatú daganatok, ami azt jelenti, hogy MRI kép felhasználható a rosszindulatú daganat kezdeti értékeléséhez. Ha a megállapítások mammográfia nem egyértelműek, ez az eljárás jó lehetőséget kínál a pontosabb információkra. A különböző metszeti képsíkok miatt a test szinte minden szöge pontosan megtekinthető és megjeleníthető a szövet sűrűségétől függetlenül.

A fájdalommentes, tapintható csomó jellemző az emlőrákra. Kell-e fájdalom emlőben ez tehát nem az emlőrák tipikus jele. Csak előrehaladott metasztázis (a tumorsejtek szétszóródása) után lehet fájdalom a szerv érintettségétől függően fordulnak elő.

Általános szabály, hogy az emlőrák először a nyirok hajók hónalj, de ez nem okoz fájdalom. Ezután terjedhet csontok, tüdő, máj és a agy. Különösen, metasztázisok a csontok stresszfájdalommal járhat. Ez azonban nem korai tünet.