Hogyan lehet felismerni a tüdőrákot?

Bevezetés

Tüdő rák nagyjából két különböző típusra oszlik. A különbséget szövettani (sejtes) szinten végzik: vannak kissejtes és nem kissejtes hörgőkarcinómák (tüdő rák). A nem kissejtes daganatok csoportja például 30% úgynevezett laphámsejtes karcinómából, 30% adenokarcinómából és sok más altípusból áll.

Tüdő rák az első helyet foglalja el a férfiak leghalálosabb rákos megbetegedései között. A nők körében a hörgőkarcinóma a második helyen áll emlőrák, És dohányzás továbbra is a legnagyobb kockázati tényező. A dohányzók csoportjában bekövetkezett nemspecifikus változás miatt egyre több nőt is érint tüdőrák.

A diagnózis tüdőrák gyakran bonyolult. A rosszindulatú daganat általában későn fedezhető fel, amikor a klinikai tünetek már fennállnak. Sok esetben a tünetek nem specifikusak, vagyis több betegségre utalhatnak, de általában a betegség folyamán jelentősen súlyosbodnak.

Úgynevezett paraneoplasztikus szindrómák fordulhatnak elő, különösen a kissejtes hörgőkarcinómák összefüggésében. Ezek kísérő betegségek, amelyeket a daganat toxinok vagy hormonszerű anyagok felszabadulása okoz. A tünetek sokfélék, és rossz irányba terelhetik a kezelőorvost.

Ennek eredményeként a diagnózis késik, és a gyógyulás esélye fokozatosan romlik. A képalkotó technikák valószínűleg a legnagyobb szerepet játszják a diagnózisban tüdőrák. A röntgensugarakban a tumor gócok általában árnyékként láthatók.

A ráknak azonban elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy lássa. Bizonyos esetekben a daganat az első tünetek megjelenése előtt röntgenfelvételen láthatóvá válik. A további diagnosztika szempontjából a számítógépes tomográfia (CT) a választott módszer.

A CT meghatározza a daganatszövet pontos méretét és helyét. Másképp, ultrahang és a szcintigráfia keresésére használják metasztázisok. Laboratóriumi értékek meglehetősen kisebb szerepet játszanak a tüdőrák kimutatásában.

Mivel nincs hagyományos vér az értékek jellegzetesen megváltoznak a hörgőkarcinómában, úgynevezett tumormarkereket kell használni. A vizsgált markerek bizonyos tumor formákhoz vannak rendelve, de előfordulhatnak más típusú rákban vagy betegségben is. Például a kissejtes tüdőrákban megemelkedhet a neuron-specifikus enoláz (NSE), adenokarcinómában a carcinoembryonic antigén (CEA) és a 21-1 citoceratin fragmens (CYFRA 21-1). laphámsejtes karcinóma.