Hirtelen halláskárosodás oka

Bevezetés

A hirtelen süketség miatt bekövetkező halláscsökkenés fő oka feltehetően a vér in a belső fül a kísérő csökkentett mennyiségű haj sejtek. A haj sejtek a szenzoros sejtjei a belső fül, amelyek felelősek azért, hogy a hangingust elektromos ingerré alakítsák. Tól haj sejteket, az impulzusokat ezután a hallóidegen keresztül továbbítják a agy, ahol a hang és a hang akkor érzékelhető. A hajsejtek működésének fenntartása érdekében feltétlenül szükséges, hogy ezeket a sejteket ellássuk vér és így oxigénnel. Ha zavar van a vér keringés a belső fül, a leírt hallási zavarokkal járó funkcióvesztés következik be.

Okok

Azok az okok, amelyek miatt ez a klinikai kép keringési rendellenességhez vezet, nem bizonyított, de feltételezzük, hogy a belső fül vérhiányának sokféle oka van. Ezek a következők: Ha a vér megváltoztatja áramlási szokásait (viszkozitása), akkor a véralvadás véredény kísérettel gyorsabban előfordulhat okklúzió (embólia). Ennek előfeltétele, hogy a vér áramlási sebessége csökkenjen.

Ez akkor történik, amikor a vér viszkózusabbá válik, ez például akkor áll fenn, amikor a napi folyadékbevitel csökken. Az idősebb embereket különösen veszélyeztetik itt. A véralvadás rendellenességek szintén idő előtti véralvadáshoz vezethetnek, és ezáltal érrendszert okozhatnak okklúzió.

Feltételezzük, hogy a akut halláskárosodás kiskorú ütés vagy a belső fül infarktusa. Az okok hasonlóak a szív támadás vagy őrnagy ütés. Azok a betegek, akik a ütés (szédülés, esetleg fejfájás, bénulás stb.)

gyakran csökkent az egyik vagy mindkét fül hallása. Itt feltételezzük, hogy a vérrög a hajó elzárása agy, egy kis vérrög is elzárja a belső fül erét. Érelmeszesedés, az érfal zsírok és nem lebontható gliceridek általi megvastagodása, ami szív a hirtelen süketség okaiért is felelős.

Ez akkor fordulhat elő, ha a koleszterin szintje tartósan túl magas, a testmozgás hiánya, túlsúly or cukorbetegség mellitus. A zaj a hirtelen esetleges oka is lehet halláskárosodás. Az alapul szolgáló mechanizmusokat azonban még nem teljesen értik.

Az egyik magyarázat a zaj belső fülre gyakorolt ​​közvetlen hatásában rejlik. Annak érdekében, hogy hallhassunk, a belső fülben lévő szőrsejteket a hang hangmagasságától és hangerejétől függően különböző mértékben kell eltéríteni. Átvitt értelemben ezt el lehet képzelni egy gyepen, amelyen a fűszálakat eltereli a szél.

Ha a hajsejteket állandóan eltéríti a zaj, anyagcseréjük fokozódik, és több tápanyagra és oxigénre van szükségük. Ha a zaj hosszabb ideig tart, a regeneráció szünete nélkül, az anyagcsere végül kimerül, és a hajsejtek már nem képesek megfelelően ellátni őket. Ennek következménye a hajsejtek helyrehozhatatlan vesztesége.

A romlás előrehaladtával a hallási teljesítmény is csökken. Egy további magyarázó megközelítés a zaj pszichológiai terheit helyezi előtérbe. Ha az érintett személy nem tud menekülni a zaj elől, akkor stresszként érzékeli.

Automatikusan feszültté válik, és felszabadítással reagál hormonok, amelyek megnövekedetthez vezetnek vérnyomás a vér szűkülete miatt hajók. Normális esetben a testnek ez a reakciója nagyon hasznos, mert a stressz cselekvési hajlandóságot igényel. Ha azonban a vérnyomás túl sokat emelkedik, a vérkeringés bizonyos esetekben károsodhat.

Az egyik lehetőség az, hogy a hajók a belső fül felé vezető vezetés túl keskeny lesz. Ennek eredményeként a belső fül vérellátása alul van, ami csengést eredményez a fülekben, ill halláskárosodás. Ha ez feltétel túl sokáig fennáll, hirtelen hallásvesztéshez vezethet további tünetekkel.

Bár erre nincs bizonyíték, a stresszt gyakran okolják a halláskárosodás. Ennek oka valószínűleg az, hogy a hirtelen süketség gyakran előfordul olyan betegeknél is, akik vagy akut stresszes helyzetben vannak, vagy krónikus stresszhelyzetben szenvednek. Az egyik magyarázat az adrenalin magas felszabadulása stresszes helyzetben.

Az adrenalin feladata az vérnyomás Eszerint. Ez a vér beszűkülésével történik hajók.Ha az erek túl keskenyek és csökkentik az átmérőjüket, akkor a belső fül szőrsejtjei is alulteljesülhetnek vérrel (a szív támadás). A belső fül vagy a szőrsejtek károsodását szintén mindig okozhatják sérülések és traumák.

Ezért különösen fontos megkérdezni a beteget a közelmúltbeli esésekről vagy balesetekről. Az is lehetséges, hogy a fertőzések halláskárosodást okozhatnak. Ezek a fertőzések egyébként nem feltűnőek is, és csak a belső fülre hathatnak.

Emiatt a diagnózis nehéznek bizonyul. A kórokozók lehetnek mumpsz vírusok, herpesz vírusok, HIV vagy adenovírusok. Ezért az orvosnak meg kell kérdeznie a beteget minden kísérő betegségről, az egyes okok tanulmányozása előtti hetekben és hónapokban.

Gyulladása középfül (otitis media) hirtelen halláskárosodást is okozhat. Ennek oka a folyadék gyulladásos felhalmozódása a belső fülben, ami akadályozza a hang átadását kívülről befelé. A megfázás szimulálhatja a hirtelen halláskárosodást.

Általános szabály, hogy azonban a belső fülnek nincs funkcionális rendellenessége. Csak ezeknek a független betegségeknek a tünetei lehetnek átfedésben. Mindkét betegség nyomásérzethez vezethet a fülben, szédülésben és halláskárosodásban.

A hirtelen süketséggel szemben a megfázás azonban nem okoz keringési rendellenességet a belső fülben. Inkább a gyulladásos duzzadt nyálkahártya a torok terület, amely a szellőzés probléma a középfül. Ez viszont nyomásérzetet eredményez a fülben és halláskárosodást.

Megfázás esetén a szédülést nem is a az egyensúly szerve a belső fülben, de a orrmelléküregek, amelyek általában váladékokkal vannak tele és erős nyomást gyakorolnak a koponyaszerkezetekre. Elvileg minden érrendszeri helyzet hirtelen halláskárosodást okozhat. Nem szabad megfeledkezni a gerincoszlop, különösen a nyaki gerinc megtámasztásának és növekedésének károsodásáról sem, amely a megfelelő hajlítás következtében nyomást gyakorolhat a fület vérrel és oxigénnel ellátó erekre.

Maga a nyaki gerinc funkcionális rendellenességei különböző okokkal járhatnak. Az egyik lehetőség a méhnyak izomfeszültsége és nyak terület, ami károsítja a hátulról a fül felé haladó ellátási struktúrákat. A megkeményedett izomrészek nyomhatják az ereket, ill idegek és ezáltal manipulálják a belső fül ellátását, amely tüneti módon jelentkezhet a hirtelen halláskárosodásban.

Az izomfeszültség miatt a belső fül közvetlen sérülése nem valószínű, de ostorszíj elképzelhető a sérülés. A nyaki gerinc csavarodása baleset során tehát egy másik lehetséges ok lehet. Ha nincs akut baleset, és továbbra is észlelhetők a csontos változások, akkor az életkorral összefüggő kopás az erek vagy az idegzsinór beszűkülésének lehetőségeként tekinthető a fül irányába.

A kezelőorvos számára általában a páciens leírása és testtartása a meghatározó, így alaposabban megvizsgálja a nyaki gerincet, mint a hirtelen halláskárosodás lehetséges okát. Ha a páciens egyoldalú fülzajt jelez, és a nyaki régió rendellenes testtartását vagy izmosságát mutatja, a legtöbb esetben a nyaki gerinc okozza gyorsan. Elvileg minden olyan autoimmun betegség, amely befolyásolja a test edényeit, hirtelen süketséget is okozhat.

Itt is meg kell vizsgálni a páciens hirtelen hallásvesztésének tipikus kísérő jeleit. Az úgynevezett arteritis temporalisban szenvedő beteg például szintén súlyos lüktetésre panaszkodik fejfájás. A diagnózist vérvizsgálatok és a autoantitestek, amelyek ilyen esetben a vérben találhatók.

Mindig figyelembe kell venni a hallás idegének daganatának lehetőségét, mint a halláskárosodás okát. Bár ez a hirtelen halláskárosodás oka meglehetősen ritka, nem szabad figyelmen kívül hagyni. Daganatos betegség esetén az ún akusztikus neuroma a leggyakoribb daganat, amely hirtelen süketséget okoz.

A választott diagnosztikai eszköz itt a mágneses rezonancia képalkotás (MRI) fej. Esetenként a fő neurológiai betegségek kiválthatják a hirtelen süketség tüneteit. A fent leírt stroke mellett sclerosis multiplex (MS) és agyhártyagyulladás meg kell említeni. Sok esetben a hirtelen halláscsökkenés az egyik oldalon egyszerűen a fokozott sertészsírtermelés vagy a vattacsomókkal történő helytelen tisztítás okozta fülszennyeződésnek tudható be.fülzsír dugót a hallójáratba tolják).