Amikor egy váll diszlokáció bekövetkezik, a glenoid üreg rányomhatja a humerát fej, Hill-Sachs elváltozást okozva. Ez az elváltozás megfelel a nyomásnak horpadás a porcogó vagy csontja felkarcsont. A súlyos Hill-Sachs elváltozásokat sebészeti beavatkozásokkal kell korrigálni.
Mi a Hill-Sachs elváltozás?
Hill-Sachs elváltozás Hill-Sachs néven is ismert horpadás és megfelel egy kórosnak feltétel a fej az felkarcsont. Az elváltozás általában az a tünete kificamodott váll és mind a porcogó és a csont a felkarcsontnál fej. A Hill-Sachs elváltozás kétféle formája létezik. A ventrális forma befolyásolja az elülső szegmenst. A háti forma a hátsó szakaszon nyilvánul meg. A Hill-Sachs-hiba típusa közvetlenül összefügg a váll diszlokáció. A Hill-Sachs elváltozás egy benyomásnak felel meg törés. A benyomástörések olyanak, amelyek a csontrészek elmozdulását vagy a csontrészek behatolását okozzák a csont más részeibe. Ennek megfelelően a Hill-Sachs hiba gyakran megnyilvánuló területként nyilvánul meg a felkarcsont és szinte soha nem figyelhető meg olyan eredményektől függetlenül, mint kificamodott váll. A legtöbb esetben az elváltozást véletlen esemény előzi meg.
Okok
A vállízület a felkarcsont és a lapocka részeiből áll. A humerus felső vége az oldalsó lapocka glenoid üregében található. A foglalatot glenoid üregnek hívják, és ez a legfontosabb eleme vállízület. Amikor a humerus kicsúszik ebből a glenoid üregből, a kificamodott váll jelen van. Ha kimozdult vállat találunk, akkor a humerus a glenoid üreg szélei által részben lenyomható. Ez súlyos nyomást eredményez a humorális fejen, ami a horpadás. Így, váll diszlokáció a Hill-Sachs elváltozás okának tekintik. A legtöbb esetben a hiba csak a váll többszöri elmozdulásakor jelentkezik. A hiba az elülső váll elmozdulásakor dorso-laterális a humorális fejhez képest. A hátsó váll diszlokációjában a Hill-Sachs elváltozás ventrálisan helyezkedik el, és néha inverz Hill-Sachs elváltozásnak nevezik. Gyakran ez a kóros jelenség társul egy Bankart-elváltozással, amely az elülső vagy a hátsó glenoid perem nyírását okozza.
Tünetek, panaszok és jelek
Mivel a Hill-Sachs elváltozás túlnyomórészt a váll elmozdulásával közvetlen összefüggésben jelentkezik, a betegek a kimozdult váll tipikus tüneteit szenvedik. Ide tartoznak mindenekelőtt a mozgás korlátozott vagy teljesen megszüntetett mozgástartománya vállízület. A legtöbb esetben súlyos fájdalom a mozgáskorlátozás oka. A szenvedők enyhén tartják az érintett karot emberrablás és minél kevesebbet mozgassa. A legtöbb beteg spontán panaszkodik fájdalom a mozgás fájdalma mellett. Az érintett személy vállának kontúrja kissé szögletesnek tűnik. Ezenkívül a felkarcsont feje tapintható a glenoid üregen kívüli lágy szövetekben. Ha az elmozdult váll megsérült hajókEgy zúzódás nyilvánvaló lehet. A keringési problémák ebben az esetben is elképzelhetők. Ha viszont idegek sérültek, a motorhiány mellett gyakran előfordulnak érzékszervi zavarok az érintett karban. Ezek az érzékszervi zavarok érzékelésnek vagy általános zsibbadásnak felelhetnek meg. Maga a Hill-Sachs elváltozás szabad szemmel általában nem látható.
A betegség diagnózisa és lefolyása
A Hill-Sachs elváltozás diagnosztizálását a váll diszlokációjának diagnosztizálásával együtt végezzük radiográfiai képalkotással. Az orvos a történelem során összegyűjti a két jelenség kezdeti bizonyítékát és fizikális vizsgálat. Ha az első váll alsó, alsó és traumás diszlokációjának gyanúja merül fel, az orvosnak emellett meg kell keresnie a Bankart elváltozást, még akkor is, ha a röntgenfelvétel nem mutat hibát. Ideális esetben MRI segítségével keresésre indul. Alternatívaként diagnosztikai arthroscopy megtörténhet.
Szövődmények
A Hill-Sachs elváltozás elsősorban a beteg mobilitásának súlyos korlátozását eredményezi. A legtöbb esetben, fájdalom és a korlátozások közvetlenül a vállnál jelentkeznek, ami megnehezíti az érintett személy hajlítását vagy felemelését. A súlyos fájdalom és a beteg korlátozott mobilitása miatt nem ritka pszichológiai panaszok és depresszió fejleszteni. Továbbá ingerlékenység alakulhat ki a betegben, ami negatív hatással lehet a társadalmi környezetre. A fájdalom a vállban a Hill-Sachs elváltozás okozta nyugalmi fájdalom formájában is előfordulhat, ami éjszakai alvászavarhoz vezethet. Az érintett régió jelentősen megduzzad, és a legtöbb esetben a zúzódás formálódik is. Továbbá csípés miatt idegek vagy keringési rendellenesség, paresztézia vagy bénulás is előfordulhat a vállban. Ez zsibbadásnak tűnik, és gyakran már nem mozgatható a megszokott mértékben. A legtöbb esetben a Hill-Sachs elváltozást műtéti úton kell kezelni, további szövődmények nélkül. A kezelés után bizonyos esetekben az érintett személy nem tudja azonnal kitenni a vállát a magas szintnek feszültség.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Látogatást kell tenni az orvosnál, ha kellemetlenség tapasztalható a vállakon. Ha a szabálytalanságokat nem rövid távú túlzott használat okozza, aggodalomra ad okot. Ha a vállán jelentkező kényelmetlenség rángatózó mozgásnak, ütésnek vagy balesetnek tulajdonítható, meg kell vizsgálni és kezelni kell. Ha van mozgáskorlátozás, fájdalom vagy csökken a fizikai állapot erő, orvosra van szükség. Ha a tünetek több napig fennállnak, vagy intenzitása növekszik, orvoshoz kell fordulni. Szintén szokatlan a tünetek terjedése vagy új panaszok kialakulása. Ha a vér keringés fordulnak elő vagy vannak izom fájdalom, orvoslátogatás szükséges. Ha a test rossz testtartásban van, egyoldalú fizikai megterhelés, fejfájás vagy alvászavarok jelentkeznek, a tüneteket orvosnak kell tisztáznia. Ha egy elmozdult vállízület tapintható vagy szemrevételezéssel kimutatható, a megfigyeléseket orvosával kell megbeszélni. Vizsgálni kell a váll, a kar vagy az ujjak zsibbadását, valamint az érzékszervi zavarokat is. Ha a kar már nem tölthető be a szokásos módon, vagy ha bizsergés érződik a karokban vagy az ujjakban, ajánlatos orvoshoz látogatni. Ha megváltozik a bőr és elszíneződés lép fel, orvoshoz kell fordulni.
Kezelés és terápia
Terápia ugyanis a Hill-Sach elváltozás eseti alapon történik, a sérülés jellegétől függően. Ha ez a beteg első váll diszlokációja, akkor a Hill-Sachs-hiba általában finom, és akkor nem igényel további terápia. Ha Bakart-elváltozás van jelen, ezt a hibát kijavítják egy artroszkópos vagy nyílt műtéti Bankart-javítási eljárás során. Ha viszont visszatérő vagy szokásos vállmozgás tapasztalható növekvő instabilitás mellett, más eljárásokat kell alkalmazni. Ilyen eljárás lehet Resch J-Span plasztikája. Ugyanolyan alkalmasak az Eden-Hybinette vagy a subcapitalis derotation osteotomiák a Weber szerint. Ha a Weber-eljárást választjuk, az orvos elmozdítja a Hill-Sachs elváltozást a súlyterület területéről, és ezzel egyidejűleg meghúzza a hátsó ízületi kapszula derotáció útján. A meghúzás megakadályozza az elülső oldalra történő ismételt elmozdulást. A hátsó diszlokáció műtétet igényel a lenyomott elváltozás eltávolítására. A humorális test hátsó részén fúrólyuk készül. Ezen a lyukon keresztül az elváltozást egy kos segítségével kifelé tolják, és autológ rákos csont stabilizálja. Egyes esetekben az eljárást a hátsó Bankart javítással kombinálva hajtják végre Scott és Kretzler szerint. Másrészt, ha egy elülső Hill-Sachs-hiba mély és nyomott, akkor a kis humorális tuberozitás elmozdulhat a hibába. Ez az eljárás egyenértékű a Neer-műtéttel.
Kitekintés és előrejelzés
Sok beteg jó prognózist kap Hill-Sachs elváltozására. Ha a vállízület először elmozdul és enyhe, akkor a korrekció néhány egyszerű lépéssel elvégezhető. Ezt követően a beteg testét egy ideig megfelelő pihenéssel kell ellátni, és kerülni kell a felső test súlyos terhelését. Néhány nap vagy hét után a beteg teljesen mentes a tünetektől. Késői hatások ezekben az esetekben nem várhatók. Ha a váll már többször elmozdult, az ízület már meglazult. Ezért ezeknél a betegeknél a gyógyulás csak rövid ideig megy végbe. A vállízület összességében instabil, és további erősítést igényel. A kezelést műtéti eljárásban végezzük, és rutinszerűen, kevés kockázattal végezzük. Ha a beavatkozás során nem fordul elő szövődmény, akkor a beteg általában utána enyhül tüneteiben. A teljes ellenálló képesség azonban, mint a természetes ízület esetében, nem érhető el. A műtéti beavatkozás során bekövetkező szövődmények vagy a környező területek további károsodása esetén állandó zavarok és szabálytalanságok lehetnek a mozgásban. Következményes károsodás lehetséges, csökkenhet a fizikai teljesítmény és hasonlóan érzelmi szorongás is kialakulhat. Az általános prognózist tehát jelentősen negatívan befolyásolja. Ennek ellenére az érintett személy életét nem veszélyezteti a betegség.
Megelőzés
A Hill-Sachs elváltozásokat csak akkor lehet megelőzni, ha a beteg megakadályozza a váll elmozdulását. A szöveti gyengeségek miatti szokásos elmozdulásokat alig lehet megakadályozni. A megelőzés a balesetek kapcsán is nehéz. Ha azonban az érintett személy a váll ismételt elmozdulásait össze tudja kapcsolni a játszott sportokkal, akkor az ilyen sportokban végzett tevékenység leállítása egyenértékű lenne egy megelőző intézkedéssel.
Követés
A Hill-Sachs-elváltozás egyedi nyomon követése elsősorban a károsodás időtartamától, a lézióval járó bénulás súlyosságától és a korábbi betegség típusától függ. terápia. Mindenesetre azonban kiterjedt és egyénre szabott fizikoterápia ajánlott. Az ilyen terápia célja mindig a mobilitás fenntartása és visszaszerzése, összehangolásés erő. A hagyományos mellett fizikoterápia terapeuta útmutatásával az otthoni gyakorlat gyakran rendkívül hasznosnak bizonyul. Ha rendelkezésre áll idő, akkor rövid, 10–30 perces edzéseket ajánlunk a nap folyamán. Irányított mozgósítás és tornaterápia nem sokkal a műtét után el kell kezdeni. Minél rövidebb az idő mozgás nélkül, annál könnyebb visszanyerni a teljes rugalmasságot és mobilitást. A fizioterápiás munka mellett pihenőidőket kell betartani. A mindennapi rugalmasságra négy-hat hét múlva lehet számítani. Az első négy hétben szigorúan kerülni kell a munkahelyi vagy szabadidős nehéz fizikai és mechanikai megterhelést. A kar felemelkedését a feje fölött és az ebben a helyzetben végzett munkát a teljes gyógyulásig el kell kerülni. Ezenkívül rendszeresen figyelni kell a váll és a kar érzékszervi zavaraira vagy érzéketlenségeire az esetleges következményes károsodások megelőzése érdekében, mint pl. keringési rendellenességek jó időben.
Mit tehetsz te magad
Hill-Sachs elváltozás esetén általában sebészeti beavatkozásokra van szükség a betegség tüneteinek és kellemetlenségeinek korlátozásához. Ezért az önsegítő lehetőségek ritkán állnak rendelkezésre az érintett személy számára. Bizonyos esetekben azonban a betegség megelőzhető a váll elmozdulásainak elkerülésével. Különös figyelmet kell fordítani erre, ha sporttevékenységek során fordulnak elő. Balesetek vagy egyéb megbetegedések esetén a Hill-Sachs elváltozás közvetlenül nem akadályozható meg. Baleset esetén azonnali orvosi ellátás ajánlott. Ezenkívül a betegnek természetesen gondoskodnia kell testéről, és kerülnie kell a megerőltető tevékenységeket és a sportot. A kezelés után vissza kell állítani a váll mozgását. Különféle terápiák alkalmasak erre a célra, amelyek otthon is elvégezhetők. Az érzékenység vagy az inszenzáció zavarai korlátozhatók masszázsokkal vagy hőkezeléssel. Általános szabályként a keringési zavarokat is kezelik. Ha az érintett személy pszichés kényelmetlenséget szenved a mozgáskorlátozások miatt, a barátok vagy ismerősök támogatása nagyon hasznos. Más betegekkel való találkozás szintén pozitív hatással lehet a betegség lefolyására.
