Hatás
Becslések szerint az emberi energiaigény 50-60% -át fedezi szénhidrátok. A bélből felszívódnak a vér monoszacharidok formájában. Ha a szénhidrátok poliszacharidokként szállítják, először monoszacharidokra kell osztani őket.
Ez a szájüreg köszönhetően a nyál és a bélrendszerben folytatódik. A szénhidrátok a bélből felszívódó fontosak a vér cukorszintet, és a test vérében oszlanak el. Főleg a máj és a vázizmok, ahol egyesülve képezik a szénhidráttároló formát, a glikogént.
A vázizmok esetében a monoszacharidok közvetlenül felhasználhatók energiatermelésre is - ez különösen akkor fordul elő, ha a szénhidrátokat fizikai erőfeszítések során látják el. Ha figyelembe vesszük a szénhidrátok szerepét az energiaellátásban a fizikai aktivitás során, legyen az nehéz fizikai munka vagy nem. 10-20 másodperc elteltével a szervezet ellátja az ATP-t, az „energia pénznemet” és kreatin a foszfát, amelyből rövid távon ATP előállítható, elfogy. Ezen a ponton a test elkezdi használni a szénhidrátokat az ATP előállításához és ezáltal az energia biztosításához. Ennek során a glükóz a vér ( "vércukor„) Először az úgynevezett glikolízis segítségével bontják le.
A glikogénkészleteket ezután az izmokban lebontják és a máj - a glikogén a glükóz és más monoszacharidok tárolási formája, úgymond. Ha most tudjuk, hogy a glikogén formájában lévő szénhidrátkészletek elengedhetetlenek a fizikai aktivitás fenntartásához, akkor gyorsan kiderül, hogy a szénhidrátellátás nélkülözhetetlen, különösen a sportolók számára. Csak azok várhatják az edzéshatást, akik egy bizonyos ideig képesek tartani edzésüket (ez csak akkor lehetséges, ha elegendő szénhidrát áll rendelkezésre).
A szénhidrátok különösen fontosak a agy és a vörösvértesteket, az oxigént szállító vörösvérsejtek. Mindkettő teljes energiaigényét kizárólag szénhidrátokkal fedezi. Ezenkívül a szénhidrátok az energiatermelésen kívül számos más funkciót töltenek be a testben: például építőelemként szolgálnak a test szöveteinek támogatásához, mint pl. csontok és szalagok, valamint számos más létfontosságú testkomponens, például vércsoportmolekula.
A sorozat összes cikke:
