A határkábel összefűzése idegsejt testcsoportok, amelyek a szimpatikus részei idegrendszer. A határkábel egyes részei szimpatikusak idegek hoz nyak, mellkas, keresztcsont, és a has. Mint minden más idegág, úgy a határzsinórhoz kapcsolódó idegágakat is befolyásolhatja a bénulás.
Mi a határkábel?
A Ganglia a klusterek orvosi fogalma idegsejt testek a periférián idegrendszer. Az idegsejtek klasztereit ganglionoknak is nevezik, és csomós megvastagodásokként viselkednek. A központi idegrendszer, az orvosok gyakran a megfelelő sűrűsödéseket nevezik magoknak, nem pedig ganglionoknak. A határzsinór a perifériás idegrendszer különböző ganglionjainak összefűzése. A szerkezet az orvosi terminológiában truncus sympathicus néven ismert, és legfeljebb 23 autonóm gangliont tartalmaz. Az összefűzés a koponya le farkcsont és paravertebrális irányban fut a gerincoszlop mellett. Az egyes határzsinór ganglionokat helyzetüktől függően vagy nyaki ganglionoknak (ganglion cervicalia), hasi ganglionoknak (ganglion lumbalia), coccygealis ganglionoknak (ganglion sacralia) vagy mellkasi ganglionoknak (ganglion ganglionák) hívják. A teljes határkábel része a szimpatikus idegrendszer és így az autonóm idegrendszerhez tartozik. Különböző idegágak származnak a határzsinórból. A idegek kardiacus cervicalis superior, medius és alsóbbrendű: fuss a szív, például. A kijelölt személy létfontosságú feladatai idegek magyarázza el a truncus sympathicus hozzárendelését az autonóm idegrendszerhez.
Anatómia és felépítés
Durva felépítésében a határzsinór négy különálló területből áll: a nyaki, mellkasi, ágyéki és szakrális régióból. A nyaki régióban három különálló ganglion fekszik a nyaki nyaki fasciában, a dagadtól a carotisnál ér. Ezt a három gangliont nyaki felső és középső ganglionnak és csillagképnek nevezzük idegdúc. Határ idegdúc a szubklavia mögött helyezkedik el ütőér. A második rész a mellüregbe nyúlik. A legalacsonyabb nyaki idegdúc cervicalis inferior ganglionnak nevezik, és egyesül az 1 mellkasi ganglionnal a csillagképes ganglion. A mellkasi ganglionok a mellkasi régió határzsinórjában helyezkednek el. Ezek a fején helyezkednek el borda és a pars costalis fedezi őket. Bordaközi hajók és a bordaközi idegek keresztezik a szerkezetet. Az ágyéki régió hátsó törzsrészében négy ganglia lumbalia található, amelyek a psoas major izomtól származnak. A truncus sympathicus sacralis régiójának része a ganglia sacraliát hordozza, amely mediálisan fekszik a foramina sacralia-nál keresztcsont. A határkábel a párosítatlan ganglionban véget ér, azonnali lokalizációval a farkcsont.
Funkció és feladatok
A korlátozó zsinór a szimpatikus idegrendszer Az szimpatikus idegrendszer elsősorban a szervezet teljesítményének javítására szolgál. Ennek szakkifejezése az ergotropia. A szimpatikus idegrendszeren keresztül a test nagy teljesítményű készültséget ér el. Evolúciós biológiai szempontból a szimpatikus idegrendszer aktivitása felkészíti a szervezetet támadásra, menekülésre és egyéb rendkívüli erőfeszítésekre. A szimpatikus idegrendszer minden funkciója más néven ismert feszültség a test reakciói és létfontosságú feladatokat látnak el. Emiatt a szimpatikus idegrendszert teljes terjedelmében az autonóm idegrendszer részének tekintik. A határ menti idegrendszer feladata a teljesítménynövelés is. A szimpatikus idegrendszer a különböző ganglionok összefűzésével irányítja a siker különböző szerveit. A szerkezethez kapcsolódó plexi carotici olyan szimpatikus rostokat eredményez, amelyek beidegzik a siker szerveit a fej. Ezen a struktúrán keresztül a szimpatikus idegrendszer befolyásolhatja a fej. A nervi cardiaci a szív és ezáltal a szív-és érrendszer. Szenzoros ágak is társulnak a határzsinórhoz, például a rami interganglionares, amelyek összekapcsolják a truncus sympathicus egyes ganglionjait. A truncus sympathicus a gerincvelői idegekhez is kapcsolódik a rami communantes-on keresztül. A rami cardiaci thoracici posztganglionos rostkapcsolatokat biztosít a szívés a splanchnicus ideg major a Th5-től Th9-ig terjedő preganglionos rostokon keresztül köti össze a határzsinórt a hasi aorta plexussal. A határzsinór a név nélküli ágakon keresztül a mellkasi aorta plexushoz is kapcsolódik. Ez az aorta plexus ágakat küld a tüdőbe és a nyelőcsőbe. A szimpatikus idegrendszer eljuthat a csípőcsontig is ütőér és a medencében lévő szervek a korlátozó zsinóron keresztül. A szimpatikus törzs fő feladata tehát a szimpatikus idegrendszer teljesítménynövelő akciós potenciáljának közvetítésének felel meg. A határzsinór közvetíti ezeket az ideggerjesztéseket a célszervek felé, felkészítve ezzel a szervezetet az erőfeszítésekre.
Betegségek
Mint minden idegágat, a határzsinórhoz kapcsolódó idegágakat is érinthetik a károsodások és az ebből eredő bénulás. Az ilyen bénulások következtében a szimpatikus idegrendszer már nem képes befolyásolni a megfelelő szerveket. Az autonóm idegrendszert így kidobják egyensúly. A paraszimpatikus hatást a szimpatikus idegrendszer már nem képes ellensúlyozni. Egy viszonylag jól ismert tünetegyüttes erről a területről a Horner-szindróma. A jelenségre jellemző a miózis, az enophthalmos és ptosis és ennek oka lehet különféle okok. Általában a tüneti komplexumot megelőzi a szem simaizma szimpatikusan beidegzett részeinek bénulása. Az ilyen bénulás oka lehet mechanikai sérülés, vagy Pancoast-daganatok és a csillagképes ganglion. A bal oldali Horner-szindróma három tünettel nyilvánul meg. A dilator pupillae izom meghibásodik. Ugyanez vonatkozik a felső tarsalis izomra és az orbitalis izomra. Már a tekintet diagnózisában a jelenség egy csillapított mydriasisban jelenik meg. A Horner-szindrómánál sokkal súlyosabb az ún neuroblasztóma, a daganat lokalizációja a határkábelen belül. Betegek neuroblasztóma gyakran azzal is jelen vannak Horner-szindróma, de általában sok más tünettel társul.
