A hasnyálmirigy elégtelenségének diagnosztizálása
A beteg által leírt tünetek és a fizikális vizsgálat általában jó indikációval látja el a szakembert a hasnyálmirigy gyengeségének diagnosztizálásához. A gyanú megerősítéséhez azonban egyértelmű vizsgálati eredményre van szükség. A székletminta ezt viszonylag magas értékkel biztosítja megbízhatóság és viszonylag kevés erőfeszítés.
Ugyanis két fontos emésztőrendszer koncentrációját méri enzimek amelyeket általában előállít a hasnyálmirigy és a bélbe engedik. Ha a mért koncentráció a normál tartomány alatt van, ez a szerv csökkent funkcionalitásának, azaz a hasnyálmirigy gyengeségének a jeleként értelmezhető. Egyes esetekben egy szekretin-pancreozyme teszt kiegészíthető a teszt eredményének megerősítéséhez (lásd alább).
A standard teszt a hasnyálmirigy-elégtelenség abból áll, hogy meghatározzuk a kimotripszin és az elasztáz-1 koncentrációját a beteg székletmintájában. Ezek emésztő hatásúak enzimek amelyeket Magyarországon gyártanak a hasnyálmirigy majd a belekbe engedve lebontják az élelmiszerekben található tápanyagokat. Ezek csökkentett koncentrációja enzimek a székletben tehát hasnyálmirigy-gyengeségre utal.
Normális esetben ez a teszt kellően megbízható eredményeket nyújt, de esetenként szükség lehet további szekretin-pancreozyme tesztre. Ezek az enzimek a termelési folyamatok serkentői a hasnyálmirigy. A vizsgálat előtt beadják a betegnek, majd egy szondát helyeznek a bélbe, hogy megmérjék a szerv maximális szekréciós sebességét.
