Hasmenési betegségek

Meghatározás

Hasmenés egy olyan betegség, amelyben nagyobb gyakorisággal, valamint cseppfolyósodással és ennélfogva nagyobb a súlya bélmozgás. Definíció szerint a hasmenés alatt azt értjük, hogy naponta több mint három székletürítés, 250 grammnál nagyobb székletmennyiség vagy háromnegyednél nagyobb víztartalom. A legtöbb hasmenéses betegség fertőző és néhány nap múlva önmagában gyógyul meg.

A környezetből származó kórokozók például bejuthatnak a gyomor-bél traktusba, és ott betegségeket okozhatnak. Ugyanakkor a természetes bélpopuláció egyensúlyhiánya, amelyet más tényezők (pl antibiotikumok) hasmenéses megbetegedést is kiválthat. A hasmenés terápiájában fontos az elegendő mennyiségű ivóvíz, valamint a felszívódás vér sók (elektrolitok), amelyek a hasmenés következtében elveszítik a székletürítést.

Melyek hasmenéses megbetegedések vannak?

Hasmenéses megbetegedésekben meg lehet különböztetni a betegség kialakulásának különböző mechanizmusait. Például nagyon sokféle fertőző hasmenéses betegség létezik, amelyek egyaránt tartalmaznak vírusos és bakteriális betegségeket hasmenés. Bakteriális hasmenéses megbetegedések esetén a tüneteket különféle bakteriális kolonizációk okozhatják, mint például a Campylobacter, Salmonella, Kolera, Yersinia és E. coli.

Bakteriális fertőző hasmenés ide tartozik a hasmenés is, amelyet a bélflórapéldául amikor antibiotikumok beadják. Ebben az esetben a kórokozó Clostridium difficile jellemzően a emésztőrendszer és így vezet oda hasmenés. Tipikus vírusos kórokozók a noro- és rotavírusok, de egyéb vírusok mint például az adenovírus, enteritishez, azaz a emésztőrendszer és így hasmenésig.

Ritkábban, fertőző hasmenés paraziták, gombák vagy féregbetegségek is okozzák. Tudni szeretné, ha a hasmenéses betegség fertőzővé válik? A hasmenéses megbetegedések további csoportja az intolerancia reakció.

Itt bizonyos anyagok nem képesek felszívódni a belekből; ehelyett sok vizet szívnak a belekbe, és ezáltal hasmenéses megbetegedést váltanak ki. Ez történhet például laktóz intolerancia vagy glutén intolerancia. Felhívjuk figyelmét, hogy van különbség a bevált glutén intolerancia (cöliákia), mint autoimmun betegség, a vékonybél lebomlásával nyálkahártya és lisztérzékenység.

A műtét vagy a gyógyszeres kezelés és a sugárzás következtében a belek károsodása szintén hasmenést okozhat. Vannak krónikus gyulladásos bélbetegségek is, mint pl Crohn-betegség és a colitis ulcerosa, amelyek szintén hasmenést okoznak. Tipikus vírusos kórokozók a noro- és rotavírusok, de egyéb vírusok mint például az adenovírus, enteritist, azaz a emésztőrendszer és ezáltal hasmenés.

Ritkábban, fertőző hasmenés paraziták, gombák vagy féregbetegségek is okozzák. Tudni szeretné, ha a hasmenéses betegség fertőzővé válik? A hasmenéses megbetegedések további csoportja az intolerancia reakció.

Itt bizonyos anyagok nem képesek felszívódni a belekből; ehelyett sok vizet szívnak a belekbe, és ezáltal hasmenéses megbetegedést váltanak ki. Ez történhet például laktóz intolerancia vagy glutén intolerancia. Felhívjuk figyelmét, hogy van különbség a bizonyított glutén intolerancia (celiakia), mint autoimmun betegség és a vékonybél lebomlása között. nyálkahártya és lisztérzékenység.

A műtét vagy a gyógyszeres kezelés és a sugárzás következtében a belek károsodása szintén hasmenést okozhat. Vannak krónikus gyulladásos bélbetegségek is, mint pl Crohn-betegség és a colitis ulcerosa, amelyek szintén hasmenést okoznak. A hasmenéses megbetegedések másik csoportja az intolerancia reakció.

Itt bizonyos anyagok nem képesek felszívódni a belekből; ehelyett sok vizet szívnak a belekbe, és így hasmenést okoznak. Ez történhet például laktóz intolerancia vagy glutén intolerancia. Felhívjuk figyelmét, hogy van különbség a bizonyított glutén intolerancia (celiakia), mint autoimmun betegség és a vékonybél lebomlása között. nyálkahártya és lisztérzékenység.

A műtét vagy a gyógyszeres kezelés és a sugárzás következtében a belek károsodása szintén hasmenést okozhat. Vannak krónikus gyulladásos bélbetegségek is, mint pl Crohn-betegség és a colitis ulcerosa, amelyek hasmenést is okoznak.Crohn-betegség a krónikus gyulladásos bélbetegség amely általában először a vékonybél szegmens végén nyilvánul meg. Később az egész emésztőrendszerben elterjedhet a száj hoz végbél.

Jellemzően a betegség fiatal felnőttkorban kezdődik. Általában hasmenés és hasi fájdalom a fogyással együtt jelennek meg először. A Crohn-betegség kialakulásának konkrét kockázati tényezői nem ismertek, de a betegség kialakulásának valószínűsége nő, ha más családtagok érintettek.

Dohányzó kockázati tényező lehet a Crohn-betegség kialakulásában is. A betegség folyamán a gyulladásos betegség a bél egyre több részét érintheti. Ez a bélfal károsodásához vezethet, ami később fistulákat eredményezhet (két üreges szerv közötti atipikus kapcsolat).

Ezenkívül a Crohn-betegség krónikus gyulladása miatt a bélből származó tápanyagok már nem tudnak olyan jól felszívódni, ami nemcsak fogyást, hanem növekedési rendellenességeket is okozhat gyermekkor és hiánytünetek, például vérszegénység. Ezenkívül a test más részei, mint pl ízületek, szemek, máj és a bőrt is befolyásolhatják a Crohn-kór gyulladásos változásai. A vér és a bélmozgások vizsgálhatók a Crohn-kór jellegzetes jeleire.

Gyakran MRI és / vagy kolonoszkópia a betegség folyamán végezzük annak meghatározására, hogy a bél mely részei érintettek. Mivel a Crohn-betegség krónikus bélbetegség, általában hosszú távú kezelést igényel. Erre a célra olyan gyógyszereket alkalmaznak, amelyek gyulladáscsökkentő hatásúak és szabályozzák a szervezet immunválaszát.

Ezenkívül a Crohn-betegség krónikus gyulladása miatt a bélből származó tápanyagok már nem tudnak olyan jól felszívódni, ami nemcsak fogyást, hanem növekedési rendellenességeket is okozhat gyermekkor és hiánytünetek, például vérszegénység. Ezenkívül a test más részei, mint pl ízületek, szemek, máj és a bőrt is befolyásolhatják a Crohn-kór gyulladásos változásai. A vér és a bélmozgások vizsgálhatók a Crohn-kór jellegzetes jeleire.

Gyakran MRI és / vagy kolonoszkópia a betegség folyamán végezzük annak meghatározására, hogy a bél mely részei érintettek. Mivel a Crohn-betegség krónikus bélbetegség, általában hosszú távú kezelést igényel. Erre a célra olyan gyógyszereket alkalmaznak, amelyek gyulladáscsökkentő hatásúak és szabályozzák a szervezet immunválaszát.

A Crohn-betegséghez hasonlóan fekélyes vastagbélgyulladás kezdetben keresztül nyilvánul meg hasi fájdalom, fogyás és hasmenés. Viszont fekélyes vastagbélgyulladás csak a vastagbél befolyásolja a krónikus gyulladás. A fekélyes betegségben genetikai okok is szerepet játszanak vastagbélgyulladás, és a gyógyszerek is szerepet játszhatnak a hasmenés kialakulásában.

Az emésztőrendszer mellett a test más részei is érintettek lehetnek fekélyes vastagbélgyulladásban, beleértve a máj és a epe csatornák, valamint ízületek, bőr és szem. A gyulladás markerek aktivitása a vérben és a székletben fontos szerepet játszik a diagnosztikában, és különféle antitestek tesztelhető is. A fekélyes vastagbélgyulladásban is képalkotás (gyakran MRI) és kolonoszkópia, amely során szövetminták nyerhetők, kulcsfontosságúak a diagnózis szempontjából.

A terápia kezdetben a gyógyszeres kezelésből áll, amelyben a gyógyszereket a gyógyszer reakciójának csökkentésére használják immunrendszer. A Crohn-kórral ellentétben a fekélyes vastagbélgyulladás műtéti kezeléssel gyógyítható, de ehhez az egész betegség eltávolítása szükséges. vastagbél. A műtéti terápia alkalmazásáról eseti alapon kell dönteni, mivel az életminőséget az érintett személy helyzetétől függően inkább gyógyszeres kezelés vagy műtét javíthatja. A műtéti terápia alkalmazásáról eseti alapon kell dönteni, mivel az érintett személy helyzetétől függően az életminőséget inkább gyógyszeres úton, vagy műtéttel lehet javítani.