A Befindlichkeitsstörungen a lakosság körében elterjedt. A többszörös tünetek gyakorlatilag minden szervrendszerben előfordulhatnak, ami gyakran megnehezíti a specifikus klinikai képekhez való hozzárendelést és az egyértelmű diagnózis felállítását. Objektív szerves leletek nélküli Befindlichkeitsstörungen-nek nincs betegségértéke az orvostudományban.
Mi a hangulati rendellenesség?
A Befindlichkeitsstörungen, más néven funkcionális diszfunkció, bármely életkorban előfordul. Még kisgyerekek és iskolás is panaszkodnak hangulati rendellenességekre. Így egyrészt a panaszmintázat nagyon általános az általános orvosi gyakorlatban; másrészt a panaszok sokaságát gyakran nehéz osztályozni, ami időnként az érintettek nagyszámú látogatását eredményezi az orvosnál. Tipikusak a határellenőrzések sokaságának összegyűjtése fizikai vizsgálatokkal, vér tesztek vagy képalkotó eljárások anélkül, hogy a tünetekre a végén orvosi magyarázatot adnának. Emiatt, funkcionális rendellenességek vagy a jóléti rendellenességek gazdasági értelemben is nagyon jelentősek, mivel nagyon gyakran előfordulnak, és hatalmas költségeket okoznak a Egészség ellátási rendszer. Az átmenet a hangulati rendellenességekről az ún szomatoform rendellenességek folyékony. Szinte minden esetben a betegek vegetatív labilitást szenvednek, amely a test téves észlelésével jár. Ezeket a pszichovegetatív panaszokat egyértelmű ok hiánya ellenére kell kezelni, hogy ne váljanak krónikussá.
Okok
A vegetatív labilitás vagy vegetatív disztónia formájában jelentkező hangulati rendellenességek pontos okai a mai napig nem ismertek. Feltételezzük azonban, hogy az egyes hangulati rendellenességekben a test, az elme és a szellem bonyolult kölcsönhatásában egyensúlyhiány áll fenn. A mai pszichiátriában azt feltételezik, hogy minden úgynevezett funkcionális rendellenességet megoldatlan, belső konfliktusok tartanak fenn és váltanak ki. Így a hangulati rendellenesség tünetei nem másak, mint egy nem megfelelő próbálkozás szomatikus, azaz fizikai szinten megbirkózni. A bármiféle érzékenységi rendellenességek ezért mindig pszichoszomatikusak; ha az orvos többszöri látogatása ellenére sem diagnosztizálnak, az orvos és a beteg közötti kapcsolat jelentősen meg fog szenvedni az idő múlásával. Az ilyen hangulati rendellenességekkel rendelkező betegek nem rosszindulatúak, de a tüneteket valóságosnak érzik. A krónikus szomatikus rendellenességeket pszichiátriai szempontból is részletesen meg kell vizsgálni. Az okok nem ritkán az érintett személy közvetlen társadalmi környezetében kereshetők. A szakértők hosszú ideje megvitatták azt is, hogy az örökletes összetevőket is figyelembe kell-e venni a hangulati rendellenességek kialakulásakor.
Tünetek, panaszok és jelek
Az érintett egyének panaszai rendkívül változatosak és nehezen osztályozhatók. Először is fontos, hogy a kezelőorvos szerves leletek hiánya ellenére minden panaszt komolyan vegyen. A páciensnek nem szabad azt éreznie, hogy semmi konkrétum nem tehető, csak azért, mert semmi konkrétat nem találtak. A panasz jellege nem specifikus általános tüneteknek felel meg, ezért megfelelő diagnosztikai és terápiás problémákat vet fel. A hangulati rendellenességekben szenvedők életkorának fókusza 20 és 40 év között van, idősebb korban a betegek száma jelentősen csökken, de ennek okai nem ismertek. A hangulati rendellenességek tipikus panaszai és jelei mindig pszichológiai vagy nem kifejezetten fizikai jellegűek. Konkrétan ez nyilvánulhatatlanságként, általános rossz közérzetként, lélegző problémák, vizelési sürgősség, nyomásérzet a mellkas vagy a gomolya érzés a torokban. Izomfeszültség, fejfájás, ízületi problémák és viszkető bőr szintén gyakran jelentik. Az érintettek a határozatlanság fokozott előfordulásáról vagy a csökkenésről is beszámolnak koncentráció felejtéssel. Mivel a funkcionális rendellenesség legtöbb tünete egy szerves kifejezés is lehet feltétel, óvatos megkülönböztető diagnózis annyira fontos.
Diagnózis és lefolyás
A hangulati rendellenességek legfontosabb diagnosztikai kritériuma az intenzív konzultáció az orvossal. A beteg leírása és az objektív eredmények vér tesztek, EKG, Röntgen vagy funkcionális tesztek segítségével gyorsan kiderül, hogy nincs szerves betegség. A tipikus zavaros diagnózisok, amelyeket aztán az orvosi rendelőben végeznek, például vegetatív dystonia, funkcionális rendellenességek, larvierte depresszió, többszörös panasz szindróma vagy pszichovegetatív kimerültség. A betegség lefolyása gyakran krónikus, súlyosbodási tendenciával, a pszichológiai ellenálló képesség és a fizikai teljesítmény fokozatos csökkenésével.
Szövődmények
A hangulati rendellenességek széles spektrumot ölelnek fel, folyadékkal áttérve a betegségre. Ennek eredményeként a hangulati rendellenesség általában klinikai megnyilvánulássá súlyosbodhat. Például a depressziós hangulat teljes értékűvé válhat (major) depresszió kezelés vagy önsegítés nélkül. Ha a depressziós hangulat hosszú ideig fennmarad, anélkül, hogy elérné a depressziós epizód súlyosságát, a disztímia diagnózisnak is tekinthető. Ugyanez vonatkozik a fizikai hangulati rendellenességekre is. Előfordulhatnak a fizikai betegség előtt, vagy annak következményeként jelentkezhetnek. A legtöbb szociális hangulati rendellenességnek nincs diagnosztikai megfelelője. A szociális hangulati rendellenesség azonban hozzájárulhat a pszichés distresszhez, ennek megfelelően tükröződhet akár fizikai, akár pszichológiai hangulati rendellenességben. Például társadalmi feszültség és a zaklatás gyakran vezet nak nek depresszió, szorongási rendellenességekvagy szomatikus rendellenességek. feszültség a testet is érinti, és szerves betegségeket okozhat vagy elősegíthet. Ha a hangulati rendellenesség még nem lépte át a küszöböt betegséggé, a kezelés gyakran nehéz. Megelőző intézkedések hasznosak a szövődmények és a romlás elkerülésére. Ide tartozik a személyes pszichológiai higiénia és a saját testének gondos kezelése. Ezen felül a törvényi Egészség a németországi biztosítási alapok különféle megelőző szolgáltatásokat kínálnak, mint pl kikapcsolódás tanfolyamok, táplálkozási tanácsadás or feszültség kezelése.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
A tartós fizikai panaszokat mindig orvosnak kell ellenőriznie - még akkor is, ha ezek csak enyhék. Konkrét időkorlátot azonban nehéz meghatározni. A jólét epizódszerűen visszatérő rendellenességei esetén gyakran tanácsos az orvoslátogatás is, még akkor is, ha időközben a panaszok újra és újra eltűnnek. A súlyos tünetekben szenvedő betegek nem késleltethetik túl sokáig az orvos látogatását. A panaszoknak konkrét oka lehet, és gyors kezelésre lehet szükség. Pszichológiai hangulati rendellenességek esetén is ajánlott diagnosztikai pontosítás. A kognitív, érzelmi vagy viselkedési tünetek nemcsak mentális rendellenességet vagy mentális hangulati rendellenességet jelezhetnek, hanem fizikai betegség összefüggésében is jelentkezhetnek. Emiatt az érintett személyek először konzultálhatnak háziorvosukkal vagy háziorvosukkal, hogy meghatározzák a lehetséges fizikai okokat. A testi és pszichológiai hangulati rendellenességek sem mindig jelentenek diagnosztizálható betegségeket. Ha a mentális hangulati rendellenességeknek semmilyen szerves oka nem található, látogatás pszichoterapeutához vagy pszichiáter informatív lehet. A diagnózis különösen ajánlott, ha a pszichológiai tünetek hosszabb ideig (például két hétig) jelentkeznek, vagy súlyosak is. Szomatoforma rendellenességek pszichoterápiásan is kezelhető. Ebben az összefüggésben a pszichológiai vagy pszichoterápiás kezelés ajánlása nem jelenti azt, hogy feltételezzük a tünetek szimulációját.
Kezelés és terápia
Okozati, azaz okokkal kapcsolatos terápia, a panaszok összetettsége, valamint az objektív fizikai leletek hiánya miatt nem lehetséges. Pszichoszomatikus szempontból a funkcionális rendellenesség hosszú távú következményei súlyosak; ezért feltétlenül meg kell adni terápia, az érintettek gyakran jelentős szenvedéseinek enyhítésére is. Az időben történő megelőzés azonban a legjobbnak bizonyult terápia hangulati rendellenességek esetén. A pszichoszomatikus rendellenességekben szenvedő személy a klasszikus értelemben vett elmebeteg, és nem szenved pszichózis, neurózis vagy hipochondria. Mivel a hangulati rendellenességek fő okai a pszichés repressziós problémák, bizonyos pszichoterápiás módszerek alkalmasak a tünetek hosszú távú javítására. Beszél pszichoterápia hosszabb idő alatt a mélységi pszichológiai módszerek és a viselkedési terápiák különösen hatékonynak bizonyultak. Évek vagy évtizedek óta kezeletlen hangulati rendellenességek is vezet hogy megnyilvánuljon a depresszió.
Kitekintés és előrejelzés
A hangulati rendellenesség típusától függően a prognózis nagyban változik. A hangulati rendellenesség nagyon sokáig tarthat, és több hónapig vagy évig is fennállhat. Ugyanakkor ugyanolyan átmeneti is lehet. A hangulati rendellenességek prognózisával kapcsolatos tanulmányokat nehéz összehasonlítani, mert az eredmények a pontos definíciótól függenek. Közép- és hosszú távon egyaránt elképzelhető a tünetek javulása és súlyosbodása. Ezenkívül fennáll annak a lehetősége, hogy a hangulati rendellenesség ugyanaz marad. Még egyes esetekben sem lehet mindig egyértelmű prognózist meghatározni. A panaszok természetükben és intenzitásukban egyaránt változhatnak. Az érzékenységi rendellenességet nem minden esetben orvosnak kell kezelnie. Bizonyos esetekben külső beavatkozás nélkül alábbhagy, vagy általános stresszcsökkentéssel javul intézkedések és egyszerű hazai jogorvoslati. A hangulati rendellenesség azonban egy másik betegséggé is alakulhat. Például sokan fertőző betegségek általános rossz közérzettel kezdődik, mielőtt az adott betegség sajátos tünetei kialakulnának. Ha az érzékenységi rendellenesség hosszabb ideig fennáll, gyakran ajánlott részletes tisztázás. Ez vonatkozik a pszichológiai panaszokra is, mivel egyes pszichológiai rendellenességek nagyon szembetűnőek lehetnek. Ide tartozik például a disztímia. Legalább két évig tartó krónikus depressziós hangulat jellemzi. Ennek megfelelően a hangulati rendellenesség és más betegségek közötti átmenet folyékony lehet.
Megelőzés
Mindenki sokat tehet az aktív életmóddal a megelőzés érdekében szomatoform rendellenességek eleve bekövetkezni. Egészséges társadalmi környezet, rengeteg lehetőséggel beszél a dolgok már nyújtanak némi védelmet. Az általános közérzetet az is befolyásolhatja diétaés stimulánsok mint például nikotin és a alkohol el kéne kerülni. Fizikai intézkedések mint a szauna, váltakozó záporok vagy a száraz fogmosás szintén hasznosnak bizonyult a megelőzésben. A hangulati rendellenességek megelőzésének új megközelítései úgynevezett pszichagóg terápiás koncepciókat ígérnek, amelyek a mindennapi élet oktatási utasításainak szintézise és pszichoterápia.
Utógondozás
Hangulati rendellenességek esetén az utógondozás hasonló a megelőzéshez. Mivel a hangulati rendellenességek nagyon különböző organikus és pszichológiai panaszokra utalhatnak, itt a hangsúly az általános utógondozási lehetőségeken van. Három alapvető területe van Egészség promóció, amely hasznos lehet a hangulati rendellenességek utógondozásában. Egészséges diéta hozzájárul a testi és pszichológiai jóléthez, és segíthet a jövőbeni betegségek és hangulati rendellenességek megelőzésében. Ez nem csak azokra a panaszokra vonatkozik, amelyeket egyértelműen az okozott alultápláltság. Az étel biztosítja a szervezet számára az alapot minden anyagcsere-folyamathoz, ezért nagyon nagy értéket vesz fel. A megfelelő mennyiségű testmozgás szintén javítja az egészséget. A testmozgást a személyes erősségekhez és gyengeségekhez kell igazítani. Itt hasznos az orvos, gyógytornász vagy képzett egészségügyi trénerrel kötött egyedi megállapodás. A stressz csökkentése jelenti az egészségfejlesztés harmadik pillérét. A stressz csökkentése különösen fontos a mentális egészség rendellenességek, például depressziós hangulatok, a tünetek visszatérésének megakadályozása érdekében. A pszichológiai stressz azonban befolyásolhatja a fizikai egészséget is. A legtöbb esetben a hangulati rendellenességek enyhék, ezért a nyomon követés gondosan áttér az egészséges napi rutinra. Hosszú távú életmódváltások diéta, testmozgás és stressz kezelése sok esetben hasznosak.
Itt tudod megtenni magad
A hangulati rendellenességet orvosnak vagy terapeutának kell diagnosztizálnia és kezelnie. A hagyományos orvosi és terápiás intézkedések mellett a pszichoszomatikus rendellenességeket különböző önsegítő intézkedésekkel lehet enyhíteni. Az októl függően az életmódváltás már segíthet. Például, hangulatingadozás és pszichológiailag indukált fájdalom legalább testmozgással és egészséges, kiegyensúlyozott étrenddel csökkenthető. A környezetváltás vagy az új lakóhelyre költözés szintén enyhítheti a hangulati zavarral kapcsolatos sok panaszt. Ehhez azonban az érintetteknek egyértelműen fel kell ismerniük hangulati rendellenességüket. A panasznapló segít rögzíteni és elemezni saját hangulatát és lelkiállapotát a nap folyamán. A barátokkal és a családdal folytatott megbeszélések szintén támogatják az öndiagnosztikát. A hangulati rendellenességek kezelésének fontos lépése a belső konfliktusok megoldása. Ez mind önsegítő csoportokban, mind pszichológiai tanácsadáson lehetséges. Hosszú távon a pszichoszomatikus kiváltókat orvosilag tisztázni és kezelni kell. Egyrészt pszichológiai tanácsadással, másrészt az életminőség javításával a hangulati rendellenesség kezelése sokkal könnyebbé tehető.
