A lelkiállapot vagy a hangulat elhúzódó érzelmi állapot. A hangulat időről időre változhat, és nagy ingadozásoknak lehet kitéve. A hangulatállapotokat számos tényező befolyásolja, és ezek között mozog depresszió az egyensúly az eufórikus érzésekhez.
Mi a hangulat?
A lelkiállapot vagy a hangulat elhúzódó érzelmi állapot. A hangulat időről időre változhat, és nagy ingadozásoknak lehet kitéve. A lelkiállapot több, mint a tiszta érzések összessége. Az érzelmi élet szorosan kapcsolódik az értékekhez, és nem magyarázható pusztán logikusan. Az egyéni tapasztalatok, minden álom, minden élmény és saját fantáziák olyan képet eredményeznek, amely minden helyzet értékelésében visszhangzik. Az egység és Egészség pszichénk alapja az összes érzelem és akarat összessége, amelyet idővel megszereztünk. Az elme érzelmi érzései különböznek az érzelmi érzéstől, amelyet a szív. Az ember lelkiállapota kihat másokkal való interakciójára is. A lelki állapot a pszichológia tárgya, és azokhoz a területekhez tartozik, amelyek az ember belsejében játszódnak le. Ennek ellenére az ember hangulata felismerhető arckifejezéseivel, gesztusaival és kimondott mondataival. A hangulat érzelmi színezetet tulajdonít a tapasztaltaknak. A pszichológia négy alapvető hangulatot különböztet meg: örömteli, optimista, melankolikus és fenyegető. A hangulatok funkcionális állapotokat generálnak a szervezetben, azaz biológiai hatásuk van. Ezek pedig szintén súlyos rendellenességeket okozhatnak.
Funkció és feladat
Az érzelmek világa sok mentális és spirituális jelenséget foglal magában, és az emberek általában vagy nagyon pontosan leírhatják érzelmi tapasztalataikat. Vannak olyan elemi érzések, mint a szeretet, a félelem vagy az undor és az árnyalatok ezrei, amelyek cselekvésre késztetnek bennünket. Az elme és a lélek szorosan összefügg. Hangulatunk érzékelő számunkra és a külvilág számára is. Kollégánk a hangulatunk alapján felismeri, hogy melyik lelkiállapotban vagyunk éppen, és ennek megfelelően irányíthatja cselekedeteit. Pontosan ugyanez történik fordítva. A hangulat érzékeny mérőeszköz, amely már szavak nélkül jelzi, mennyire rugalmasak, örömteliek vagy agresszívek vagyunk. Külső tényezők révén, mint például környezetünk viselkedése, de táplálkozás és Egészség-támogató intézkedések, a hangulat pozitívan és negatívan is befolyásolható. Az elme az erkölcsi nevelés alapja. A pozitív, a jó és a szép iránti alapvető mentális hozzáállás nevelhető. Ezt olyan értékek alakítják, mint a bizalom, szeretet, hála, irgalom, igazságosság, segítőkészség, odaadás, megbízhatóság, erő akarat, kötelességtudat, szépség és vallásosság. Mindezek a tulajdonságok a jó viselkedés alapját képezik. A nyomás megterheli az elmét. Minél hosszabb ideig tart a nyomás, annál jobban befolyásolja a hangulatunkat. A környezet tudatos észlelése és a pillanatra koncentrálás az egyik stratégia a megbirkózáshoz feszültség. A harcban a mozgáskoncepciók is nagy szerepet játszanak feszültség, mivel a sport pozitív hatása bebizonyosodott. A zene hasonlóan jó hatásokkal bír a megbirkózásban feszültség. Minél jobban ismerjük saját hangulat-barométerünket, annál könnyebb elkerülni a stresszes helyzeteket és pozitív helyzeteket keresni. A hosszan tartó érzelmi stressz képes vezet súlyos pszichológiai problémákra.
Betegségek és panaszok
Szellemi Egészség több ezer tényező befolyásolja. Mindannyian ismerünk olyan helyzeteket, amikor a betegségek az elménkbe kerülnek, és negatív hangulatba hoznak minket. Ez különösen igaz a krónikus fájdalom. De a beteg elme súlyosan befolyásolhatja az egészséget és a szerveket is érheti. Az elme betegségei azonban nem meghatározhatók olyan könnyen, mivel sokkal kevésbé lokalizálható térből származnak, mint fizikai folyamatok. Egy személy helyreállítása mentális egészség a pszichoterapeuták feladata. A kezelés történhet járóbeteg-alapon vagy fekvőbeteg-ellátó intézményekben. Az elme betegségei továbbra is tabutéma, és az érintettek általában túl későn találnak utat orvoshoz. Az egészségbiztosító társaságok felmérései szerint minden ötödik dolgozó ember mentális zavarokkal küzd. Ez a betegek 10% -a. A trend felfelé mutat. Az életkörülmények fontos szerepet játszanak az elme rendellenességeiben. Ez gyakran egzisztenciális félelmekhez vezet a munkahely elvesztésével és a korai nyugdíjazással, a családi kötelékek feloszlatásával, a magányossággal és az időskori szegénységtől való félelem miatt. A legrosszabb esetben ez megtörténhet vezet öngyilkossághoz. Németországban évente több mint 200,000 15,000 öngyilkossági kísérletet tesznek mintegy XNUMX XNUMX öngyilkosság mellett. A külvilágtól való elzáródás hatással lehet hangulatára. A hangulatot nem olyan könnyű mérni, ami gyakran orvosi téves ítéletekhez vezetett. A múltban sok embert mentálbetegnek minősítettek, mert a külvilág nem tudott megbirkózni velük hangulatingadozás. Ma már tudjuk, hogy ezek közül a betegnek minősített emberek közül sokan csak lényegesen érzékenyebbek voltak, mint mások. A kimerült elme leggyakoribb betegsége az depresszió. A megnyilvánulásai depresszió erősen meghatározzák a társadalmi körülmények. A mentális szenvedés főként az élni akarás romlásában nyilvánul meg. Az érintettek érzelmi világát reménytelenség és bűntudat jellemzi. Sokak számára az egyetlen kiút az öngyilkosság. Ez még fontosabbá teszi a környezet figyelmét annak érdekében, hogy segítséget és biztonságot tudjon nyújtani.
