Ahhoz, hogy hangokat hallhassunk, a belső fül különböző területeinek finomhangolására van szükség. Ebben a folyamatban a csiga a kapcsolási pont a agy.
Mi a csiga?
A csiga a belső fül tényleges hallószerve. Különleges alkotja haj szenzoros sejtek. Amikor egy hang eltalálja ezeket az érzékszervi sejteket, mozogni kezdenek, és az érzékszervi sejtek átalakítják a mechanikai ingereket elektromos jelekké, amelyeket a agy a hallóidegen keresztül. Mivel úgy néz ki, mint egy csiga, amely visszavonult az otthonába, „csigának” nevezik.
Anatómia és felépítés
A csiga csiga-szerű szerkezete két és fél tekercsben van, csonttal körülvéve fekszik a petrous csontban. Benne három, egymás felett lévő, folyadékkal töltött cső alakú csatorna található:
- Pitvari lépcső (Scala vestibuli).
- Csiga séta (Scala media)
- Timpani lépcső (Scala tympani)
Ezeket a csatornákat finom membránok választják el egymástól. A csiga alapja közvetlenül a középfül a csontokkal és két membrán (ovális és kerek ablak) választja el a középfültől. A kapcsok alapja mozgathatóan csatlakozik az ovális ablakhoz. Mögötte található a pitvari lépcső, amely a Reissner membránján át a cochleáris csatornába vezet, ahol a hallás tényleges szerve, a contiorgan (Alfredo Conti olasz anatómusról nevezték el) finom haj sejtek található. A cochleáris csatorna a baziláris membránon keresztül nyílik a doblépcsőbe. A csiga hegyében a pitvari lépcső és a dobpanus lépcső kerül a csiga lyukába. Mindkettő tartalmaz tiszta folyadékot (perilymph), míg a cochleáris csatorna más folyadékot (endolymph) tartalmaz. A Corti szerve belső és külső elemeket tartalmaz haj cellák különböző feladatokkal. A belső szőrsejtek felelősek a hangjelek továbbításáért a agy.
Funkció és feladatok
Amikor halljuk, a hanghullámok először a hallójáraton keresztül jutnak el a dobhártya, amely a hanghullámok hatására rezegni kezd. Ez beállítja a három csonkot a középfül (malleus, incus, stapes) mozgásban. Folyadékkal töltött csövön keresztül a hanghullámok átjutnak a belső fül csontos házába a tényleges hallásszervbe, a csigába. Ez a csiga alakú folyadékkal töltött szerkezet továbbítja a rezgéseket a finom érzékszervi sejtek felső végébe, ahol idegimpulzusokká alakulnak át és továbbítják az agyba. Ezeket az impulzusokat hangként érzékeljük. Ez teszi a fülkagylót az agy legfontosabb interfészévé. Ha ezek közül a finom sejtek közül csak néhány sérül meg, akkor az idegimpulzusok kontrollálatlan áramát fogadják és küldik, mint a fülben fülzúgás.
Betegségek
A belső fülnek számos olyan betegsége van, amelyben a csiga érintett lehet. Ennek egyik oka lehet feszültség. Minden nap bizonyos mértékű zajnak vagyunk kitéve, és gyakran pszichológiai nyomás alatt kell dolgoznunk. Ez feszültség átkerül a belső fülbe és tud vezet fülcsengésig (fülzúgás), sőt a halláskárosodás. Az érintett személyek ekkor hirtelen már nem hallanak megfelelően az egyik fülben, és észlelik a fül csengését és az érintett fül nyomását. Halláskárosodás gyakran úgy gondolják, mint a feszültség rendellenesség, de a szakértők nem értenek egyet abban, hogy más tényezők játszanak-e szerepet. Érrendszeri problémák, gyulladás, autoimmun reakciókat tekintenek lehetséges kiváltó okoknak, pszichológiai okokkal együtt. A hallóideg daganata szintén ritka ok lehet. A csiga legfőbb problémája a zajterhelés. Nem számít, hogy egyszeri eseményről van-e szó, például erőszakos eseményről zaj trauma vagy tartós zajterhelés. A hallószerv érzékeny szőrsejtjei aktivitásuk csökkentésével védik magukat a magas zajszinttől, tulajdonképpen „süket fülre fordulnak”. Többször is felépülhetnek, de ha folyamatosan hangos zajok ütik a fülét, ez meg is valósulhat vezet nak nek krónikus halláskárosodás. Érzékelővel halláskárosodás, a hallás az életkor előrehaladtával romlik. Nem mindenkit érint ez azonban; néhány ember még mindig jól hall az idős korban. Nem világos, hogy ennek köszönhető-e keringési rendellenességek, lerakódások a fülben, megváltozott kötőszöveti agyi struktúrák vagy öregedési folyamatok, családi hajlamok vagy káros hatások az élet folyamán. az életkorral összefüggő hallásvesztés a hallószerv egyik tipikus problémája. Ezután a szőrsejtek mindkét területe érintett. A hangérzékelés és a hangvezetés egyaránt zavart lehet. Fertőző betegségek szerepet is játszhat. Középső fülfertőzés átterjedhet a belső fülre és ott állandó halláskárosodást okozhat. Agyhártyagyulladás, kanyaró, mumpsz, rubeola és a övsömör halláskárosodást okozhat. A gyulladások megtámadják az egyik vagy mindkét fül hallósejtjeit, és maradandó károsodást okozhatnak. Ezért ha gyulladás a belső fül gyanúja merül fel, egy fül, orr és a torokorvoshoz kell fordulni gyorsan. Ritkább betegség, amelyben a hallószerv is érintett lehet Meniere betegsége, amelynek okai nem tisztázottak egyértelműen. A szakértők a folyadék felhalmozódására gyanakszanak a hallás és a vestibularis szervekben, ami a belső fül mindkét területén megnövekszik a nyomás hatással az érzékszervi sejtekre. Az is lehetséges, hogy a megrepedt membrán a csiga különböző folyadékainak keveredését okozza. Ban ben Meniere betegsége, halláskárosodás és szédülés egyenlő mértékben fordulhatnak elő, ami vezet az érintett személyek társadalmi visszavonására.
Tipikus és gyakori fülzavarok
- Fül áramlása (otorrhea)
- Otitisz média
- A hallójárat gyulladása
- masztoiditisz
- Fül furuncle
