Hallóút: felépítés, funkció és betegségek

A hallási út speciális-szomatoszenzitív rostokból áll, amelyek a felvett impulzusokat továbbítják a Corti szervéből a primer és szekunder hallókéregbe. nagyagy. A hallási út első pillanata a hallásérzék szenzoros sejtjei, amelyek a hangot elektromos impulzusokká alakítják. Halláskárosodás oka lehet a hallási utakon belüli vezetés zavara.

Mi a hallási út?

A Corti orgona képezi a hallásérzet székhelyét. Az emberi belső fül csigájában található szerv egy összetett receptorrendszernek felel meg, támogatva a sejteket és az idegrostokat. A hallás értelmében vett speciális szomatoszenzitív rostokat az orvosok hallási útként ismerik. A belső fül Corti szervétől a primer és a másodlagos hallókéregig futnak nagyagy. A hallási benyomásokat itt fogadják és több neuronon keresztül kapcsolják össze. A hallási út első idegsejtje a idegdúc spirale cochleae. Központi vetületei a medulla oblongata cochleáris magjait célozzák meg. Az ötödik neuron a temporális lebeny gyri temporales transversi elsődleges hallókérgét célozza meg, és eléri a hallókéreget. A központi hallás a hallási utakon történik. Ez tisztán idegi hallás, más néven hallási észlelés. Gyakran egy közvetlen részt különböztetnek meg a hallóút második neuronjának közvetett részétől. A hallási útvonal mind emelkedő (afferens), mind csökkenő (efferens) idegpályát tartalmaz interkalált magokkal, úgynevezett hallási magokkal. A központi szerkezet a belső fül érzékelő sejtjeivel kezdődik.

Anatómia és felépítés

A hallási út első idegsejtje a bipoláris idegsejtnek felel meg idegdúc spirale cochleae, amelynek központi vetületei a medulla oblongata magkocleumjai felé vetülnek. Az érzékszervi bemenet ezen a ponton átkapcsolódik a második idegsejtre, amelynek közvetlen része a hátsó cochleáris magból, függetlenül halad át a felső olajbogyó-komplexuson keresztül, és az ellenkező oldal lemniscus lateralisán keresztül haladva az alsó colliculus felé, és átkapcsolva a harmadik idegsejt. A hallási út közvetett része ezen a ponton a nucleus cochlearis elől a szemközti oldalig tart, és magában foglalja az olyan áramköröket, mint a nucleus olivares superiores és a nucleus corporis trapezoidei. Ez a közvetett rész Corpus trapezoideum néven ismert. A harmadik idegsejtben a lemniscus lateralis formájú hallási út rostjai az alsó colliculusba jutnak, ahol részben összekapcsolódnak a negyedik idegsejttel. Az alsó colliculustól a rostok a brachium colliculi inferiorison keresztül jutnak el a medialis corpus geniculatumhoz, és az ötödik idegsejtbe vetülnek. Ezen a ponton a hallási út rostjai sublenticularisan futnak és keresztezik a belső kapszulát. Az ötödik neuron az elsődleges hallókéregre vetül.

Funkció és feladatok

A hallási rendszer részeként a hallási út az egyik szenzoros rendszer, és szerepet játszik az auditív észlelésben. A szárazföldi élőlényekben, például az emberekben, a hallás során a levegőben lévő hang a folyadékkal töltött belső fülbe kerül. A hanghullámok mechanikai energiáját a belső elektromos energiává alakítja haj sejtek mechano-elektromos jelátvitel útján. A hallóideg axonjaiban ez az energia a agy akciópotenciálok formájában. Emberekben és más emlősökben a hallási út végül a belső fül érzékelő sejtjeivel kezdődik, amelyek glutamaterg szinapszisok hogy az egyes idegsejteket gerjesztjük sejttestekkel a spirálban idegdúc. A gerjesztett idegsejtek a hallóideghez tartoznak, amely a rostrendszereket a medulla oblongata magokhoz vezeti. A felső olívamag-komplexben a két fül közötti átmeneti időbeli különbségeket és intenzitásbeli különbségeket többek között azért értékeljük, hogy hozzárendelhessük a hangforrások irányát. A hallószálak oldalirányú kereszteződése és oldalsó összekapcsolása lehetővé teszi az irányított hallást. Az egyes fülek hiányos észlelt információi is kitölthetők az oldalsó tengelykapcsolóknak köszönhetően. Az auditív pálya kiemelten fontos szerepet játszik a központi hallás szempontjából. A neuronális hallásnak ez a formája két szakaszból áll: tudattalan szinten történő feldolgozásból és az azt követő tudatos érzékelésből. A központi hallás, mint öntudatlan feldolgozás állandó folyamat, amely alvás közben is zajlik. A tudatos észlelés viszont az éber állapotra korlátozódik. A központi hallás jelentőségét a perifériás halláshoz képest csak nemrégiben ismerték fel az emberek.

Betegségek

A hallásfeldolgozás korfiziológiai hiányosságait hosszú ideig egyenlővé tették a hallás általános károsodásával. Időközben az orvostudomány ezt felismerte az életkorral összefüggő hallásvesztés nemcsak annak köszönhető haj a belső fül sejtkárosodása, de ezen felül a központi idegi hallásfeldolgozás változásai. Központi halláskárosodás oka lehet például Alzheimer-kór betegség, ami a hallottak téves értékeléséhez vezet. Ez a jelenség nemcsak az életkorral összefüggésben fordul elő demencia, de kapcsolatban lehet azzal is gyulladás or ütés. Idegvezetés indukálta halláskárosodás a hallóideg növekedéseivel is előfordul. A belső fülben lévő hallószerven keresztüli hangvezetés megfelelően megy végbe ilyen növekedésekben. A növekedés azonban összenyomódhat idegek a hallási útvonalat, hogy az elektromos potenciálok ne érjék el a agy megfelelően. Az ilyen típusú halláskárosodást idegi halláskárosodásnak is nevezik. A bonyolult hangsorokat, például a beszédet, csak részben ismerik fel következményeként. Az idegi hallássérült betegek hallják, hogy valamit mondanak, de nem értik, amit mondanak. A hallóideg érintettségével járó belső fülbetegségek szintén gátolják az impulzusok neuronális továbbítását. Az eredmény szenzineurális neuronikus halláskárosodás, amely a hallási utak károsodásával járhat. A szokásos hallási érzékelés mellett is ezek az asszociációk hallási érzékszervi zavart eredményezhetnek, amely összefügg a hallási útvezetés neuronális zavaraival.