Messenger anyagok: felépítés, funkció és betegségek

A hírvivő anyagok olyan jelzőanyagok, amelyek jelek és információk továbbítására szolgálnak az élőlények vagy egy szervezet sejtjei között. Ebben a folyamatban a jelzőanyagok különböző funkciókat töltenek be. A szervezeten belüli szignalizáció zavarai képesek vezet jelentősre Egészség problémákat.

Mik a második hírvivők?

A messenger anyagok különböző szerkezetű kémiai anyagokat képviselnek, amelyek különböző módon továbbítják a jeleket az élőlények vagy az organizmus sejtjei között. Kémiailag teljesen különböző anyagok vagy anyagcsoportok. Rendszerint funkciójuk vagy hatásuk szerint osztályozzák őket. Az osztályozásban vannak csúszó átmenetek, amelyek gyakran nagyon önkényesek. Így a hasonló funkciókat ellátó vegyületek kémiai szerkezete egészen más lehet. Minden szervezet, akár növény, akár állat, akár ember, küldötteket küld ki, és ezzel egyidejűleg követeket fogad. Ugyanez vonatkozik a szervezet minden sejtjére. Funkciójuk szempontjából a hírvivő anyagok fel vannak osztva hormonok, kairomonok, neurotranszmitterek, parahormonok, feromonok vagy fitohormonok. Hatásmódjuk szerint különbséget tesznek az intraspecifikus és az interspecifikus jelanyagok között is. Az intraspecifikus hírvivők információt cserélnek a fajon belül, míg az interspecifikus jelzőanyagok felelősek a fajok közötti kommunikációért. Így az intraspecifikus szereket feromonoknak nevezik. Az interspecifikus hírvivőket allokémiai anyagoknak nevezik. A feromonok és az allokémiai anyagok azonban csak a jelzőanyagok azon részét tartalmazzák, amely az organizmusok közötti kommunikációt okozza. Hormonok a neurotranszmitterek pedig továbbítják a jeleket a sejtek között vagy akár egy szervezet sejtjein belül is.

Anatómia és felépítés

A szervezeten belül a legfontosabb hírvivők közé tartoznak hormonok. Irányítják a test anyagcsere folyamatait. Ennek során sejtről sejtre kerülnek, vagy egy hormontermelő szervből (endokrin mirigy) átjutnak a célszervbe a vér vagy szérum. Vannak olyan hormonok is, amelyek a képződő sejten belül fejtik ki hatásukat. Valamennyi hormon közös jellemzője, hogy ellenőrző és szabályozó funkciókat látnak el a szervezeten belül. Kémiailag teljesen heterogének. Vannak szteroid hormonok, szteroidszerű hormonok, peptid hormonok és eltérő kémiai szerkezetű hormonok. A parahormonok viszont ellenőrzik a testi funkciókat, de nem felelnek meg a hormonok összes kritériumának. A parahormonok közé tartoznak például szén dioxid, amely részt vesz a légzési funkciók szabályozásában. A neurotranszmitterek a fontos hírvivő anyagok másik csoportja. Ezek a szignál anyagok idegrendszer és úgynevezett receptorokhoz való kötődéssel fejtik ki hatásukat. Hatásuk az idegsejtekre korlátozódik. A feromonokat, mint a szignálanyagok másik csoportját, egy organizmus bocsátja ki, és egyazon fajba tartozó organizmus ismét megkapja. Az allokémiai anyagok olyan hírvivő anyagok, amelyeket az egyik organizmus bocsát ki, és amelyeket egy másik faj szervezete fogad be.

Funkciók és szerepek

Minden második hírvivő egyetlen közös tulajdonsága, hogy információt továbbítanak, és ezáltal reakciókat váltanak ki a célhelyen. Az információátadás formája és a jelzőanyagok kémiai szerkezete azonban jelentősen eltér egymástól. A hormonoknak az a feladata, hogy irányítsák és kontrollálják a szervezeten belüli anyagcsere-folyamatokat és szabályozó mechanizmusokat. Ennek során nagyrészt felelősek az egyes szervek működéséért. Többek között szabályozzák a növekedést, az ásványi anyagokat egyensúly, vér cukor szintek, szexuális funkciók, energia anyagcserét sőt a szervezeten belül más hormonok működése is. A neurotranszmitterek lokalizált hatást gyakorolnak a idegrendszer. Izgatják és gátolják az idegsejteket, és biztosítják az ingerek továbbadását. Hatásukat speciális receptorokhoz való dokkolással fejtik ki. Többek között boldogságérzetet keltenek, elnyomnak fájdalom vagy reakciókat generálnak bizonyos ingerekre. Jól ismert neurotranszmitterek a endorfinok vagy a citokinek. A feromonok viszont szabályozzák egy faj organizmusainak viselkedését. Többek között befolyásolják az emberek együttélését is. A szimpátia és az antipátia feromonok alapján is kialakul. Az összes vegyi anyag hírvivő anyag, amely befolyásolja a különböző fajok organizmusainak viselkedését.

Betegségek

A hírvivő szerek sokféle funkciója miatt kölcsönhatásukban bekövetkező zavarok súlyosakat okozhatnak Egészség problémák. Különösen a endokrin rendszer hormonokkal kapcsolatos betegségekhez vezet. Az egyes endokrin szervek hiper- vagy hipofunkciói tipikus tüneteket okoznak. Inzulinpéldául szabályozza a vér cukor szint. Inzulin hiány ahhoz vezet cukorbetegség mellitus. A pajzsmirigy gyártja a pajzsmirigy hormonok tiroxin és trijód-tironin. Szabályozzák energia anyagcserét. Abban az esetben pajzsmirigy-túlműködés, az anyagcsere drámaian felgyorsul, miközben hypothyreosis az anyagcsere lassulásához vezet a depresszió, fáradtság és gyenge teljesítmény. Ha a mellékvesekéreg túl sokat termel A kortizol, a tipikus tünetei Cushing-szindróma csonkán jelenik meg elhízottság, telihold arca, megnövekedett vércukor szintje és a immunrendszer. Ha akár az alárendelt szervek is endokrin rendszer megbetegszenek, gyakran több hormon kudarca miatt bonyolult betegségfolyamatok lépnek fel. Tipikus példa a panhypopituitarismus. Ebben az esetben az elülső agyalapi mirigy megbetegszik, és mind a hét ott termelt hormon kudarcot vallhat. Ha az anyaé agyalapi mirigy gyermek születése során elpusztul, kialakul az úgynevezett Sheehan-szindróma. Nemcsak hormonhiány vagy többlet képes vezet betegségre. A neurotranszmitterek működésében tapasztalható szabálytalanságok gyakran a súlyos betegségek okai is. Ezek általában neurológiai vagy pszichológiai rendellenességek. Depresszió gyakran hiánya okozza dopamin. A receptorokhoz való kötődése szintén zavart lehet. Másrészt a neurotranszmitterek szabályozatlansága olyan betegségeket is okozhat, mint pl Parkinson kór or epilepszia.