Gyomorszalag: kezelés, hatás és kockázatok

A gyomorszalag az egyik legismertebb, bariatric műtét eljárásokat, és célja az extrém esetekben szenvedő betegek elhízottság fogyjon, ha minden hagyományos módszer kudarcot vallott. A minimálisan invazív, laparoszkópos eljárás célja a gyomor a bejárat hoz gyomor, lehetővé téve, hogy a beteg ettől kezdve kevesebb ételt fogyasszon, ezzel csökkentve a súlyát és a másodlagos betegségek kockázatát. Bár a gyomorszalag-műtét szövődményességi aránya kevesebb, mint egy százalék, a műtét után viszonylag gyakoriak a hosszú távú szövődmények, például azok, amelyek elcsúszott sávból, portfertőzésből vagy megnövekedett hányás.

Mi a gyomorszalag?

A gyomorszalag az, ami bariatric műtét minimálisan invazív és korlátozó eljárásként említi, amelynek célja a súlyos betegségben szenvedő betegek megsegítése elhízottság csökkentsék súlyukat. Gyomorszalaggal, bariatric műtét minimálisan invazív és korlátozó eljárást jelent, amelynek célja a súlyos betegségben szenvedő betegek segítése elhízottság csökkenteni a súlyt. Elvileg várható, hogy az eljárás az eredeti súly körülbelül 16 százalékát csökkenti, és ez teszi a bariatrikus műtét egyik legígéretesebb módszerévé. A művelet különösen a kóros elhízás kezelésére alkalmazható, ahol az étrendi és más hagyományos súlycsökkentési módszerek már előre megbuktak. A gyomorszalag a négy standardizált bariatrikus műtét egyikének egyike, amelyet gyakran kombinálnak a három másik standard eljárás egyikével. Meg kell különböztetni a gyomorszalag a cső alakú gyomor, amely, mint a gyomorszalagcélja a gyomor méretének minimalizálása, de a szalaggal ellentétben a gyomor teljes darabjainak műtéti eltávolítását igényli. A gyomorszalagokat általában jelentős idő elteltével távolítják el a magas hosszú távú szövődmények aránya miatt, bár különösen az explantációt gyakran kombinálják egy második eljárással, például tubuláris gasztroplasztika.

Funkció, hatás és célok

A gyomorszalagozás célja a bejárat és a gyomor átmérője. Az ilyen beszűkült gyomorátmérő megakadályozza a túlzott táplálékfelvételt, és ezáltal segíti a beteget a fogyásban. Az eljárás nem feltétlenül igényli a páciens kórházi ápolását, de az esetek többségében ambulánsan végezhető mindaddig, amíg nincs ellenjavallat. Konzultáció és a szükséges bemetszések megjelölése után az orvos általában aláveti a beteget érzéstelenítés. A műtét során eljárást hajt végre a bejárat a gyomor területe optikai eszköz segítségével. Ezt az eljárást hívják laparoszkópia és a minimálisan invazív műtéti eljárásokhoz tartozik. Alatt gyomorszalag laparoszkópia, az orvos szilikon szalagot helyez a gyomorfenék köré. Ennek a szilikonszalagnak a nyitását úgy állítják be, hogy folyadékot adnak a szalaghoz. A hasfalban vagy a szegycsont, az orvos létrehoz egy úgynevezett portkamrát, azaz hozzáférést. A gyomorszalagok ismét teljesen eltávolíthatók. Az esetek körülbelül felében tíz éven belül szükségessé válik a kivizsgálás, mert a szalag megcsúszik, vagy a kapcsolódó csőrendszer szivárog. Gyakran a gyomorszalagok felderítése a csőszerű gyomor, amelyben az orvos a páciens gyomrának 80-90 százalékát távolítja el alatta Általános érzéstelenítés és laparoszkópos varratokkal átalakítja a tubuláris maradékot zárt rendszerré.

Kockázatok, mellékhatások és veszélyek

Mivel a gyomorszalagokat minimálisan invazív eljárással helyezik el, az eljárás sokkal kevesebb kockázatot jelent a beteg számára, mint az invazív sebészeti beavatkozások. Habár érzéstelenítés várhatóan növeli a szövődmények kockázatát a túlsúly egyéneknél a gyomorszalag szövődményeinek aránya kevesebb, mint egy százalék, különösen tapasztalt sebészek irányításával. Ebben az esetben tapasztalt sebész az, aki több mint 50 egyenértékű műveletet végzett a gyomorban. Bár maga a művelet aligha kockázatos, az eljárás után különféle komplikációk merülhetnek fel. Például nagyobb ételdarabok blokkolhatják a gyomorszalag áthaladását. Szakértő táplálkozási tanácsadás ezért döntő pont a műtéti eljárás további sikeréhez. A műtét után a kikötő fertőzése hosszú távú komplikációként is kialakulhat. Bizonyos körülmények között a gyomorszalag a gyomorba is vág, vagy a szalag megcsúszik, és egy további művelet során újra be kell állítani. Az egyik gyakori szövődmény megnövekszik hányás, amely fogkárosodást okozhat és egyéb Egészség következményei a beteg számára. Csak ezen kockázatok miatt a speciálisan felszerelt tanácsadó központokban végzett szakmai konzultáció pótolhatatlan az eljárás előtt. Mint minden más bariatrikus műtéti eljárás, a gyomorszalagok sem mindenki számára megfelelőek. Alapvető követelmény a 40-nél vagy 35-nél nagyobb BMI, ha túlsúlyösszefüggő betegségek vannak jelen. A pszichózisban szenvedők vagy szenvedélybetegek általában nem tekinthetők gyomorszalag-jelölteknek. Általában az eljárást csak 18 és 65 év közötti biológiai életkorú egyéneknél hajtják végre, és a páciensnek már sikerrel ki kell merítenie az összes hagyományos fogyókúrás módszert. A potenciális gyomorsávos betegeket teljes mértékben motiválni kell a fogyáshoz, és teljes körű tájékoztatást kell nyújtani az összes rendelkezésre álló módszerről és kockázatról. A műtét kockázata nem haladhatja meg az adott beteg számára elérhető egyéb beavatkozások kockázatát. A bariatrikus sebészeti beavatkozásokhoz, például a hüvelyes gyomorhoz képest, a gyomorszalag elsősorban a teljes áttekinthetőség előnyét kínálja. Másrészt hosszú távon olyan eljárás, mint a csőszerű gyomor kevesebb hosszú távú komplikációval jár.