Morbus Ledderhose olyan betegség, amelyben jóindulatú csomó képződik a láb belső részén. A megfelelő klinikai kép a kézen Morbus Dupuytren. A csomók kialakulhatnak a kötőszöveti a fascia és az ínlemezek közül, és ritka esetekben szálakat képezhetnek.
Eleinte a gócok, amelyek általában a talpi aponeurosisnál (talpi fibromatosisnál) a lábívben alakulnak ki, általában kicsik, és nem okoznak tüneteket. A láb íven lévő csomópontok növekvő mérete okozhatja fájdalompéldául gördülni vagy kemény talajon járni, kevés párnázott cipővel. Dupuytren kontraktúrájával ellentétben ritkán van közvetlen korlátozás a lábujjak mozgásában, sokkal inkább maga a csomó nyomása okozza a fájdalom tünetek. A ledderhose betegség nem az egyetlen betegség, amely csomó képződését okozza a talpán. Ezért a terápiás eljárás megkezdése előtt sürgősen fel kell állítani az orvosi diagnózist.
Okok
A pontos oka a kötőszöveti proliferáció Ledderhose betegségben nem ismert. Feltehetően a termelő fibroblasztok túlműködése kötőszöveti bekövetkezik. A genetikai tényezők figyelembe veszik. A sejtaktivitás megnövekedését okozhatják a korábbi lábsérülések, továbbá az alkohol és a dohányfogyasztás is a fibromatosis rizikófaktorának számít, mint Dupuytren-kórban. A Dupuytren-kór és a Ledderhose-betegség egyaránt fibromatosis; A ledderhose betegség sokkal ritkábban fordul elő.
Fizikoterápia
A Ledderhose-kór fizioterápiás kezelésében fontos, hogy a kötőszövet a lehető legmozgóbb legyen, és a rugalmasság fenntartása, hogy a szövet rugalmas és rugalmas maradjon. Nyújtás Erre a célra alkalmasak azok a technikák, amelyekben a láb íve aktívan vagy passzívan bővül és nyújtódik. Maga a megkeményedés manuálisan kezelhető specifikus ravaszt használva, masszázs és fasiális technikák.
Itt a szövetet egy adagolt nyomásterhelés nyújtja és mozgatja. Fájdalom néha előfordulhat, de mindenképpen elviselhetőnek kell lennie. Konzultációra van szükség a terapeutával.
Különösen fontos azonban, hogy a súrlódáskezelés során ne állítsunk be gyulladásos ingereket, amelyek elősegíthetik a szövet további szaporodását. Különösen fontos a fiziológiai járásmintázat fenntartása vagy helyreállítása. Ezért a járásképzés és a járás esetleges javítása is része a Ledderhose-kór fizioterápiás kezelésének.
A gyengéd mechanizmusok kiegyensúlyozottak lehetnek, a túlfeszített struktúrák enyhülnek. Ha szükséges, elektroterápia lehet használni, valamint a jég (krioterápia). Ezek a mechanizmusok kedvezően megváltoztathatják az anyagcsere helyzetét az érintett szövetben.
