Sok embernek vannak pszichológiai problémái, amelyekhez pszichoterápiás segítségre van szüksége. Gestalt terápia megfontolható azoknak az ügyfeleknek, akik elsősorban a jelenre akarnak koncentrálni, és hajlandók személyes felelősséget vállalni.
Mi a Gestalt terápia?
gestalt terápia önmagát olyan terápiás formának tekinti, amely túlmutat a léleken, a testen és az elmén, és magában foglalja az élet szociokulturális és ökológiai összefüggéseit. Gestalt terápia a humanisztika egyik holisztikusan integratív és tapasztalati módszere pszichoterápia. Fritz Perls, Laura Perls és Paul Goodman alapították, és nagyrészt pszichoanalízisből fejlődött ki. Perls úgy vélte, hogy minden ember felelős a tettéért, és képes megvalósítani lehetőségeit is. A Gestalt-terápia elsősorban a jelenben tapasztalható érzelmekkel és tapasztalatokkal foglalkozik, annak ellenére, hogy kapcsolódhatnak a múlthoz. A Gestalt-terápiás munka központi kérdése: „Én és te itt és most”. A terápiás munka célja azoknak a pszichoszociális készségeknek az előmozdítása, amelyek önálló életet élnek személyes értékekkel, és kapcsolódnak az ember környezetéhez.
Funkció, hatás és célok
A Gestalt terápia többféle alkalmazással rendelkezik, és bármely életkorban megfelelő. Megtehető egyéni, csoportos, páros vagy családi terápiaként, és különböző problémák esetén segít:
- Személyiségzavarok
- Neurózisok
- Pyschosomatikus problémák
- Táplálkozási zavarok
- Drog függőség
Olyan terápiás formának tekinti magát, amely túlmutat a léleken, a testen és az elmén, és magában foglalja az élet szociokulturális és ökológiai összefüggéseit a terápiában. Inkább emberi interakciót akar elérni az emberek között, és fokozni kívánja a környezettudatosságot. Ezért nem csak a pszichoterápia módszer, hanem életfilozófia és világnézet. Fritz Perls a mentális rendellenességeket az emberek közötti érintkezési rendellenességek eredményeként látta. Minden embernek szüksége van társadalmi kapcsolattartásra és más emberek közelségére, de egyesek védekezési mechanizmusokat fejlesztenek az elutasítástól való félelem miatt, és nem tudják átadni magukat az érzéseiknek. A Gestalt-terápiában ilyen esetben az lenne a cél, hogy újra megengedhessük az élő érzéseket és életre keltsük őket a terápiában itt és most. A múlt is fontos és formáló, de a Gestalt-terápia a pszichoanalízissel ellentétben nem látja feladatát a múlt ásásában, mert a múlttal való megbékélés nem feltétlenül segít a jelen problémáiban. Három alapelvvel működik:
- Tapasztalat
- érzékel
- Self-támogatás
A tapasztaláshoz tudatosan kell érzékelni az embertársakat és a környezetet. A neurotikus problémákkal küzdő emberek attól tartanak, hogy vitákba és kapcsolatokba keverednek, mert félnek az elutasítástól. Védelmi mechanizmusaik megakadályozzák őket abban, hogy érezzék, átéljék és észleljék őket. Befelé szabadabbá váláshoz szükséges, hogy elszakadjanak tüneteiktől és problémáiktól, amelyekkel másokat cselekvésre kényszerítenek, és inkább személyes felelősséget vállalnak. A Gestalt terápiás csoportos foglalkozás klasszikus sorrendjében a csoport tagjai átmennek a szobába, ahol egy üres szék van („meleg szék”). Azok, akik egy témával szeretnének foglalkozni, leülnek erre a „meleg székre”. A terapeuta finom javaslatokat ad, a csoport támogatást és visszajelzést ad, míg a „forrószékben” tartózkodó ember minden érzelmet megenged és semmit sem nyom el. Ebben a csoportos tapasztalatban az érzések teljes skálája tapasztalható, a megbecsüléstől és a biztonságtól a kitettségig és kritikáig. Az álmok és a fantáziák is szerepet játszanak a Gestalt-terápiában. Kreatív módszereket alkalmaznak velük való együttműködésre. Az egyéni terápia 20 és 200 óra közötti lehet; a csoportterápiát nyitott vagy zárt formában kínálják.
Kockázatok, mellékhatások és veszélyek
A Gestalt-terápia hatékony terápia lehet különböző problémák esetén, de egyelőre nincs olyan tudományos kutatás, amely igazolná, hogy a Gestalt-terápia intézkedések pozitív hatása van, és garantálja a tartós sikert. Mivel drámai technikákat alkalmaznak, kevésbé alkalmas azoknak az embereknek, akik hajlamosak a hisztérikus személyiségszerkezetre, mert a „forró székkel” való együttműködés ösztönözheti az embereket arra, hogy csak érzéseket cselekedjenek. Ez lehet vezet a mentális túlterhelési reakciókhoz. Tapasztalt terapeutákra van szükség a csoportos élmények felelősségteljes kezeléséhez, és annak elősegítéséhez, hogy az ügyfelek utólagosan megfelelően osztályozzák ezeket a tapasztalatokat a lelki életükben. Részben vannak nem megfelelően képzett terapeuták, akik nagyon konfrontatív stílusban vesznek részt, tovább frusztrálva az ügyfeleket. Az alternatív jelenet olyan technikákat is alkalmaz, amelyek „hangbeszélgetés” során érzéseket váltanak ki és hangot adnak a lélekkonfliktusok különböző részeinek. Ezeket aztán egymással kell beszélgetni. A szociális szorongásban szenvedők számára a forró ülésen szerzett csoportélmény kontraproduktív lehet, mert abban a csoportban, ahol állandó megfigyelés alatt állnak, még inkább nem szívesen adnak szabad utat érzéseiknek. Ily módon még jobban elzárhatják magukat. A felelős terápiának mindig szem előtt kell tartania a csoporttagok egyéni szégyenteljes határait, és nem szabad felülírni a személyes határokat. Minden embernek vannak pszichológiai védelmi mechanizmusai, amelyek megalapozódnak. Ezért nagyon fontos, hogy a Gestalt-terapeuták komoly képzést kaptak, és megfelelő óvatossággal és körültekintéssel járjanak el, hogy ne szilárdítsák tovább a védelmi mechanizmusokat az ügyfelekben.
