Izgatásvezetés: Funkció, Feladatok, Szerep és Betegségek

Az ingerületvezetés kifejezés az izgatás átvitelére utal az ideg- vagy izomsejtekben. A gerjesztés vezetését gyakran gerjesztésnek is nevezik, de orvosi szempontból ez a kifejezés nem teljesen helytálló.

Mi a gerjesztésvezetés?

Az ingerületvezetés kifejezés az izgatás átvitelére utal az ideg- vagy izomsejtekben. A gerjesztés vezetése az alapja a idegrendszer és a idegek. A gerjesztés vezetése során a gerjesztések az idegsejteken (neuronokon) vagy az izomsejteken belül terjednek. Másrészt, amikor egy gerjesztés egyik sejtből a másikba kerül, gerjesztésnek nevezzük. Ez általában kémiai formában fordul elő szinapszisok. Maga a gerjesztés vezetése bioelektromos folyamat.

Funkció és feladat

Alapvetően a gerjesztésvezetés két formára oszlik. Az elektromos gerjesztés vezetése passzív. Rövid távolságok megtételére tervezték. Elektromos ingereken keresztül a axon, a depolarizáció az adott helyen vált ki. Itt tehát a töltés pozitívabban töltődik fel, szemben a környezettel. A töltéskülönbség miatt az elektromos tér a idegszál. Az idegszálak fala azonban meglehetősen rosszul van szigetelve elektromos gerjesztés-vezetés során. Így a távolság növekedésével az elektromos mező gyengül és a depolarizáció csökken. Ezért csak nagyon rövid távolságokat lehet megtenni ezzel a gerjesztésvezetési formával. Az elektromos vezetőképesség például a retina külső rétegeiben található meg. A fotoreceptorok és a retina bipoláris sejtjei ezen passzív módon hajtják végre gerjesztésüket. A gerjesztés másik formája az akciós potenciálokon keresztül történik. Itt is meg lehet különböztetni a folyamatos és a sós gerjesztést. A folyamatos gerjesztésvezetés a jelöletlen idegrostokban található meg. Ebben a vezetési formában az idegi impulzus a idegszál szakaszról szakaszra. A gerjesztés ezen formája meglehetősen lassú, maximális sebessége 30 méter másodpercenként. Főleg itt található idegek ellátása belső szervek. A nociceptorok, azaz a szabad szenzoros idegvégződések is ily módon továbbítják gerjesztésüket. A sótalan gerjesztés vezetősége lényegesen gyorsabb. Az emberi test legtöbb idegrostját myelinhüvely borítja. Ezek egyfajta szigetelő rétegként hatnak. A réteg bizonyos időközönként megszakad. Ezeket Ranvier fűzőgyűrűinek nevezik. A gerjesztés ezekben az idegrostokban a fűzőgyűrűről a fűzőgyűrűre ugrik. Ez azt jelenti, hogy másodpercenként akár 100 méteres sebesség is elérhető. A gerjesztés így az egész testen villámgyorsan a célszervig vezethető. A test különlegessége a gerjesztés vezetése a szív. Itt egy gerjesztésvezetési rendszer kombinációja van gerjesztéssel sejtről cellára. Az elektromos jelek, amelyek szabályozzák a szív gerjesztő vezetési rendszeren keresztül kerülnek továbbításra. Ebben a folyamatban az ütemet a gerjesztés generáló rendszere állítja be. Figyelemre méltó, hogy ezek a gerjesztési rendszerek a szív nem idegsejtekből állnak, hanem speciális szívizomsejtekből. Annak érdekében, hogy a gerjesztés átterjedjen a szíven, az összes szívizomsejt úgynevezett réscsatlakozásokon keresztül kapcsolódik egymáshoz. Csak ezen rendszerek együttműködésével képes a szívizom összehangoltan összehúzódni az összes sejtet.

Betegségek és rendellenességek

A vezetési rendellenességek kifejezés magában foglalja a szív vezetési rendszerének minden meghibásodását. Ezek a meghibásodások késleltetett vagy megszakított elektromos gerjesztést okoznak. A gerjesztés vezetési rendellenességei közé tartozik a jobb oldali kötegág blokkja, a bal oldali kötegág blokkja és AV blokk. -ban AV blokk, a AV csomópont a szív gerjesztési vezetési rendszerének elzáródása. Ez gyakran időseknél fordul elő, de előfordulhat olyan szívbetegségekkel együtt is, mint pl szívroham or szívizomgyulladás. Amikor AV blokk károsodott, csökken szívfrekvencia. Ennek eredményeként a szív szivattyúzási kapacitása csökken, és a testet már nem lehet megfelelően ellátni artériával vér.Reverzibilis AV blokk rendellenességek esetén a betegeket a pacemaker. A bal oldali kötegág blokkjában a gerjesztés vezetése a szív bal oldalán, a jobb oldali köteg ág blokkjában pedig a szív jobb oldalán gerjesztés vezetése romlik. Ezen jelenségek okai közé tartozik a koszorúér ütőér artériás betegség magas vérnyomás vagy szívizom gyulladás. Az a betegség, amelyben a sós vezetés súlyosan romlik sclerosis multiplex. Ez egy krónikus gyulladásos betegség. A központi idegsejtek mielinhüvelyei idegrendszer (CNS) érintettek. Ezt demielinizációnak nevezik. A demielinizációs gócok elsősorban a fehérállományban találhatók gerincvelő és a agy. Az ok a gyulladás a test saját védősejtjeinek támadása. Azt azonban, hogy a sejtek miért támadják meg a test saját szövetét, még nem sikerült tisztázni. Az első tünetek általában 16 és 40 év között jelentkeznek. A betegség relapszusokban előrehalad. Kezdetben a visszaesések tünetei általában visszahúzódnak, később azonban hiányok maradnak. A tünetek típusa a demyelinizáló elváltozások lokalizációjától függ. Tipikus korai tünetek a látászavarok, például kettős látás vagy a látás elmosódása. Szenzoros zavarok, zsibbadás vagy fájdalom. Ha a kisagy és a agytörzs olyan tünetek, mint a diszfágia, szédülés, beszédzavarok vagy mozgászavarok lépnek fel. A betegség nem gyógyítható. Gyógyászati intézkedések célja, hogy a betegek a lehető legfüggetlenebben élhessenek.