A gerincvelő nyomai | Fehérállomány Gerincvelő

Gerincvelő pályák

Érzékeny (= növekvő, afferens) útvonalak: Az érzékeny utak felelősek például a bőr impulzusainak feldolgozásáért, és továbbítják ezeket az információkat a megfelelő központokba. agy.

  • Fasciculus gracilis (GOLL) a test alsó felére (benne fekszik) és a
  • Fasciculus cuneatus (BURDACH) a test felső feléhez (kívül fekszik)
  • Tractus spinobulbaris. Tapintási és mélységérzékenységi rostokat hordoz, és a Fasciculus gracilisből (GOLL) áll a test alsó felében (belül helyezkedik el) és a Fasciculus cuneatusból (BURDACH) a test felső felében (kívül található).
  • Fasciculus gracilis (GOLL) a test alsó felére (benne fekszik) és a
  • Fasciculus cuneatus (BURDACH) a test felső feléhez (kívül fekszik)

Motor gerincvelő traktusok

A motoros útvonalak felelősek például a bőr impulzusainak feldolgozásáért, és továbbítják ezeket az információkat a agy.

  • Tractus reticulospinalis: Ezek a szálkötegek a Formatio reticularis-ból származnak a agy szár és a szürke közbenső idegsejtjeinél végződik gerincvelő anyag, amelyek modulálják a motor elülső szarvsejtjeinek aktivitását. Többek között a légzőközpont és a motoros neuronok közötti összeköttetési utat képviseli a légzőizmok számára.

    A. Oldalirányú szálában fut gerincvelő, de szétszórva az elülső szálban is.

  • Tractus vestibulospinalis: Ezek a rostok a vestibularis magcsoportból (Ncl. Vestibularis lateralis) származnak a rombikus agyban, amely többé-kevésbé felelős a egyensúly, és közbenső neuronokon keresztül is befolyásolják a motor elülső szarvsejtjeit. Ezt a közbenső idegsejtek mondják meg a motor elülső szarvsejtjeinek, hogy mely izmokat kell megfeszíteni az élet fenntartásához egyensúly vagy az izmok bizonyos alapfeszültsége (= tónusszabályozás) és az is, hogy mennyi.

    Ez automatikusan megtörténik, anélkül, hogy a saját megtartására kellene koncentrálnunk egyensúly. A tractus vestibulospinalis azonban csak azokat a motoneuronokat látja el, amelyek felelősek az extenzor izmokért. Rostjai a fehér elülső szálában futnak gerincvelő anyag.

  • Tractus tectospinalis: Ezek a rostkötegek a középagyból erednek, nevezetesen a felső colliculusból, a négydombos lemez felső részéből.

    Itt felfelé változtatnak oldalt, majd az elülső szálban a nyaki medulla elülső szarvsejtjeihez is átjutnak. A reflexióban szerepet játszanak fej olyan mozgások, amelyek optikai, akusztikus vagy egyéb ingerek következtében következnek be (tekintetsorozat, tekintetfordulás. Optikai reflexút!

    ).

  • Tractus olivospinalis Egy út futás a medulla oblongata alsó olajkőjétől (Nuclei olivares inferiores) a nyaki medulla elülső szarvsejtjeihez (idegsejtek).
  • Tractus rubrospinalis (= Monakow-köteg) A „vörös magból” (Ncl. Ruber) származó idegrostok, amelyek a gerincvelő azon elülső szarvsejtjeihez költöznek, amelyek felelősek a hajlító izmok (flexorok) ellátásáért.
  • Tractus corticospinalis (piramis traktus) Véletlen motoros impulzusokat vezet az agykéregből (= cortico-) a gerincvelő elülső szarvsejtjeibe (-spinalis). Két részre oszlik, és a fehér gerincvelő anyag elülső szálában helyezkedik el annak oldalán (tractus corticospinalis lateralis) és legelül (tractus corticospinalis anterior).
  • Extrapiramidális tanfolyamok Ezek mind olyan tanfolyamok, amelyek nem tartoznak a „piramisszerű tanfolyamhoz”.

    Mindegyikük az agykéreg (szubkortikális) alatt, az agy különböző magterületein található, és a gerincvelő elülső szarvában lévő motoneuronokhoz vezet. Ezek közé tartozik a tractus reticulospinalis: Ezek a rostkötegek az agy szárában lévő Formatio reticularis-ból származnak, és a gerincvelő szürkeállományában lévő közbenső neuronoknál végződnek, amelyek modulálják a motoros elülső szarvsejtek aktivitását. Többek között a légzőközpont és a motoros neuronok közötti összeköttetési utat képviseli a légzőizmok számára.

    A gerincvelő oldalsó szálában fut, de szétszórva az elülső szálban is. Tractus vestibulospinalis: Ezek a rostok a vestibularis magcsoportból (Ncl. Vestibularis lateralis) származnak a rombikus agyban, amely többé-kevésbé felelős az egyensúlyunkért, és köztes idegsejteken keresztül befolyásolják a motor elülső szarvsejtjeit is.

    Ezt a közbenső idegsejtek mondják meg a motor elülső szarvsejtjeinek, hogy mely izmokat kell megfeszíteni, hogy fenntartsuk egyensúlyunkat vagy az izmok bizonyos alapfeszültségét (= tónusszabályozás), és azt is, hogy mennyit. Ez automatikusan történik, anélkül, hogy az egyensúlyunk megőrzésére kellene koncentrálnunk. A tractus vestibulospinalis azonban csak azokat a motoneuronokat látja el, amelyek felelősek az extenzor izmokért.

    Rostjai a fehér gerincvelő anyag elülső szálában futnak. Tractus tectospinalis: Ezek a rostkötegek a középagyból erednek, mégpedig a négy halomlemez felső részéből, a colliculus superiorból. Itt felfelé változtatnak oldalt, majd az elülső szálban a nyaki medulla elülső szarvsejtjeihez is átjutnak.

    A reflexióban szerepet játszanak fej olyan mozgások, amelyek optikai, akusztikus vagy egyéb ingerek eredményeként következnek be (tekintetsorozat, tekintetfordulás. Optikai reflexút!). Tractus olivospinalis Egy út futás a medulla oblongata alsó olívamagjaitól (Nuclei olivares inferiores) a nyaki medulla elülső szarvsejtjeihez (idegsejtek).

    Tractus rubrospinalis (= Monakow-féle köteg) A „vörös magból” (Ncl. Ruber) származó idegrostok, amelyek a gerincvelő elülső szarvsejtjeihez mozognak, amelyek felelősek a hajlító izmok (flexorok) ellátásáért.

  • Tractus reticulospinalis: Ezek a rostkötegek az agy szárában lévő Formatio reticularis-ból származnak, és a szürke gerincvelő anyag köztes neuronjainál végződnek, amelyek modulálják a motoros elülső szarvsejtek aktivitását. Többek között a légzőközpont és a motoros neuronok közötti összekötő utat képviseli a légzőizmok számára.

    A gerincvelő oldalsó szálában fut, de szétszórva az elülső szálban is.

  • Tractus vestibulospinalis: Ezek a rostok a vestibularis magcsoportból (Ncl. Vestibularis lateralis) származnak a rombikus agyban, amely többé-kevésbé felelős az egyensúlyunkért, és köztes neuronokon keresztül befolyásolják a motor elülső szarvsejtjeit is. Ezt a közbenső idegsejtek mondják meg a motor elülső szarvsejtjeinek, hogy mely izmokat kell megfeszíteni, hogy fenntartsuk egyensúlyunkat vagy az izmok bizonyos alapfeszültségét (= tónusszabályozás), és azt is, hogy mennyit.

    Ez automatikusan megtörténik, anélkül, hogy az egyensúlyunk fenntartására kellene koncentrálnunk. A tractus vestibulospinalis azonban csak azokat a motoneuronokat látja el, amelyek felelősek az extenzor izmokért. Rostjai a fehér gerincvelő anyag elülső szálában futnak.

  • Tractus tectospinalis: Ezek a szálkötegek a középagyból erednek, nevezetesen a felső colliculusból, a négykupacos lemez felső részéből. Itt felfelé változtatnak oldalt, majd az elülső szálban a nyaki medulla elülső szarvsejtjeihez is átjutnak.

    A reflexióban szerepet játszanak fej olyan mozgások, amelyek optikai, akusztikus vagy egyéb ingerek következtében fordulnak elő (tekintetsorozat, tekintetfordulás. Optikai reflexút!).

  • Tractus olivospinalis Egy út futás a medulla oblongata alsó olajkőjétől (Nuclei olivares inferiores) a nyaki medulla elülső szarvsejtjeihez (idegsejtek).
  • Tractus rubrospinalis (= Monakow-köteg) A „vörös magból” (Ncl. Ruber) származó idegrostok, amelyek a gerincvelő azon elülső szarvsejtjeihez költöznek, amelyek felelősek a hajlító izmok (flexorok) ellátásáért.