Mi az epe?
Az epe sárgától sötétzöldig terjedő folyadék, amely körülbelül 80 százalékban vízből áll. A fennmaradó körülbelül 20 százalék főként epesavakból áll, de más anyagokból is, mint például foszfolipidek (például lecitin), enzimek, koleszterin, hormonok, elektrolitok, glikoproteinek (szénhidráttartalmú fehérjék) és salakanyagok. Emellett anyagcsere-bomlástermékeket is tartalmaz, például bilirubint, amely a vörösvértestek lebontása során keletkezik, és felelős a váladék színéért.
Mi az epe funkciója?
Az epesavak aktiválják a zsír- és fehérjebontó enzimeket a hasnyálmirigyből és a vékonybélből. Emulgeálják az étellel bevitt zsírokat, hogy a zsírbontó enzimek le tudják bontani. A bomlástermékekkel (szabad zsírsavak, monogliceridek) az epesavak úgynevezett micellákat (gömb alakú aggregátumokat) képeznek, és így lehetővé teszik felszívódásukat, de maguk a bélben maradnak és „tovább működhetnek”.
A vékonybél alsó szakaszaiban az epesavak nagy része felszívódik, és a portális vénán keresztül visszakerül a májba (enterohepatikus keringés) – ezért bizonyos mértékig újrahasznosul, és csak kis mennyiségben kell folyamatosan előállítani.
Hol termelődik az epe?
Az epe a májsejtekben termelődik (kb. 0.5-1 liter naponta) vékony váladék formájában. Ezt máj epeként ismerik. A sejtek közötti tubuláris résekbe, az úgynevezett epekapillárisokba vagy tubulusokba választódik ki. A kis tubulusok egyesülnek, és nagyobbakat képeznek, és végül a közös májcsatornába vezetnek. Ez két ágra bomlik: az egyik az epehólyagba nyílik, mint a közös epevezeték. A másik a nyombélbe, a vékonybél legfelső szakaszába vezet, mint nagy epevezeték.
Milyen problémákat okozhat az epe?
Az epekólika vagy a nagymértékű bélelzáródás epehányáshoz (kolemézishez) vezethet.
Ha az epe túlzott mennyiségű koleszterint vagy bilirubint tartalmaz, ezek kicsapódhatnak és „kövek” (koleszterin kövek, pigmentkövek) képződhetnek. Az ilyen cholelithiasis további szövődményekhez, például sárgasághoz (icterus) vagy gyulladáshoz vezethet.