Funkció
A homorú-domború lencse feladata az erő továbbítása a-ként sokk abszorber a comb az alsó felé láb (állcsont = sípcsont). Az ék alakú megjelenése miatt az homorú-domború lencse kitölti a rést a kerek combcsont és a majdnem egyenes sípcsont fennsík között. A rugalmas homorú-domború lencse alkalmazkodik a mozgáshoz.
Stabilizáló funkciója van, mint „oldalsó korlátozó”. A meniszkusz javítja az ízületi folyadék eloszlását. A meniszkusz nagyon rosszul van vérrel ellátva!
- Vörös zóna: közel a kapszulához = jó vérkeringés
- Vörös-fehér zóna: korlátozott vérkeringés
- Fehér zóna: nincs vérkeringés
Betegségek
A meniszkusz leggyakoribb betegsége a meniszkusz szakadás meniszkusz károsodás. Mivel a meniszkuszt csak azzal szállítják vér perifériás zónáiban csak korlátozott regenerációs potenciállal rendelkezik. Idős korban a meniszki kopás (meniszkulus degeneráció) normális.
További információ a sérült meniszkuszok kezeléséről itt található:
- Meniszkusz kezelés
A meniszkusz sérülései a leggyakoribb térdsérülések közé tartoznak, és gyakran egy sportbaleset következményei. Jellegzetes sérülési mechanizmus lehet például a síelési vakáció során bekövetkezett szerencsétlen esés: Az érintettek elveszítik az irányítást a pályán, egy sí elakad a mély hóban, míg a térdízület az esés ereje elcsavarja. Így hatalmas nyíróerők hatnak a meniszkuszra - végül túlfeszül és könnyez!
Az idősebb betegek a kopáshoz kapcsolódó (degeneratív) meniszkusz szakadást is szenvedhetnek előzetes trauma nélkül. Lehetőleg a belső meniszkusz érintett, mivel szilárdan kapcsolódik a térd belső szalagjához, és ezért kevesebb mozgástere van a forgási mozgások során. A kombinált szalagsérülések gyakoribbak, mint a meniscus elszigetelt károsodása.
Például az elülső keresztszalag, a belső térdszalag és a belső meniszkusz egyszerre szakadhat! Az egyik „boldogtalan hármasról” beszél. Jellemző, hogy az akut meniszkusz szakadás három tünettel jár együtt („tünet triád”): 1) Fájdalom A betegek erős, azonnal lelő fájdalmat jelentenek az érintettekben térdízület.
Mind a stressz, mind a nyomás nagyon fájdalmas. 2.) A blokkolása térdízület mechanikusan blokkolható pl. a leszakadt meniszkusz végek bebörtönzésével.
Az érintett személyek egyfajta „csattanást” írnak le az ízület felett. Ez térdmerevséget eredményez, különösen akkor, ha nyújtás megkísérlik. 3.)
Duzzanat Ha a meniszkusz töve szakadt és jól van ellátva vér, egy nagy vérömleny ( "zúzódás„) Néhány percen belül kialakul, súlyos duzzanattal járva. Legkésőbb másnap szintén ízületi effúzió figyelhető meg. A meniszkusz szakadásának diagnózisának megerősítése érdekében a kezelőorvos elvégzi a specifikus fájdalom provokáció és fájdalomvizsgálatok. Ide tartozik például a Steinmann I jel: A páciens térdét 90 fokos szögben hajlítja, míg a vizsgáztató a térdet rángatózva kifelé fordítja.
If fájdalom a belső ízületi tér területén fordul elő, ezt egy an jelzéseként kell értelmezni belső meniszkusz sérülés. A kézi vizsgálatok mellett azonban képalkotási eljárást kell alkalmazni, ha erős a gyanú. Elvileg a röntgenfelvétel alkalmas erre a célra, de a legtöbb esetben a friss sérülések nem láthatók.
Ma az MRI (mágneses rezonancia képalkotás) a diagnosztikai megerősítés arany standardja. Sugárterhelés nélkül a nagy felbontású képek tisztaságot nyújthatnak. A problémától függően szükség lehet kontrasztanyag beadására.
A tapasztalt vizsgabiztosok megfelelő eszközzel akár vizualizálhatják is a sérülést ultrahang gép. Terápiás szempontból a műtéti terápia mellett nagyon ritka esetekben konzervatív (nem műtéti) lehetőséget kínálnak. Ez magában foglalja a gyulladáscsökkentő tabletták és kenőcsök kezelését, a helyi injekciókat érzéstelenítők vagy fizioterápia.
Ma a meniszkusz könnyek terápiája artroszkópos kezelés. Minimálisan invazív technikákat alkalmazva („kulcslyuk elv”) apró kamerát és műtéti műszereket helyeznek a térdízületbe. Előnyei az alacsonyabb szövődményszám, a rövidebb gyógyulási fázis és a lényegesen kisebb műtéti hegek (kb. 5-10 mm).
A nyílt meniszkusz-műveleteket már csak egyedi esetekben és súlyos egyidejű károsodások, például csonttörések vagy masszív további szalagsérülések esetén hajtják végre. Ha lehetséges, a meniszkuszt mindig meg kell őrizni! Ennek ellenére az alkalmazott eljárás mindig függ a sérülés súlyosságától, az esetleges kísérő károsodástól és az egyéni általános alkattól.
Legjobb esetben a leszakított végeket egyszerűen újra varrni lehet (meniszkusz refixálás). Ez a módszer különösen fiatal és aktív betegekre irányul, kopás nélkül porcogó változtatások. Valódi felső korhatár azonban nincs.
Nagy előny lehet a térdízület esetleges teljes funkcionális helyreállítása. Ideális esetben az érintett betegek így visszanyerhetik teljes, sportos teljesítményüket! Egyes esetekben azonban a szükséges hosszabb rehabilitációs szakasz problematikusnak tekinthető.
A meniszkusz refixálása esetén körülbelül hat hónapos sportszünetet kell betartani. Ez vonatkozik a térdfeszítő tevékenységekre a szakmai élet összefüggésében is, pl. Csempézés vagy kertészkedés. Ezért néhány beteg úgy dönt, hogy az elméletileg lehetséges refixálás ellenére a meniscus részleges eltávolítását (részleges meniscectomia) hajtja végre.
Ebben az eljárásban az orvos eltávolítja a sérült, nem helyreállítható meniszkusz szövetet. Ezt általában ízületi öntözés követi, így a maradék töredékek is eltávolíthatók. Az előtérben a kívánt tünetmentesség, különösen a fájdalom.
A legmodernebb artroszkópos technika ellenére sem minden meniszkusz tartható fenn. A teljes eltávolítás (meniscusectomia) azonban számos kockázattal jár, például térdízület arthrosis, és nagyon óvatosan kell használni. Emiatt meniszkusz átültetés az eljárásokat az utóbbi években egyre inkább fejlesztették.
A hosszú távú siker azonban még nem garantált 100% -ban, ezért meg kell nézni, milyen lehetőségek nyílnak meg. A leggyakoribb szövődmény arthroscopy a saphena ideg sérülése. Tisztán érzékeny ideg, és ellátja az alsó belső oldalának bőrét láb.
Alatti nyomáskárosodás vagy csomózás következtében arthroscopy, a betegek kényelmetlenséget (bizsergést, zsibbadást stb.) tapasztalnak az érintett területen. Ezek a tünetek azonban a legtöbb esetben néhány hónap múlva külső beavatkozás nélkül megszűnnek!
Sajnos a „repedés mértéke”, vagyis a műtét után egy új meniszkusz szakadás mértéke még mindig körülbelül 25%! Különösen azok a betegek érintettek, akiknél az elülső rész helyreállítása keresztszalag egyidejűleg történt. További késői következmény a térdízület kialakulására való fokozott hajlam arthrosis, azaz az életkorral összefüggő kopás porcogó felület.
Elvileg minél több meniscust kellett eltávolítani, annál nagyobb volt a kialakulásának kockázata arthrosis. De miért van ez így? Meniscinknek van egyfajta „sokk elnyelő hatás ”a térdízületen belül. Ha nincsenek vagy csak részben vannak jelen, a súly és a terhelés egyenetlenül oszlik el az ízületben.
Ennek eredményeként marad porcogó az alkatrészek túlterheltek, ami artrózist eredményez. Azután arthroscopy, az utánkövető kezelés következik. A műtét mértékétől függően a térdízületet egy ideig rögzíteni kell (pl mankó) vagy a gyógytorna azonnal megkezdhető.
