Formatio Reticularis: Felépítés, működés és betegségek

A formatio reticularis idegfonatot képez az emberben agy amely szürke és fehér anyagból (substantia alba és substantia grisea) áll, és az egészet bejárja agytörzs. Kiterjed a gerincvelő és kiterjedt, diffúzan összekapcsolt neuronhálózatokból áll. A formatio reticularis többek között az ébrenléti és alvási állapotokat, a létfontosságú keringési és légzési központokat, a hányás a motorrendszer közepe és nagy részei.

Mi a formatio reticularis?

A formatio reticularis különféle idegsejtek hálózata, amely a agytörzs hoz gerincvelő. A latin formatio reticularis kifejezés a formatio (= alakítás vagy formálás) és a reticulum (= kis hálózat) kifejezésekből áll. Németül a triviális Hirnnetz (agy hálózat) is néha használják. A retikuláris képződés kifejezést szintén gyakran használják. Az idegsejtek hálózata fehér és szürke anyagból áll (substantia alba és substantia grisea). A retikuláris képződés feldolgozza az összes motoros és szenzoros magból származó információt agy. A keringési és légzési központoknak ad otthont, és részt vesz az alvás és az ébrenlét ellenőrzésében. Az orvosi szakirodalom egyes részei a formio reticularist erősen összekapcsolódása miatt negatívan definiálják. Ennek megfelelően magában foglalja a agytörzs amelyek nem szolgálják egyértelműen a motoros vagy érzékszervi funkciókat. Ennek azonban előfeltételnek kell lennie, hogy a rosttraktusok vagy idegsejtek a mezencephalonban, a rhombencephalonban vagy a myelencephalonban (az agy specifikus alrégióiban) helyezkedjenek el. Ennek a negatív definíciónak az az előnye, hogy kiküszöböli a retikuláris képződés egyes alrégióinak gyakran nehéz körülhatárolását.

Anatómia és felépítés

A formular reticularis három fő magcsoportra osztható. Ennek megfelelően megkülönböztetnek

  • Medián zóna,
  • Egy oldalsó zóna és
  • Oldalirányban szomszédos mediális zóna

kiváló. A középső zóna keskeny sejtlemezekből áll, az úgynevezett Raphne-magokból. Ez a zóna az információ feldolgozására szolgál. Itt az agy más területeiről származó információk (pl limbikus rendszer vagy a frontális kéreg) szintén fogadják és továbbítják. Az oldalsó zóna elsősorban a motor efferensekért felelős. Ez a zóna kis cellákból áll. Ezzel szemben a laterálisan szomszédos mediális zóna viszonylag nagy sejtekből áll. Innen továbbítják az információkat és az anyagokat a talamusz részben pedig a kéregbe (mindkettő agyterület). Ezenkívül a gerincvelő, kisagy, és az agy szenzoros idegmagjai megérkeznek a mediális zónákba.

Funkció és feladatok

A formatio reticularis különféle zónái a test létfontosságú funkcióit irányítják. Például, hányás és a nyelést innen irányítják. A formatio reticularis is részt vesz a vizeletürítésben. A vizeletürítés kifejezés a vizeletürítés fizikai folyamatának leírására szolgál hólyag. Az agyhálózat különlegessége, hogy a motoros részfunkciókat holisztikus vezetéssé egyesíti (továbbítási és kötegelési funkció). Itt az agy szinte minden részéről származó információkat összehozzák, feldolgozzák és végül továbbítják. Az információk nagy részét elküldik a kisagy, nagyagy és diencephalon. Ezért beszélünk az agyhálózatról is, mint a „hídról a diencephalonra”. A formatio reticularis kontrollálja a tudatot, valamint az ébrenléti és alvási állapotok megkülönböztetését is. A szakirodalomban arról is beszámolnak, hogy részt vesz benne fájdalom ellenőrzés. Szintén részt vesz a formatio reticularis a keringési rendszer irányításában (szív-és érrendszer), valamint befolyásolja a légzőközpontot. Mivel az agyhálózat összeköti a limbikus rendszer az atommagokhoz hypothalamus, szerepet játszik az érzékszervi bemenet színezésében is. Ezenkívül részt vesz az emberi érzelmek kialakításában és irányításában.

Betegségek

Poszttraumás feszültség rendellenesség (PTSD vagy az angol szerint „poszttraumás stressz zavar” PTSD) gyakran fordul elő a formatio reticularis kapcsán. A rendellenesség különösen traumatikus és rendkívül nehezen feldolgozható események következménye (pl. Háborúk, természeti katasztrófák, balesetek vagy nemi erőszak). Az orvosi szakirodalom becslése szerint világszerte az emberek 2-7% -át érinti PTSD életében. Az feszültség a rendellenesség korlátozza az érintettek mindennapjait, és megfelelő kezelés nélkül krónikussá válhat. Időszerű terápia ezért elengedhetetlen. Az feszültség a rendellenesség traumatikus helyzet után mindig kronologikusan következik. Ennek azonban nem kell azonnal utána következnie. A PTSD is vezet észrevehető tünetekig sok évvel a trauma után. Ezek a traumatikus esemény tolakodó, visszatérő emlékei (úgynevezett flashbackek). Előfordulhatnak alvás közben rémálmok formájában, de nappal is. Memory design hézagok is lehetségesek. Mindazonáltal mindig nagy félelem és rendkívüli tehetetlenség érzése jellemzi őket. Az érintetteket ezért hatalmas feszültség éri. A poszttraumás stressz rendellenességek és a formatio reticularis kapcsolatát az irodalom azzal magyarázza, hogy a stressz rendellenességek vezet az agyhálózat állandó változásaihoz. Az ilyen változások az oka is lehet alvászavarok mert a formaio reticularis jelentősen részt vesz az alvás megindításában vagy az ébrenléti és alvási állapotok ellenőrzésében. Különösen a PTSD-t kezelték kizárólag pszichológiailag vagy pszichiátriailag. Hogy a terápia fekvőbeteg vagy járóbeteg-alapon zajlik, az egyedi esetek konkrét megnyilvánulásától függ. Ez azt is meghatározza, hogy szükséges-e a gyógyszeres kezelés.