Baleset, kiégés vagy krónikus hátproblémák, melyektől senki sem mentes Egészség problémák. Statisztikailag „minden negyedik alkalmazottnak idő előtt feladnia kell a munkáját, vagy teljesen vissza kell vonulnia a munka életéből Egészség okokból ”- állítja a német nyugdíjbiztosítás. Továbbá Egészség aggodalmak, akkor gyakran felmerül a kérdés, hogyan lehet kompenzálni a bérkiesést. Pusztán jogi szempontból jelentős különbségek vannak a fogyatékosság és a munkaképtelenség fogalma között, amelyek különösen jelentősek bármely állami vagy magánjuttatás igénylésében.
Meghatározás
Statisztikailag „minden negyedik alkalmazottnak idő előtt feladnia kell munkáját, vagy egészségi okokból teljesen vissza kell vonulnia a munka életéből” - állítja a német nyugdíjbiztosítási pénztár. A munkaképtelenséget pontosan meghatározza a Német Szociális Törvénykönyv (SGB VI) hatodik könyvének 43. szakasza: „A teljes munkaképtelenségűek olyan biztosítottak, akik betegség vagy fogyatékosság miatt nem képesek legalább három órán át jövedelmező foglalkoztatásra. munkanapon, az általános munkaerőpiac szokásos körülményei között, beláthatatlan ideig. ”
Aki napi három és hat óra között képes szakmai tevékenységet folytatni, e meghatározás szerint részben munkaképtelen. Aki napi hat óránál többet tud dolgozni, az nem számít cselekvőképtelennek. A „nem belátható idő” fél évnél hosszabb időtartamot jelent. A munkaképtelenség vagy a keresőképesség csökkenése nem azonos a foglalkozási fogyatékossággal. Ez utóbbi csak azt jelenti, hogy egy személy már nem képes az utolsó, egészségügyi okokból gyakorolt vagy megtanult szakmában dolgozni: Ha a vezetéstanár bénulás miatt már nem adhat vezetési órákat, elméletileg például edzőként dolgozhat. Következésképpen nincs munkaképtelen. A csökkent keresőképesség meghatározásában az a fontos, hogy elméleti lehetősége van egy másik tevékenység elvégzésére. A gyakorlati lehetőségek a munkaerőpiacon jelentéktelenek. Az SGB VI. 43. §-a kimondja: „... az adott munkaerő-piaci helyzetet nem kell figyelembe venni.”
Jogi jelentőség
Következésképpen az 1. január 1961-je után született munkaképtelen személyek csak akkor jogosultak törvényileg csökkentett keresőképességi nyugdíjra, ha egészségi állapotuk miatt feltétel, nem végezhetnek egyetlen foglalkozást sem a német munkaerőpiacon napi legalább hat órán át, több mint hat hónapig. Ezenkívül néhány kivételtől eltekintve kötelező biztosítási rendszerben kell lennie az elmúlt öt évben, és a járulékokat három évig kellett fizetni.
Állami nyugdíj és alapjövedelem-támogatás
Még akkor is, ha erre jogosult, a törvényben meghatározott csökkent keresőképességi nyugdíj nem magas: a teljes ráta az utolsó bruttó jövedelem 30–38% -a között van, ha három óránál kevesebbet tud dolgozni. A fél arány az utolsó bruttó fizetés 15 és 19% -a között van, ha napi hat óránál kevesebb, de három óránál többet tud dolgozni. Adók és egészségbiztosítási járulékok levonhatók. Ha a létminimum alatt van, akkor a tizenkettedik szociális törvénykönyv (SGB XII) 4. fejezete alapján kérheti az alapjövedelem támogatását. Az előfeltétel, hogy Ön és párja ne rendelkezzen olyan eszközökkel, amelyekből fedezhetné megélhetési költségeit. Az alapvető biztosítékra jogosultak normál szükségleti szinthez vannak rendelve, és havonta 234–399 eurót kapnak (1. január 2015-jétől), plusz lakhatási és fűtési költségekkel, szükség esetén további összegekkel, valamint mentességgel a nyugdíj és a kötelező biztosítás alól hozzájárulások. A legtöbb esetben ez magasabb háromjegyű számot eredményez. A rendszeres, törvényben előírt öregségi nyugdíjigény csak a megfelelő életkor eléréséig létezik. Itt sem kell magas fizetésekkel számolni, különösen, ha valaki hosszú ideje nem vesz részt a munka életében. A német biztosító szövetség szerint. (GDV) szerint az újonnan nyugdíjasok 2014-ben átlagosan havonta három számjegyű összegeket kaptak a német nyugdíjbiztosítási statisztikák szerint: a 2014-ben nyugdíjba vonult férfiak esetében ez havi 975, a nők esetében pedig 533 euró volt. . A keresőképesség csökkenésével kapcsolatos jogi keretről részletes információkat a törvényben előírt nyugdíjbiztosítás, a szociális jóléti hivatalok és természetesen a társadalombiztosítási kódexek adnak.
Magánellátás: foglalkozási fogyatékosság-biztosítás
A foglalkozási fogyatékosság gyakran anyagi nehézségekkel jár, különösen akkor, ha korábban önálló vállalkozó volt, és nem volt kötelezően biztosított. Ezért az életkörülményektől függően a magánellátásnak van értelme:
Például a napi táppénz-megállapodások a magán kiegészítő kiegészítő egészségbiztosítás kiegészítő elemeként lehetségesek - ez azt jelenti, hogy előre meghatározott napi díjat kap, ha a munkáltató vagy az egészségbiztosítási pénztár folytatja a bérek folyamatos kifizetését. Ez a lehetőség azonban nem tekinthető állandó megoldásnak, hanem elsősorban áthidaló intézkedésnek mindaddig, amíg a biztosított nem folytatja munkáját. A balesetbiztosítás sem helyettesíti a nyugdíjat: egyszeri összeget fizetnek ki. És csak akkor, ha a foglalkozási fogyatékosságot a baleset okozta. Másrészt a foglalkozási fogyatékosság-biztosítás átfogóbb védelmet nyújt, garantálva a havi kifizetéseket egyénileg egyeztetett összegben a nyugdíjkorhatárig. A magánbiztosításoknál azonban általában gondosan ellenőrizni kell a szerződés minden részletét: Foglalkoztatási fogyatékosság-biztosítás esetén például az „absztrakt áttétel” vagy a „korábbi foglalkozások vizsgálata” záradékokat ki kell zárni, mert akkor a biztosító nem tud utalni más elméletileg megvalósítható foglalkozásokra vészhelyzet esetén. Emellett meg kell állapodni egy 6 hónapos előrejelzésben, hogy az ember korán, és ne csak három év elteltével rendelkezzen nyugdíjjogosultságokkal. A tarifcheck24.com online összehasonlító portál áttekintést nyújt a biztosítási kötvények sokféleségéről, a szerződés fontos részleteiről, valamint az ingyenes és nem kötelező erejű összehasonlítási lehetőségekről.
A foglalkozás és / vagy a munkaképtelenség leggyakoribb okai
Már 2013-ban a mentális, illetve az idegbetegségek megelőzték a foglalkozási fogyatékosság korábbi 1. számát - a Statista tanulmánya szerint: több mint egynegyede (28.67%) ezért kimaradt a munka életéből. 22.65% -a már nem tudott dolgozni a „csontváz és izomrendszer betegségei” miatt, 15.07% -a rák. A balesetek okozták a tizedet (10.14%), a „szív- és érrendszeri betegségeket” 7.96% -kal. Egyes foglalkozások objektíve kockázatosabbnak tűnnek, mint mások; például hegesztők, tetőfedők vagy favágók nagy fizikai terhelésnek vannak kitéve feszültség és veszélyes berendezéseket üzemeltetni. Ez azonban nem veszi figyelembe az olyan tipikus irodai betegségeket, mint a kiégés, feszültség vagy hátproblémák, amelyek ma a foglalkozási fogyatékosság összes okának több mint felét teszik ki. Természetesen reméled, hogy egészséges maradsz, de még az egészséges életmód sem mindig véd meg téged a vészhelyzetektől. Ezért ajánlatos időben tájékozódni a nyugdíjmodellekről. Ha a magánnyugdíj felvétele mellett dönt, minél fiatalabb és egészségesebb a kötvény felvételekor, annál alacsonyabbak a díjak.