Egy fog kihúzása

Minden embernek 28 foga van rendszeresen, a bölcsességfogaké pedig 32. Az elsőt megkapjuk tejfogak már a 6. hónapban, az első állandó fog a 6. életévben. Ezek a fogak sokféle feladatot látnak el számunkra nap mint nap.

Felaprítják ételeinket, segítenek a beszédben és szimpatikus mosolyt csalnak. Így sok éven át hűségesen teljesítik szolgálataikat, de különféle hatásoknak is ki vannak téve, mint pl baktériumok vagy szilárd étel. A napi ápolás a jó érzés a fogaink számára, hogy a lehető leghosszabb ideig megőrizhessük őket.

De néha, sajnos, a különböző kiváltó okok ahhoz vezethetnek, hogy egy fogat érint csontszú és helyrehozhatatlanná válik. Ebben az esetben ki kell vonni. Ezt nevezzük egy fog kihúzásának. De hogyan történik ez pontosan, és mit kell figyelembe vennie?

Okok

Mindenkinek sok foghúzást kellett átélnie. Első pillantásra ez a gondolat nem tűnhet teljesen hihetőnek, de mindannyiunknak megvolt tejfogak valamikor, amelyeket végül állandó fogak váltottak fel. Vagy önállóan estek ki, a fogorvos kivonta, vagy addig játszottál velük, amíg a fogad nem volt a kezedben.

Ez a természetes fogvesztés teljesen normális, míg a maradandó fogak elvesztése gyakran betegség oka, nevezetesen csontszú. Fogszuvasodás akkor fordul elő, amikor plakett nincs eltávolítva a fogakról, baktériumok képződnek, amelyek tejsavat termelnek, és így megtámadják a kemény foganyagot. Addig dolgozik tovább a fogon, amíg teljesen el nem pusztítja.

Ha a kezelés nem történik meg időben, és a fogat már nem lehet megmenteni, akkor az extrakció az egyetlen módja annak, hogy megakadályozzuk a rágórendszer további károsodását. Egy másik ok a periodontium betegsége lehet. A periodontium magában foglalja a fogcsontot, az ínyt, a desmodont (gyökérbőr) és a gyökércementet.

A visszatartó készülék különféle betegségei miatt (fogínygyulladás, periodontitisstb.) a fog meglazulhat, és bizonyos esetekben ki kell húzni. Továbbá törések a foggyökér vagy külső hatások, például baleset jelezhetik a kitermelést.

Ha a fogideget fertőzés érinti, és ezért már nem tudja ellátni a funkcióját, akkor az extrakció is megfontolható. A fog kihúzásának azonban nem mindig kell a külső tényezőknek lennie. Valószínűleg a legismertebb és legelterjedtebb extrakció a bölcsességfogak eltávolítása.

Ezt az eljárást mindenki ismeri, és valószínűleg a legtöbbünknek már át kellett esnie rajta. Ebben az eljárásban a hátsó fogakat eltávolítják. A bölcsességfogak a múlt maradványai, amikor az ember még vadászó-gyűjtögető volt, és teljesen más módon táplálkozott.

Manapság azonban már nincs rájuk szükség, ezért egy ember állában maradnak, vagy másokban már nincsenek genetikailag. Át is törhetnek, okozva fájdalom, hogy kivonják őket. A legtöbb esetben ezt az extrakciót elővigyázatosságból hajtják végre, hogy elkerüljék a későbbi szövődményeket, például rosszul elhelyezett fogakat vagy gyulladásokat.

Ez egy másik kivonási okkal is foglalkozik, nevezetesen a rosszul elhelyezett fogakkal. A fogászati ​​kezelés során arra lehet következtetni, hogy egyes fogak helyzetükből adódóan helyhiányt okoznak, és elővigyázatosságból ki kell húzni őket. Ez leginkább a kisebb hátsó fogakra vagy az elülső régió 2-es fogaira vonatkozik.

A protetikai helyreállítás során kivonásra is szükség lehet, hogy a lehető legjobb helyreállítást biztosítsák a beteg számára. A fog kihúzását nem kell korlátozni a szájüreg, de akkor is hasznosnak tekinthető, ha különösen súlyos betegségekkel vagy daganatokkal akarunk küzdeni. Ez magában foglalja a limfómás embereket, leukémia, daganatok vagy átültetés szándékait.

Lehet, hogy átesnek kemoterápiás kezelés vagy olyan kezelések, amelyek súlyosan gyengítik a immunrendszer. Ide tartoznak a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők is. Még akkor is, ha a besugárzást el kell végezni, amelyben a fej terület is érintett, foghúzás megelőző intézkedésként végezhető. Ezekben az esetekben fennáll annak a veszélye, hogy egy egyszerű fertőzés is a fogak területén a betegség súlyos lefolyásához vezethet, így ezt a kockázatot megelőző intézkedésként ellensúlyozzák.