Fluoxetin és alkohol
Szedés közben nem szabad alkoholt fogyasztani Fluoxetin. Bevitele után Fluoxetin metabolizálódik a máj. Az aktiválást és a lebomlást egyaránt máj enzimek.
Ez súlyos terhet ró a máj funkciójában. Mivel az alkohol a májban is metabolizálódik, jelentős kölcsönhatások léphetnek fel. Az alkohol és az alkohol hatása egyaránt fluoxetin tömegesen befolyásolható.
A Fluoxetin mellékhatásai szintén gyakoribbak és erősödnek. A fluoxetin és az alkohol dózisától függően életveszélyes mellékhatások jelentkezhetnek. Az alkoholfogyasztás tipikus mellékhatásai (szédülés, hányinger, mozgásképtelenség) esetleg olyan mértékben növekedhet, hogy az eszméletvesztés vagy akár eszik lehetséges.
Overdose
A Fluoxetin túladagolása fokozza a fent említett mellékhatásokat. Más antidepresszánsokkal (ideértve a triciklusos antidepresszánsokat is) összehasonlítva azonban életveszélyes mellékhatásoktól csak nagyon nagy dózisokban (50–100-szor nagyobb adagokban) kell tartani. Azonban még enyhe túladagolás is életveszélyes hatáshoz vezethet, ha a fluoxetint más központi hatású készítményekkel kombinálják.
Amellett, hogy kitartó hányinger és a hányás és súlyos hasmenés, tartós rohamok lehetségesek. Szív - panaszok (például rendszertelen szívverés és szívritmuszavarok) és a tüdő funkció (esetleg a lélegző nehézségek) is előfordulhatnak. Ezen túlmenően, pszichogén változások (pl. Erős izgalom, eszik) előfordulhat. A fluoxetin túladagolása esetén a lehető leghamarabb orvoshoz vagy a legközelebbi kórház sürgősségi osztályához kell fordulni.
Letét
Sok más központilag ható anyaggal szemben a fluoxetinnel végzett kezelés nem vezet pszichológiai és fizikai függőség kialakulásához. Ennek ellenére a fluoxetin-kezelés hirtelen abbahagyása sok betegnél tipikus tünetekhez (megvonási reakció) vezet. Szédülés, érzés és alvászavarok gyakran jelentkeznek a gyógyszer abbahagyását követő első napokban.
Hányinger, hányás, fejfájás és szorongás is lehetséges. Ezek a tünetek azonban általában csak enyhe vagy közepesen súlyosak, és néhány héten belül spontán alábbhagynak. Ritka esetekben azonban a tünetek több hónapig is tarthatnak. A megvonási reakció elkerülése érdekében figyelmet kell fordítani a fokozatos megvonásra, több hét vagy hónap alatt. A napi adagot folyamatosan csökkenteni kell, és a betegség lefolyását a kezelőorvosnak ellenőriznie kell.
A sorozat összes cikke:
