Fenotípusos változások: Funkció, Feladat és Betegségek

Egy szervezet megjelenését fenotípusának nevezzük. Ebben az összefüggésben a fenotípust mind genetikailag, mind a környezet alakítja. A szervezetben előforduló természetes fenotípusos változásokat általában az okozza környezeti tényezők.

Mi a fenotípusos változás?

Egy szervezet természetes fenotípusos változásait általában az okozza környezeti tényezők. A fenotípusos változások előfordulhatnak egy adott szervezetben vagy egy organizmus populációban. Minden egyes szervezet kezdetben egy adott fenotípussal születik, amelyet genetikai összetétele határoz meg. Ha azonban csak a genetikai felépítést vesszük figyelembe, akkor genotípusról beszélünk. Az élet folyamán ezt a genotípust a környezeti hatások folyamatosan megváltoztatják, ami a fenotípus megjelenését okozza. Ez is mindig a változás állapotában van. Ebben az esetben módosításról beszélünk. Az élő szervezetek populációján belül azonban a genetikai változások miatt a szervezetek fenotípusos változásai is előfordulhatnak. Ezek a epigenetika és az evolúció. A fenotípus magában foglalja az összes külső megjelenést, például méretet, haj szín, bőr szín vagy szemszín. A belső (fiziológiai) jellemzők a belső szervek, az izomzat szerkezete és bizonyos betegségek előfordulása is. A genotípussal ellentétben különösen a viselkedési tulajdonságok is a fenotípushoz tartoznak. Egyes jellemzők genetikailag meghatározottak és nem változtathatók meg (pl. Szemszín). Más tulajdonságok változóbbak és az élet folyamán módosulhatnak. Ide tartozik például a súly.

Funkció és feladat

Minden egyes szervezet több fenotípusos változáson megy keresztül a fizikai fejlődés során. Már az emberi fejlődés során bekövetkeznek olyan változások, amelyek méretükben vagy nemi érettségükben nyilvánulnak meg. Ezeket a változásokat azonban genetikailag előre beprogramozták. Többek között belső hormonális változások okozzák (pl. Pubertáskor). Az, hogy ezek a változások hogyan zajlanak le, és mely fenotípusos változások következnek be, viszont a külső hatásoktól függ. Például a növekedést a táplálkozási állapot és egyéb tényezők is befolyásolják. Minél jobb a táplálkozás, annál magasabb lehet az egyén. A testtömeg is nagyon változó. Ezenkívül a viselkedés elsősorban a szülők és az iskola oktatási hatásától, valamint a társadalmi tényezőktől függ. Minden tulajdonság genetikailag hajlamos, de az, hogy ez a hajlam visszakereshető-e, a környezeti hatásoktól függ. Így hajlamosak a nagyobb testtömegre, a magasságra, de bizonyos viselkedési tulajdonságokra is. Számos fizikai tulajdonság azonban más-más módon fejlődik a különböző környezetekben. Például azonos ikrek, azonos genotípussal, teljesen másképp fejlődhetnek a különböző környezetekben. A megjelenésben is lehetnek eltérések. A későbbi élet gyakran meghatározza a fizikai állapotot alkalmasság és még Egészség fejlődés. Ez a fenológiai változékonyság gyakran nagyon hasznos. Ez rugalmas reakciót tesz lehetővé a különböző környezeti hatásokra. Például az emberek tapasztalatokat szerezhetnek és beépíthetik magatartásukba. Azáltal, hogy fokozatosan megváltoztatja a környezeti ingerekre adott reakciót, kialakul számára a rugalmas reagálás lehetősége. E rugalmasság nélkül az emberi társadalom nem alakulhatott volna ki ilyen formában. Azt, hogy a fenotípust milyen mértékben befolyásolhatják a környezeti ingerek, reakció normának is nevezzük. Az egyes tulajdonságok ezen reakciónormája viszont genetikailag meghatározott. Például a tömeg változékonysága létfontosságú volt a korábbi emberi populációkban. Például az éhség periódusai áthidalhatók, ha először testtartalékokat hoznak létre. Azoknál a társadalmaknál, ahol elegendő élelmiszer-ellátottság van, ez a variációs lehetőség elvesztette szükségességét. Fenotípusos változások esetén az egyes szervezetek genotípusa nem változik. A jelenlegi eredmények szerint azonban az epigenetikus folyamatok szerepet játszanak. E folyamatok részeként bizonyos gének előnyösen aktiválódnak, mások pedig inaktiválódnak. Epigenetika meghatározza azokat a határokat, amelyeken belül egy szervezet fenotípusos változásai bekövetkezhetnek. Azt is meg kell említeni, hogy az élőlények populációjában a környezet változásai miatt a genetikai változásokat (mutációkat) is előnyben részesítik több generációnál, amelyek jobban alkalmazkodnak az új környezet. Ebben az esetben a populáción belüli fenotípusos változások alapjául valódi genetikai változások is tartoznak.

Betegségek és rendellenességek

A fenotípusos változások nem mindig kívánatosak. Ez különösen a testtömeg példáján nyilvánvaló. A testtömeg nagyon változó testjellemzőt képvisel. Genetikailag van hajlam arra elhízottság, de normál kalóriatartalmú diéta és megfelelő fizikai aktivitás, a súly nem fog növekedni. Vannak azonban olyan emberek is, akik nem tudnak hízni az energiafogyasztáshoz való metabolikus alkalmazkodás miatt. Mint ismert, túlsúly kockázatot jelent a Egészség. Az, hogy egyes betegségek kitöréséről van-e szó, még mindig az életmódtól és más genetikailag meghatározott hajlamoktól függ. Például nem minden elhízott ember alakul ki cukorbetegség mellitus. Továbbá létezhetnek a lipometabolikus rendellenességek örökletes tényezői, amelyek azonban csak egy bizonyos életmód mellett lépnek életbe. A szív- és érrendszeri betegségek az életmódtól, a testsúlytól és a genetikai hajlamtól is függenek. Ezzel szemben a nagyon egészséges életmód megakadályozhatja a genetikailag hajlamos betegség kialakulását. Így a megfelelő környezeti feltételek gyakran befolyásolják az élet hosszát és az életminőséget, annak ellenére, hogy egy adott genetikai konstelláció nem bizonyulhat kedvezőnek. Még az emberek is genetikai betegségek jó támogatással néha nagyon jól fejlődhet és terápia. A genetikailag meghatározott anyagcserezavar esetén phenylketonuriapéldául egy különlegesség diéta csak közben kell követni gyermekkor hogy megakadályozzák a tünetek megjelenését. A hormonokkal kapcsolatos hajlamok is vezet jelentős fizikai változásokhoz. Például a nőknél nőtt tesztoszteron a mellékvesékben történő termelés férfiasabb megjelenést eredményezhet. Ezzel szemben a férfiaknál a megnövekedett ösztrogéntermelés következtében másodlagos női nemi jellemzők alakulhatnak ki. Ez azonban nem a Egészség vagy orvosi szempontból, de csupán egy lehetséges variáció. Ennek a variációnak egyetlen hátránya abból a társadalmi értelmezésből adódik, hogy ez rendellenes.