„Zsonglőrködik és hintázik, trükközik és ficánkol ...”. Heinrich Hoffmann, aki maga is neurológus, találékonyabban jellemezte a fideszes Philippet, mint szinte bárki más. Abban az időben valószínűleg nem ismerte a figyelemhiányos rendellenességet hiperaktivitással vagy anélkül. Csak néhány érintett tudja, hogy ez a komplex rendellenesség nem mindig „nő kontroll nélkül ”, de számos felnőttet is érint. ADHD felnőtteknél azonban ritkábban fordul elő.
ADHD: sokféle variáció
Olyan emberekről van szó, akik úgy tűnik, hogy folyamatosan élen vannak, ők a türelmetlenek, amikor sorban várnak, gyakran késnek, mindenki szavába vágnak, és mindig új projekteket kezdenek, és nem fejeznek be mindent. De ők is ugyanazok, akik ötletesek megoldások kimeríthetetlen energiájukkal és kreativitásukkal gyakran népszerűek, érzékenyek és segítőkészek, nagy tehetségük van a „multitasking” és az improvizáció terén. Albert Einstein és Bill Gates két kiemelkedő példa.
Figyelemhiányos hiperaktív rendellenesség (ADHD) nagyon különböző variációkban fordul elő, de a csökkent figyelem, a hiperaktivitás és az impulzivitás a legfontosabb tünete. Úgy gondolják, hogy a specifikus információk károsodott feldolgozása okozza agy régiók, elsősorban dopamin anyagcsere. Tetszik noradrenalin, dopamin egy hírvivő anyag (adó). Az idegsejtek (neuronok) közötti információcserét olyan transzmitterek vezérlik, mint pl dopamin és a noradrenalin.
Michael Schulte-Markwort professzor, az Ärztezeitungi Eppendorfi Egyetemi Kórház professzora által szolgáltatott információk szerint azonban az idegsejtek aktivitása jelentősen csökken ADHD betegeknél, ami adóhiányra utal. Ha hiányzik például a dopamin, akkor a idegrendszer amelyek az érzéseket és a viselkedést szabályozzák, rosszabbul irányíthatók.
ADHD felnőttkorban
Amint arról a Lübecki Egyetem beszámolt, az összes gyermek öt százalékát érinti hiperaktivitás. A tudósok becslése szerint minden iskolában van ADHD-s gyermek. Néhány évvel ezelőtt az ADHD-t csak rendellenességnek tekintették gyermekkor és serdülőkor. Csak nemrégiben vált ismertté, hogy az ADHD tünetei felnőttkorban is fennmaradhatnak.
Jelenleg a felnőttkori ADHD-t intenzíven tanulmányozzák a tudományban: nevezetesen a felnőttek két-öt százaléka is érintett. Ma már ismert, hogy az érintett gyermekek körülbelül felénél a rendellenesség nem áll meg 18 évesen, hanem a tünetek megváltoznak és felnőttkorban is folytatódnak.
Ma már az is ismert, hogy az ADHD öröklődhet: Ha egy családtagnál ADHD-t diagnosztizáltak, akkor a biológiai gyermekek kockázata is ötszörösére nő. Ban ben gyermekkor, a fiúkat háromszor nagyobb valószínűséggel érinti a „fidgety-philippe szindróma”, mint a lányokat; a felnőtteknél még nincsenek pontosabb állítások a nemre vonatkozóan terjesztés az ADHD.
