„Wara neman” - az ókori germán népek számára ez valamire való odafigyelést jelentett. Ettől a pillanattól kezdve a test „észleléséig”, azaz megértéséig sok összetett folyamat zajlik le a testben, amelyben számos szerkezet vesz részt. A túlélés érdekében a szervezetnek el kell találnia az utat a környezetében - egy olyan környezetben, amely folyamatosan változik és folyamatosan számtalan ingert küld ki. Ezeket meg kell kapni, fontosságuk szerint válogatni, feldolgozni és értelmezni, és a agy el kell döntenie, hogy szükséges-e ésszerű-e egy reakció, és ha igen, akkor kezdeményezze azt. E folyamatok többsége folyamatosan és öntudatlanul zajlik, csak egy apró része jut el a tudatig.
Észlelés, megismerés és appercepció.
Az észlelés vagy appercepció szorosan kapcsolódik a megismeréshez, amely kifejezés a latin megismerési szóból származik. Ez következetlenül van meghatározva, de általában az információ feldolgozását és átalakítását jelenti a agy, amelyet olyan képességek fejeznek ki, mint pl tanulás, emlékezet, figyelem, tervezési készség, kreativitás, elmélkedés vagy akarat, és fontos része az egyéni lenyomatnak.
A figyelem önkéntes fordítása után észlelt tudatos megragadását appercepciónak is nevezzük.
Minden érzékkel
Annak érdekében, hogy információt vegyen fel a környezetéből, az emberek különféle érzékszervekkel rendelkeznek. Mindegyik egy adott fizikai vagy kémiai ingerre szakosodott, és a agy majd ezeket a rejtvénydarabokat összegyűjti a környezetről. Az információáradat visszatartásához az ingereknek bizonyos intenzitással kell rendelkezniük. Ha túl gyengék, egyáltalán nem érzékelik őket; ha túl erősek - és ezáltal potenciálisan veszélyesek - nem specifikusat váltanak ki fájdalom szenzáció.
Az érzékszervek közé tartoznak a látás, hallás, szag, egyensúly és a íz, hanem más ingerreceptorok is, például a mechanoreceptorok, amelyek nyomásra, érintésre vagy nyújtás, például az izmokban.
Elvileg az érzékszervi sejtek feloszthatók exteroreceptorokra és enteroreceptorokra, az exteroreceptorok kívülről kapnak ingereket, például fényt, hangot, szagokat vagy tapintást, és az enteroreceptorok regisztrálják a testen belüli ingereket, mint pl. vér nyomás.
